Kedd, 2018. június 19., 23.20
Erdélyi újságírók gyulai felfedezőúton

Erkel Ferenc és Pomutz György szülővárosa feltárja titkait

A gyulai Világóra a világmindenséget szimbolizálja
A gyulai Világóra a világmindenséget szimbolizálja

Az 1990–2000-es években a gyulai strandfürdő volt a temesváriak számára „a fürdő”, amelyet százak látogattak minden hét végén. A Gyulai Várfürdő tucatnyi medencéjével, zöldellő pázsitjával, terebélyes fáival maga volt a fürdőparadicsom a lubickolni vágyó romániaiak számára, akiket a jó bevásárlási lehetőségek is vonzottak Gyulára.

A 2010-es évekre Gyula fürdőváros egyeduralma megszűnt a román–magyar határ menti térségben: Szegeden megnyílt az Aquapolis Napfényfürdő, majd két évre rá, 2012-ben Makovecz Imre remekműve, a makói Hagymatikum is elkészült. A 2000-res években a gyulaiak is léptek előre, több lépésben fejlesztették a Várfürdőt, ahol 2013-ban megnyílt az Aqua Palota, amely teljessé tette a fürdő szolgáltatásait. Gyula továbbra is kedvelt célpontja a fürdeni és gyógyulni vágyó romániai vendégeknek, de a határ menti térségből zömmel csak egy napra, egy jó strandolás erejéig jönnek át a turisták.

Idén májusban gyulai tanulmányútra invitáltak egy erdélyi újságírócsoportot a helybéliek, amelynek alulírott is tagja volt. Szíves házigazdáinknak nem titkolt szándéka volt arról meggyőzni bennünket, hogy a népszerű Várfürdőn kívül is van bőven látnivaló Gyulán: akár több napot is érdemes itt eltölteni, élvezve a gyulaiak vendégszeretetét, a kiváló minőségű szolgáltatásokat és a nagy történelmi múlttal, műemlék épületek és emlékhelyek sokaságával rendelkező festői kisváros csendjét.

Estefelé érkeztünk meg a történelmi fürdővárosba, ahol szívélyes fogadtatásban és meleg vacsorában volt részünk. Még aznap este belvárosi sétára indultunk Kocsis János idegenvezetővel, aki bemutatta a város nevezetességeit, a világmindenséget szimbolizáló Világórától a 100 éves cukrászdáig és a Borbála asszony szellemétől kísértett Ladics-házig. Kocsis János nagy tudással és még nagyobb szeretettel idézte fel a közel 700 éves Gyula város történelmének legfontosabb eseményeit, és bemutatta a város nagy szülötteit, köztük Erkel Ferencet, a Himnusz és a Bánk Bán nemzeti opera zeneszerzőjét, vagy a román származású, de haláláig magyar érzelmű Pomutz Györgyöt, akit három nemzet, a magyar, a román és az amerikai is nemzeti hősként tisztel. Kevesen tudják, hogy a gyulai Pomutz nevéhez fűződik az elmúlt évezred ingatlanüzlete: 7 millió dollárért megvásárolta az oroszoktól Alaszkát az Egyesült Államoknak!

Megálltunk Petőfi Sándor szobránál, aki természetesen Gyulán is megfordult és helyi legenda fűződik utolsó látogatásához, de azt is megtudtuk, hogy Világos után először Sarkadra, majd Gyulára hozták az oroszok a magyar szabadságharcos tiszteket, köztük a későbbi vértanú tábornokok közül tízet, akik akkor még nem is sejtették, hogy utolsó útjuk innen az aradi Golgotára vezet. A vértanú honvédtábornokok gyulai tartózkodásának helyszíneit emléktáblák jelölik.

A történelmi séta után betértünk egy gyulai sörözőbe, ahol végigkóstolhatjuk a legjobb belga, német vagy ír söröket, baráti árakon és közben jókora kivetítőn meccset is nézhetünk (jön a moszkvai világbajnokság!).

Másnap reggel szokatlanul erős madárcsicsergésre, rigófüttyre ébredtünk. Hiányzott a monoton városi alapzaj, ami elnyomja a természet hangjait és elkábítja a fejeket. Gyula belvárosában jókora sétálózónát alakítottak ki és a helyiek, félretéve a gépkocsijukat, két keréken közlekednek, fiatalok és idősek, férfiak és nők egyaránt.

Talán a legnagyobb élmény volt valamennyi sajtós számára a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont bejárása, amely 2016-os újjászületése óta beverekedte magát Európa legjobb múzeumai közé, és idén részt vett az Év Európai Múzeuma című, nagyszabású varsói rendezvényen. A kastély térségünkben egyedülálló, interaktív technikával felszerelve mutatja be a főúri élet mindennapjait, a kastély személyzetének feladatait, a korabeli bútorok mellett a XVIII–XIX. századi ételeket, használati tárgyakat is láthatunk a kastélyban. A holoprojektorok, a multimédiás tárlatvezetés a múltba, a Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély egykori lakói közé varázsolják, és felejthetetlen élményben részesítik a látogatót. A tematikus termek felidézik a királylátogatásokat, a Gyulán lefegyverzett aradi vértanúk emlékét vagy Albrecht Dürer gyulai kapcsolatait, ízelítőt adva a nagy művész alkotásaiból is.

Hasonló élményt nyújt a turistának a Gyulai vár meglátogatása, amely a Magyar Királyság egyetlen épen maradt, gótikus síkvidéki téglavára. Irigylésre méltó állapotát annak köszönheti, hogy 600 év alatt egyetlen ostromló csapatnak sem sikerült bevenni, még a töröknek is 62 napon át ellenálltak a vár védői 1566-ban és Kerecsényi László várkapitány végül feladta a téglavárat. A vármúzeumban megtudhatjuk, hogyan élt a várúr és a várúrnő, milyen volt a török szandzsákbég hivatali szobája, a kínzókamrában pedig a középkor borzalmasnál borzalmasabb kínzóeszközeivel is megismerkedhetünk.

Történelmi élményekkel feltöltődve, sorra látogattunk néhány különböző korszakokban épült, de csodálatosan felújított gyulai szállodát, ahol gyermekmegőrző, wellness és konferencia-szolgáltatások mellett minden igényt kielégítő szobák, apartmanok várják egész évben a vendégeket. A gyulai vendéglátásról sokat elmond Fodor Sándor története, aki immár 47 éve dolgozik ebben a szakmában és mára a Park Hotel és a Fodor Hotel Halászcsárda tulajdonosa. A Park Hotel éttermében kezdte pályafutását felszolgálóként, majd ugyanitt üzletvezetőként dolgozott 1991-ig. Akkor vette meg a szomszédos Halászcsárda éttermet, majd 2011-ben régi vágya vált valóra, amikor a Park Hotel, ahol elsajátította a szakma minden csínját-bínját, a tulajdonába került. „Nagy örömmel tölt el, hogy nem szakad meg a családi hagyomány, Csaba fiam vezeti a Park Éttermet, Krisztina lányom a Park Hotelt, Dávid unokám a Fodor Hotel mindennapjait segíti” – mondta az újságíróknak Fodor Sándor.

Nem maradhatott ki a látogatás célpontjai közül a Gyulai Várfürdő, ahol élménymedencékkel, csúszdákkal felszerelt Aquapalota, termálvizes gyógymedencék és gyógykezelések, 25 méteres fedett és 50 méteres szabadtéri uszoda, hullám medence és még ki tudja hányféle felnőtt és gyerekmedence, szaunapark várják a fürdővendégeket. Kun Miklós ügyvezető igazgató elvezetett bennünket az egykor a kastélyparkhoz tartozó árnyas helyre, ahol még ma is látható Erkel Ferenc kedvenc fája. A délutáni fürdőzés után ellátogattunk a Gyulai Pálinka Manufaktúrába, ahol Fabulya Attila kóstolóház vezető bemutatta a minőségi pálinka elkészítésének minden csínját-bínját és azt is elárulta, miért „gyártáshibás” a házilag vagy zugfőzdékben főzött kisüsti mintegy 70%-a. A jóféle gyümölcspálinkák mellé a híres gyulai kolbászt és egyéb helyi különlegességeket is megkóstolhattunk. A vállalkozó szellemű újságírók a 60 fokos „mélyvízbe” is belevethették magukat, amit csak „jó úszóknak” ajánlott a pálinkafőző mester.

Gyulai látogatásunk utolsó napján eljutottunk a Viharsarki Serneveldébe is, ahol a kézműves sörök elkészítésének módját mutatta be a serfőző mester és azt is megtudtuk, mi a különbség a kézműves sör és a nagy sörgyárak termékei között. A jóféle sörök és pálinkák, magyaros étkek kóstolása mellett azért jutott idő a kultúrára is: Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója bemutatta az általa vezetett intézmény nyári kínálatát, ahol június 24-től augusztus 11-ig tart az 55. színházi évad és olyan előadásokat láthat a nagyérdemű, mint Székely János Caligula helytartója című darabja, Szász János rendezésében, a főbb szerepekben Trill Zsolt, Bodrogi Gyula és Horváth Lajos Ottó. A Várszínház 55. évadja keretében lesznek Székely János-napok, Körös-völgyi sokadalom, Shakespeare-fesztivál, több, különféle színházi műfajokhoz tartozó Hamlet-előadással. A fesztivál keretében lesz a Gyulai Várszínház, az Aradi Kamaraszínház és az Aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház közös produkciójának, Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című előadásának a bemutatója. Július végén a Gyulai Vár Jazz Fesztivál, augusztus elején Erdélyi Hét, Kárpát-medencei irodalmi gála és egyéb kulturális csemegék várják a nem csak fürdőzni kívánó gyulai vendégeket. Búcsúzóul betértünk a 100 éves cukrászdába, amely valójában közel 180 éves és patinás falai között kézműves tortákat, süteményeket és csokoládé-bonbonokat fogyaszthatnak a vendégek.

Gyula, a történelmi fürdőváros és fesztiválváros, nagy szeretettel várja a határ mindkét oldaláról érkező vendégeket!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'