https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Hétfõ, 2019. szeptember 23., 16.07
A hétvégén ismét „látogatható” a bizerei kolostor

Érdekes leletek a földből

Érdekes leletek a földből
Érdekes leletek a földből

Idén is egy teljes hónapon át végeztek ásatásokat a megyeszékhelytől 15 kilométerre lévő Szépfalu határában, a 12. századi bencés apátság – a bizerei kolostor – maradványainál.

A kilencedik éve tartó feltárások során több mint húsz sáncot és régészeti cellát nyitottak meg, és archeológiai, valamint művészettörténeti szempontból egyedülálló leletek is a felszínre kerültek. 2003-ban az egykori templom kőpadlójának két mozaikrészletét találták meg, tavaly pedig egy 12 méter hosszú bárka lenyomatát, amelyek nemzetközi visszhangot kiváltó felfedezések. Ebben az évben egy közel húsz méter hosszú téglafal alapjaira bukkantak, amiről feltételezik, hogy faszerkezetű építmény állott rajta, és a zarándokok szálláshelye lehetett. „Az egész építmény rendkívül bonyolult, de kétségtelen, hogy korának építészeti remekműve volt – mondta a helyszínen megtartott tegnapi sajtótájékoztatón Adrian Andrei Rusu kutató, az ásatások vezetője. – Sok mindent találtunk, de még nagyon sok mesélnivalója van itt a földnek.”

Érdekesség, hogy az apátság egy szigeten állott (a még szabályozatlan medrű Maros ölelte körül), s a kikötő és a szárazdokk maradványait is megtalálták, és hogy só-vámszedési joguk volt a szerzeteseknek, ami nagy gazdasági erőt biztosított számukra. A kolostor kb. 400 éves történetének tanulmányozását segíti az eddig feltárt több mint 200 sírhely is.

A már említett mozaikrészletekhez hasonló leletek ezer kilométeres körzetben nincsenek – jelentette ki Derzsi Csongor régész, aki visszatérő kutató Szépfaluban. A tekintetben is ritkaságnak számító lelőhely Kelet-Közép-Európában, hogy háborítatlan, mezőgazdasági munka nem folyt rajta, és – miután tavaly rezervátummá nyilvánították – más célra nem is használható a bekerített terület. A mozaikokat két temesvári restaurátor (Ion Oprescu és Răzvan Găvan) konzerválta; a jövő héten visszatakarják földdel, és már csak akkor hozzák ismét a felszínre, amikor klimatizált múzeum épül föléjük. A végső cél ugyanis egy régészeti park és múzeum létrehozása, amit  a nagyközönség is látogathat.

Az augusztusi feltárások az Arad Megyei Múzeum, a Kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézet, a Temesvári Bánság Múzeuma és a Gyulafehérvári Egyetem közreműködésében folytak, az egyetemi professzorok mellett régésztan hallgatók (Temesvárról, Kolozsvárról, Szegedről) vettek részt a munkában. A most előkerült leletekből – arannyal futtatott réz feszület, késmarkolat, gyűrű, zsindelyszegek, használati tárgyak – alkalmi kiállítást nyitnak a hétvégén. A múzeum, a megyei tanács és a szépfalui önkormányzat ugyanis szeptember 5-én és 6-án a tavalyihoz hasonló népünnepélyt szervez, aminek keretében megtekinthetők az ásatások, lesznek könnyű-, nép- és régizenei koncertek, valamint íjászat és lovaglás is.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Arsad / Szerda, 2012. augusztus 15., 02.23 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves Tane1r dar!d6rf6mmel olvastam blogje1t, mbyleen sok e9rdeksse9g tale1lhatf3.Azonban engedje meg, hogy a kopt kisebbse9gről szf3lf3 bejegyze9se9ben tale1lhatf3 pontatlanse1gok kf6zfcl egyet kiemeljek. c1ltale1nos hiba, hogy a koptokat, mely Egyiptom lakosse1ge1nak 10 %-e1t adja, monofizite1nak aposztrofe1lje1k. A koptok sem tartje1k magukat monofizite1nak, hanem miofizite1knak. A miofizite1k az unevezett első he1rom zsinatot elismerő egyhe1zak.Magukat pedig antikhalkedoni egyhe1znak hedvje1k.dcdvf6zlettel:Lade1nyi c9va

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'