Szombat, 2018. január 20., 19.22

Emléktábla Bethlen Gábornak Gyulafehérváron

 
2010. november 11., 19.33
Csütörtök

A Kárpát-medencei magyar református egyházak vezetőit tömörítő testület, a Generális Konvent kezdeményezésére Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem emléktábláját avatják fel november 16-án 11 órakor a Gyulafehérvári Székesegyházban.

Tavaly volt 380 éve, hogy a Gyulafehérvári Székesegyházban eltemették Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, akinek sírja azonban a történelem viharaiban megsemmisült. A Generális Konvent május 27-i komáromi ülése úgy határozott, hogy születésének 430. évfordulójához kapcsolódóan 2010. november 16-án emléktábla állításával örökíti meg a fejedelem emlékét.

Az ünnepi istentiszteleten dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdet igét, Bethlen Gábort dr. Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatja, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye nevében Msgr. Potyó Ferenc általános érseki helynök mond köszöntőt.

Az emléktábla a székesegyházban lévő Szent Anna kápolnában kap helyet. Itt találhatók többek között a Bocskai István fejedelem és Martinuzzi Fráter György emlékére állított emléktáblák, valamint Izabella királynő és János Zsigmond szarkofágja is.

Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége volt. Nevéhez Erdély felvirágoztatása és aranykora fűződik. A sokoldalú és mélyen vallásos fejedelem 16 évi uralkodása alatt fő célja a Magyar Királyság egységének helyreállítása, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása, valamint a vallás szabadságának megőrzése volt. Több ízben bekapcsolódott az Európában folyó harmincéves háborúba. A sikerei nyomán megkötött békék orvosolták a rendi és vallási sérelmeket, biztosították a vallás szabad gyakorlását.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Emléktábla avatás / Péntek, 2010. november 12., 15.47 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az ünnep fénypontja az,hogy az érsek nem vesz részt ezen az eseményen.Igy az érseki helynök csak némaságával tudja méltóan kifejezni azt történelmi és vallási igazságot,amiért életüket adták a kassai vértanúk!
Hozzászólt: Krónikás / Csütörtök, 2010. november 11., 20.31 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Ennek a vallásszabadságnak a nevében gyilkolták a katolikusokat országszerte. 1619.szeptember 7-én embertelen módon kinzozták halálra a szentté avatott Körösi Márkot,Grodziecki Menyhértet és Pongrácz Istvánt. Ennek a vallásszabadságnak a nevében rombolta le a „sokoldalú és mélyen vallású fejedelem”, Bethlen Gábor a ősi váradi székesegyházat és köveiből királyi palotát épitett magának. „A Magyar Királyság egységének helyreállítása” érdekében tárgyalt 1612.augusztusában Bethlen Gábor a szultán követével,Mehmed agával,Borosjenőn.Drinápolyban ennek érdeklében vezetgette a török szultán lovát. Bethlen a "Magyar Királyság egységének helyreállítása" érdekében támadta meg a magyarok által védett Lippa várát 1616 júniusában és adta át a töröknek.Ezzel együtt már 1895 körül a török hódoltság alól felszabadult területek egy évszázadra ( Szolnokhoz, Gyulához, Temesvárhoz adózó magyarok sokasága)újra török uralom alá kerültek.

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu