Csütörtök, 2018. szeptember 20., 19.36
Winkler Gyula a Sargentini-jelentésről

Elfogadhatatlan a kettős mérce

Winkler Gyula az EP-ben. Magyarországot bevándorlás-politikája miatt támadják
Winkler Gyula az EP-ben. Magyarországot bevándorlás-politikája miatt támadják

Kedden és szerdán zajlott az Európai Parlamentben (EP) a vita, illetve a szavazás a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentésről. EP-képviselőként Winkler Gyula a helyszínen vett részt az eseményeken. Sógor Csaba kollégájához hasonlóan, a Hunyad Megyei RMDSZ elnöke is a jelentés ellen szavazott, az EP viszont megszavazta a Magyarország elleni büntető eljárás elindítását.

 

– Kívülről nézve az eljárás a harmincas évek moszkvai koncepciós perekhez hasonlított, legalábbis a vádak megalapozatlansága és a vádbeszédek hevességét illetően. Belülről hogyan látszott?

– Kedden délután 3-tól 6-ig tartott a plenáris vita az Európai Parlamentben, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök úr is részt vett. Sok volt a felszólalás, legtöbbször zsigeri vádaskodás volt, a vita meglehetősen keserű szájízt hagyott. Kevés volt a megfontolt, érvekre alapozó felszólalás, nem igazán volt párbeszéd. Az álláspontok már kialakultak, mondhatni, hogy mindenki a magáét fújta. Ezután Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) ülésén vett részt, amely szintén durva volt, azt is a konfrontáció jellemezte, noha a Fidesz – és az RMDSZ is – ezen politikai család tagja. Habnak a tortára jött a szavazási szabály menetközbeni módosítása, miszerint nem veszik figyelembe a tartózkodó szavazatokat. Felháborító és elfogadhatatlan gyakorlat, hogy az EP-ben egyesek új szabályértelmezést hozhatnak csak azért, hogy igazuk legyen. A keddi parlamenti vita hangneme és a szerdai szavazás menete is arra világít rá, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben. Azért szavaztam a Sargentini-jelentés ellen, mert az nem más, mint egy újabb felvonás abból a magyarellenes megnyilvánulás-sorozatból, amely az Európai Parlamentben tapasztalható évek óta.

– A szavazási szabályzat módosítása nélkül nem jött volna össze a szükséges kétharmad.

– Ez az, ami felháborító. Hétfőn este jött meg az EP jogi osztályának erről szóló döntése. Szerintem Magyarország nem hagyja ennyiben, Szíjártó Péter külügyminiszter jelezte is, hogy megvizsgálják az egész procedúra jogi vonatkozásait. Az ügy valószínűleg az EU bíróságához kerül, én is ezt tenném, égbekiáltó, ami történt.

– Ismeri személyesen a jelentést elkészítő Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőnőt?

– Ismerem, együtt dolgoztam vele szakbizottságban. Sok bajunk volt vele, indulatos, érzelmek-irányította politikus.

– Belátásom szerint az egész eljárás nemcsak Magyarországról szólt, hanem az eddig meglehetősen határozatlan és hezitáló Néppártról is. Arról, hogy a jövő évi EP-választáson az Orbán-féle markánsan kereszténydemokrata irányt vagy a Macron-féle liberális-globalista irányt képviselje-e.

– Jól látod a dolgokat. A vita és a szavazás a Néppárt politikai helyezkedéséről is szól, főleg arról, hogy bevándorlásellenes vagy bevándorláspárti álláspontot karol-e fel. 2015-ben a migrációs válság kirobbanása volt a vízválasztó pillanat, mára pedig teljesen egyértelművé vált, hogy az EP-képviselők többsége nem a Sargentini-jelentésről szavazott, hanem a nyitott, gátak nélküli bevándorlást szorgalmazók tábora csapott össze a migrációt törvényes alapokon kezelő, szabályozni kívánó oldal képviselőivel.

– A hagyományos jobboldalt tömörítő, belülről igen megosztott Néppárt népszerűsége visszaesik. Nem mélyrepülés, mint a szocialisták és a liberálisok esetében, az utóbbi három év tapasztalata azonban arra utal, hogy a hagyományos jobboldalt is megviselte a migránsválság.

– Kétségtelen, a Néppárt belső felmérései is arra utalnak, hogy a jövő évi EP-választáson rosszabb eredményt ér el. Sőt, a szocialisták és liberálisok zuhanása nyomán a három nagy fősodratú pártszövetség nem lesz elég a parlamenti többséghez. Eddig soha sem fordult elő, hogy a szocialisták és a Néppárt együttesen ne alkosson 50% fölötti többséget az EP-ben. Jövőre új EU-s biztosokat és bizottsági elnököt választanak, s a 2020–27-es költségvetés ügye is napirendre kerül. Ezekre való tekintettel már most is vannak alkudozások a Néppárt, a liberálisok és a szocialisták között. A Néppárt emiatt is megosztott. A Fidesz helyzete a Néppárton belül sem tisztázódott, alighanem ezen helyezkedésektől függ.

– Az ideológiai-politikai viták alighanem felerősödnek.

– Ez semmiképpen sem igazolja a kettős mércét. 2007 óta, amióta EP-képviselő vagyok az EP csak Olaszország (Berlusconi miniszterelnöksége idején) és Lengyelország ellen folytatott ilyen aljasságot, mint most Magyarország ellen. Októberben pedig Romániáról szerveznek vitát.

– Köszönöm szépen a beszélgetést.

– Én is köszönöm.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'