https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Szerda, 2019. szeptember 18., 20.44
Beszélgetés WINKLER GYULA EP-képviselővel

Erős Kárpát-medencei magyar képviseletet

Erős Kárpát-medencei magyar képviseletet
Erős Kárpát-medencei magyar képviseletet

Az erdélyi és Kárpát-medencei magyarság számára sorsdöntő a május 26-i EP-választás, hiszen ez alkalommal dől el: sikerül-e erős magyar képviseletet juttatni az Európai Parlamentbe és sikerül-e ezáltal megerősíteni azt az erővonalat, mely a régiók és közösségek Európáját kívánja megszilárdítani, támogatva a közép-kelet-európai tagállamok gazdasági fejlődését – hangsúlyozta a hét elején Winkler Gyula EP-képviselő, aki a kampány küszöbén Déván és Vajdahunyadon tartott lakossági fórumot.

– Természetesnek tartottam, hogy a választást megelőző időszak utolsó nagy megpróbáltatása előtt megszorítsam azoknak a kezét, akikkel 20-25 éve együtt dolgozunk Hunyad megyében, akikkel az RMDSZ-támogatással visszaszerzett javakat élettel töltöttük és töltjük meg, sőt új ingatlanokat, intézményeket építünk melléjük. És fontosnak tartottam elmondani, hogy szükségünk van az Európa Unióra, itt Déván is és mindenütt. Egyrészt azért, mert gazdasági, közösségi fejlődésünk forrásait nagymértékben az Unió tudja biztosítani. De a mi sajátos helyzetünkben, közösségünk kisebbségi voltában az Európai Unió kell legyen az a támpont, amely nemcsak deklaratív módon, de konkrétan is elfogadja, védi a sokszínűséget, az őshonos nemzeti közösségeket. Számunkra fontos, hogy tegye ezt akkor is, amikor szimbólumaink kerülnek veszélybe, mint most sajnos Romániában, akkor is, amikor az anyanyelvi oktatás kerül veszélybe, mint Kárpátalján az elmúlt másfél évben, vagy amikor egy kormánynak vagy parlamentnek eszébe jut, hogy egy idegen ország himnuszának éneklését nagyon szigorú feltételekhez kösse, mint például Szlovákiában az elmúlt hetekben. Tehát ha körülnézünk térségünkben, ráeszmélhetünk, hogy nem hiába tűztük ki célul a Kárpát-medencei magyar képviselet megerősítését, hiszen egy-két képviselő nagyon keveset tehet. Viszont amikor összefogunk, ha vannak partnereink, akkor megvalósíthatók azok a célkitűzéseink, amelyeket immár 11 esztendővel ezelőtt fogalmaztunk meg, amikor elkezdtük a kisebbségvédelmi munkát az Európai Parlamentben.

– A dévai lakossági fórumon, a korondi községháza körüli cirkusz kapcsán hangsúlyozta: nagyon komoly összefogásra van szükség Erdélyben is. Politikai pályafutása kezdetétől, hídépítő szerepet töltött be a földrajzi szétszórtságban élő magyar közösségek között. Deklaratív módon ezt mindenki fontosnak gondolja, de mi sarkallja Önt tettekre e téren?

– Nekem meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarság számára az összefogás mindig is létkérdés volt gazdasági, kulturális és talán leginkább politikai szempontból. Újból és újból rá kell vezetni a politikai vezetőket és a közösség tagjait is arra, hogy ami fáj Székelyföldön, az egészen biztosan fáj Déván, Medgyesen vagy Szászrégenben is, ami jó a Partiumban az egész biztosan jó Máramarosszigeten és Csíkszeredában is. Tehát összetartozunk nemcsak nyelvünkben, kultúránkban, a szimbolisztikában, hanem a politikai logikában is. Egyedül sem a Székelyföld, sem a Partium és annál kevésbé a szórvány, nem tud politikai képviseletet elérni, nem tudja fenntartani azt. Ezért én szórványpolitikusként meggyőződéses híve vagyok a szórvány–székely partnerségnek, azoknak az együttműködéseknek, amelyek összekapcsolnak bennünket, amelyek megismertetik a mi gyerekeinkkel a Székelyföldet és a székelyföldi fiataloknak is megmutatják az itteni értékeket, és hogy mit jelent szórványvidéken magyarnak lenni. Ha nem engedjük el egymás és senkinek a kezét a közösségünk tagjai közül, akkor egész biztosan hogy jó eredményt fogunk elérni most az EP-választáson. Visszatérve az összefogásra, tágabb értelemben is nagyon fontosnak tartom. Nem győzzük eleget hangsúlyozni Európában, hogy a mi esetünkben az államhatár és a nemzethatár nem esik egybe, és hogy Magyarország határain kívül olyan számottevő magyar közösségek élnek, amelyek meg akarják őrizni identitásukat és magyar jövőt akarnak teremteni gyermekeik számára is. Ezek a közösségek látszólag különféle helyzetben élnek, hiszen a többségi kultúra eltérő Szerbia, Romána, Szlovákia vagy pedig Ukrajna esetében, viszont sokkal több az, ami bennünket összeköt, a magyarságunk, mint az, ami szétválaszt. Azért mondjuk, hogy a május 26-i választás nemzeti ügy, minden egyes magyar számára. Hiszen a Kárpát-medencei magyar közösségek ma már többnyire az EU-n belül vannak, de ez még nem egy kiteljesített cél. A szerbiai, vajdasági magyar közösség ugyan kézzelfogható közelségben van az EU-s csatlakozáshoz, ami a következő 10 esztendőben minden bizonnyal megvalósul, de nem ilyen egyszerű a helyzet sajnos Ukrajnában. Mert ki kell mondani, hogy Ukrajna egy háborúban levő ország, és a kárpátaljai magyar közösség a legnehezebb helyzetben van az összes Kárpát-medencei magyar közösség közül. Őket is támogatni kell és az Európai Parlament éppen annak a színtere, ahol ezt a valóságában meg lehet jeleníteni és a közös célok mentén tudunk lépni. Nyilván ebben nagy szerepet játszott a FIDESZ–KDNP döntése öt évvel ezelőtt, amikor egy kárpátaljai magyar politikus, illetve egy vajdasági magyar politikus is elkezdhette a munkát az Európai Parlamentben és, ha a magyarországi választók úgy döntenek, ők folytatni is fogják ezt a munkát. Ez egészül ki a szlovákiai magyar közösség, illetve az erdélyi, romániai magyar közösség képviseletével. Így tudunk egy erős Kárpát-medencei képviseletként együtt dolgozni annak érdekében, hogy megerősödhessen az, ami bennünket összeköt. Természetesen gyakorlati kérdések is vannak, és mint gazdasági szakember kollégáimmal együtt úgy gondolom, eredményesen foglalkoztunk azokkal a gazdasági kapcsolatokkal, amelyek fontosak a nemzeti építkezésben, de a jövő biztosításában és a családok, közösségek jólétének a biztosításában is, mint például a Kárpát-medencei versenyképességi tér kialakítása, vagy a Kárpát-medencei magyar oktatási tér, amelyben jelentős lépések történtek az elmúlt időben. De beszélhetünk a kereskedelmi kapcsolatokról, a schengeni övezethez való csatlakozásról, amely Romániának még mindig nagy hátraléka. Az RMDSZ teljes mellbőséggel támogatja a csatlakozási törekvést, mind gazdasági, mind közösségi megfontolásból. Hiszen a magyar–román határ mentén a Bánságban, a Partiumban nagyon fontos közösségeink jövője szempontjából, hogy a határ végképp légiesedjen, tudjuk újraépíteni mindazt, ami valamikor összekötött bennünket, hisz ez gazdasági szempontból fantasztikus potenciált hordoz magában. A schengeni övezethez való csatlakozás természetesen Belső-Erdélyben és a Székelyföldön is pozitív irányba vinné a gazdaságot, hiszen azok a cégek, amelyek az európai piacra dolgoznak, amelyek értékes és jól fizetett munkahelyeket tartanak fenn, azok mind-mind könnyebben és hatékonyabban tudnak működni, ha elhárulnak a bürokratikus, a vám- és határ-átkelési akadályok, amelyek ma még mindig nehezítik a gazdasági tevékenységet.

– A közösség részéről érezhető-e az összefogás, az erre irányuló törekvés?

– Én bátorítónak érzem azt a tényt, hogy 320 000 támogató aláírás gyűlt össze az RMDSZ EP-listájának támogatására. Ez sokkal több, mint az elmúlt választásokkor. És ez talán azt is jelenti, hogy a közösség mellettünk van, és érti azt, hogy ez a kihívás, a május 26-i megmérettetés tulajdonképpen az első lépés egy olyan ciklusban, ami most kezdődik az EP-választással, de folytatódik 2020-ban az önkormányzati és utána a parlamenti választással. Sikerre kell vennünk az EP-választást, hisz ez az első lépese annak, hogy az RMDSZ és az erdélyi magyarság szempontjából akár az önkormányzati, akár a parlamenti választások sikeresek legyenek. És igen, úgy érzem, a közösség felismeri ennek fontosságát.

– Déván, a lakossági fórumon elismerő taps fogadta Széll Lőrincz megyei ifjúsági- és sportigazgató azon kijelentését, hogy Winkler Gyulát nem kell bemutatni. Nem az a fajta politikus, aki ma megjelenik, kampányol, esetleg sikerrel jár, aztán évekre eltűnik. Elmúlt mandátumai során sok mindent letett az asztalra. A napokban európai szinten is elismerés érte, Strasbourgban átvehette az Európai Adófizetők Egyesületének díját. Mit jelent ez Önnek?

– Az Európai Parlament szakbizottságában, illetve az Európai Néppárt gazdasági társult szervezetében sok olyan munkát végeztem, amely a kis- és középvállalkozók érdekeit szolgálja, a fiatal vállalkozók, a startup feltörekvő gazdasági szereplők érdekeit. Ha megnézzük a munkahelyek helyzetét, be kell látnunk, hogy a multinacionális cégeknek is megvan a maguk szerepe, viszont a gazdaság gerincét itthon Erdélyben és az Európai Unióban a kis- és középvállalkozók jelentik. Nyilván ők is adófizetők, és nagyon érzékenyen érinti őket a túlzott bürokrácia, a bonyolult procedúrák. Nem mindegy számukra, hogy vállalkozóbarát jogalkotás folyik, akár tagállami, akár európai szinten vagy bonyolult, átláthatatlan, instabil környezetben kell boldogulniuk. De ugyanez vonatkozik a magánemberekre, az egyénekre is. Hiszen mindannyian adót fizetünk a saját országunkban és az államnak kötelessége felelős módon rendelkezni ezen összegek felett, állampolgárai javára fordítani azt. Ha az egyén vagy vállalkozó azt látja, hogy egy következetlen, rosszul gazdálkodó államnak kell fizessen, akkor nyilván nagyon romlik az adózási morál. Ez történik sajnos Romániában, ahol az adózási morál az egyik legalacsonyabb szintet üti Európában. A kormányzat hatékonysága nem megfelelő, nincs átláthatóság, nem értjük miért változnak hónapról hónapra a törvények. Az Adófizetők Európai Egyesületének (TAE) célja felelős magatartásra késztetni a kormányokat, alulról felfelé jövő nyomást gyakorolni rájuk, amely az átláthatóságot, a kiszámítható törvényhozást, a törvények betartását illeti. Hiszen amikor a törvények betartása csak egyesek számára kötelező, másoknak nem biztos, hogy az, akkor megint egy olyan országban vagyunk, ahol az emberek nem meggyőződésből és szívesen fizetnek adót, és nem népszerű a törvénytisztelő magatartás, mert maguk a törvényhozók nem tartják be saját szabályaikat. Engem megtisztelt a TAE-kitüntetés. Összesen 19 európai parlamenti képviselő részesült ilyen kitüntetésben a 751 kolléga közül, ami azt is jelenti, hogy az erőfeszítések nemcsak eredményt tudnak szülni, hanem néha elismerést is hoznak. Nyilván a következő időszakban még több munka vár. Amúgy az RMDSZ EP-választási programjában is benne van a bürokrácia csökkentése, mint egy olyan célkitűzés, amely mindannyiunk életét egyszerűbbé, munkánkat hatékonyabbá tudja tenni. Senki nem szeretné papírmunkával tölteni az idejét, amikor vállalkozik, gazdálkodik, hanem azt szeretné, hogy minél hatékonyabban tudja megszervezni saját tevékenységét. Ez pedig megköveteli, hogy átlátható törvények, könnyen követhető szabályok, minimális bürokrácia jellemeze a gazdasági területet.

– Lezáruló EP-mandátumában elkötelezett támogatója volt a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezésnek. A következő ötéves ciklusban van-e remény a konkrét előrelépésre az európai őshonos kisebbségek védelme területén?

– A kisebbségvédelemben már az elmúlt öt évben is születtek konkrét politikai eredmények az Európai Parlamentben. Olyan határozatokat fogadtattunk el, amelyek segítik a mi ügyeinket. A civil szférában pedig megfogalmazták a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, amely immár 1 300 000 támogató aláírással bír. Azt reméljük, hogy az újonnan alakuló Európai Bizottság számunkra kedvezőbb lesz. Reméljük, hogy május 26-án olyan politikusok kapnak majd több szavazatot, akik odafigyelnek a nemzeti kisebbségekre, és meg akarják védeni őket az EU hatáskörein belül. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) idén ősszel az Európai Bizottság elé fogja terjeszteni a kezdeményezést, és reméljük, hogy megindul a jogalkotási folyamat. Ezt mi is segíteni kívánjuk. Már megalakult egy nemzetközi szakértői csoport, amely azon dolgozik, hogy javaslatainkat jogilag kodifikálva tudja letenni az EB asztalára. Valójában három kategóriába sorolhatók a kisebbségvédelmi kezdeményezés javaslatai. Az első kategória már a jelenlegi körülmények között megvalósítható, csupán politikai akarat kell hozzá. Például a nyelvi jogok promoválása, amelyre az Európai Bizottságnak már most kiterjed a hatásköre. Illetve a kisebbségi jogtiprások monitorizálása, amire szintén van jogi alap, csak el kellene érni, hogy rendszeres, akár éves, kétéves országjelentések szülessenek ilyen téren. Ez az Európa Tanács joggyakorlatában létezik. Ezt és sok egyéb kisebbségvédelmi törekvést szeretnénk átültetni az Európai Unió joggyakorlatába is. A második kategória az, ahol valamilyen jogszabályt, irányelvet európai direktívát, szabályozást kell megalkotni. Ez sokkal nehezebb, hiszen itt az Európai Parlamentnek nincs törvényhozási kezdeményezési joga, hanem az Európai Bizottság kezdeményezhet. A harmadik kategória pedig a legkeményebb dió, amely például az autonómiaformákkal foglalkozna vagy az olyan jogkörökkel, amelyek ma nem léteznek az Európa Unió kompetencia köreiben, amelyhez valamilyen szintű módosítás szükséges az Európai Unió alapszerződéseiben. Nyilván, hogy nem fog egy szerződésmódosítás beindulni a  kisebbségi jogok kapcsán, de az is nyilvánvaló, hogy ha elkezdődik a szerződések újratárgyalása, akkor fel kell legyünk készülve, jogilag kodifikált szövegekkel, javaslatokkal, alternatívákkal, és amikor lehetőség adódik, azonnal léphessünk, és azonnal mutathassuk fel, íme itt vannak a mi elvárásaink, ezek jogilag kodifikálva vannak, és ezeket kérjük megvalósítani a  jövőben.

– Köszönöm a beszélgetést. További eredményes munkát, és sok sikert kívánok!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'