Csütörtök, 2018. december 13., 07.57
Advent Verespatakon

Érték a pénz ostromában

Szűk utca Verespatakon, bal oldalt a volt magyar iskola omladozó épülete
Szűk utca Verespatakon, bal oldalt a volt magyar iskola omladozó épülete

Verespatak, az európai hírnévre szert tett bányászfalú a magyar szótól zeng advent vasárnapjain, unitárius temploma zsúfolásig. Jóllehet az ezer főt alighogy meghaladó eldugott hegyi faluban összesen 55 magyar él, köztük 17 unitárius.

Advent harmadik vasárnapján a nyugalmas érchegységi bányászfalú fehérbe öltözve fogadta az Erdély számos tájáról érkezett vendégeket. A táj szép, történelmi műemléknek számító romos épületei a régi dicsőség maradványai, központi kacskaringós utcácskái időutazással érnek fel a havas téli hidegben. Egymástól kevesebb, mint 100 méterre állnak a katolikus, református és unitárius templomok, melyeket szép időben nagyszerűen lehet együtt lefényképezni – téli ködös délutánon sajnos nem. Egyes épületek már annyira omladoznak, hogy vászon fedi homlokzatukat, melyen a felújítás utáni majdani állapotuk látható.

Verespatak hírneve jóval nagyobb, mint lakossága, vagy elhelyezkedése alapján elvárható lenne. A cián alapú bányászat kérdése tette híressé, mely alaposan megosztja Erdély, Románia, sőt, mondhatni fél Európa közvéleményét. Verespatakon az ügy már eldőltnek tűnik, a helyzet egyértelmű – csupán 25 személy ellenzi a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) bányászati tervét.

Hamarosan visszatérhet a régi dicsőség, az omladozó épületek visszanyerhetik patinájukat, a romok helyén szépen felújított műemlékek lesznek, a helyi lakosság nyomorúságát pedig általános jólét váltja fel, olvasni számos transzparensen. Valamennyi azonban hozzáfűzi, hogy mindez egy dologtól függ, az aranybányászat újraindításától.

Vagy mégsem? Lehet, hogy néhány év múlva a Fehér megyei bányászfalú csak emlék lesz, amely csupán az emberek emlékezetében él majd, s az arra tévedő idegen elképed a természet, történelem és kultúra mértéktelen pusztítása láttán?

 

Adventi zarándoklat

A cián alapú bányászat hajthatatlan ellenzői között – a számos környezetvédő egyesület és civilszervezet mellett – ott vannak az erdélyi magyar történelmi egyházak. Legnyomatékosabban az unitárius egyház, amely már novemberben, a Dávid Ferenc egyházalapító sírjánál történt zarándoklaton, Magas Déva várában nagyméretű feliraton ismertette tiltakozását. Advent vasárnapjain pedig újabb zarándoklatokat szervezett Erdély minden vidékéről Verespatakra, hogy a helyszínen, tömegesen fejezze ki ellenkezését a történelem, kultúra és természet rombolásával kapcsolatosan. A harmadik adventvasárnapi zarándoklaton dévai magyarok egy csoportja is részt vett, köztük nemcsak unitáriusok, hanem reformátusok és római katolikusok is, miután az első vasárnapon a lupényi unitáriusok jártak ott.

Kolozsvárról, Tordáról, Kolozs, Fehér, Maros, vagy Hargita megyék városaiból és falvaiból több mint 200 magyar zarándokolt el Verespatakra, az Erdélyi Magyar Unitárius Egyház kezdeményezésére. Csikorgó hidegben végig sétáltak a falu utcáin, ahol az idegenvezetők az utcák, épületek, terek vagy templomok történetét mesélték el, bemutatva azt a hatalmas veszélyt, amely Verespatakot fenyegeti.

 

Végveszélyben

A települést körülvevő négy hegyet robbantásokkal és külszíni fejtéssel teljesen eltüntetnék, helyükön 200 hektárnyi kráterek keletkeznének, derül ki a helyszínen kapott információkból. A település háromnegyede eltűnne a föld színéről, akárcsak a temetők, a műemléknek számító, romokban heverő központi épületeket ugyan felújítanák, de 50-100 méterre tőlük zajlana a bányászati tevékenység, amely további 1258 hektárnyi területet érintene, és 235 hektár erdő kiirtásával járna. 16 éves működés alatt 215 millió tonna ércet dolgoznának fel, 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermeléséért. Ehhez évi 13 000 tonna nátrium-cianidot (cián) használnának fel, miközben jelenleg egész Európa aranybányászati szektora évente 1000 tonna ciánt használ fel!

A technológiai folyamatból kikerülő, aprószemcsésre összezúzott, nehézfémekkel és ciánkomponensekkel terhelt 215 millió tonna hulladékot 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el. A 360 hektáron elterülő zagytározó alját azonban semmilyen módon sem tervezik szigetelni, így a veszélyes hulladék biztos és folyamatos szennyezéssel fogja terhelni a levegő mellett a felszíni- és a talajvizeket. Ez a völgyzáró gát és a mögötte felhalmozott töméntelen veszélyes hulladék évszázadok múlva is ott lesz, gátszakadás esetén, pedig példátlan méretű katasztrófát okozhat, mivel az erősen szennyezett hulladék a Marosba kerülne, több millió ember életét kockáztatva!

 

Értékőrzés vagy a pénz csillogása?

A verespataki kitermelést lehetővé tévő bányatörvény egyelőre elbukott, a veszély azonban továbbra is valós. Érték vagy pénz? A kérdés továbbra is aktuális, derült ki Bálint Róbert mészkői (Kolozs megye) lelkész prédikációjából. Amelyre több mint 200 ember – köztük 14 lelkész – töltötte meg zsúfolásig a fűtetlen unitárius templomot, amelyet csupán a jelenlévők lelkesedése és az ünnepélyesen meggyújtott adventgyertyák melegítették.

Verespatak történelmi, kulturális és természeti érték, melyet egyesek aranyéhsége lerombolna. Hogyan lehetne megmenteni az értéket a pénz kísértésétől, a döntéshozó politikusok gátlástalansága és az erkölcsi kómában fetrengő nép közepette? Ezek olyan súlyosbító tényezők, amelyekkel komolyan számolni kell, szögezte le a korábban évekig Petrozsényban szolgáló lelkipásztor. Meg kell különböztetni az elrejtett igazat a csillogó külsőtől, hiszen az épületeket eltakaró vászon is nagyszerű terveket ábrázol, mögötte viszont romok vannak. Mi lehet a bányászatot szorgalmazó kampány mögött?

A 17 verespataki unitárius zöme kiáll öröksége mellett, nem hagyja elvészni a végvárakat, hangsúlyozta Pálfi Árpád helyi (pontosabban a közeli Abrudbányáról beszolgáló) lelkész.

Nagy sikernek örvendett Zeno Cornea, a helyi nyugalmazott bányamérnök román nyelvű felszólalása, aki szívből köszönte meg az unitárius egyház és az erdélyi magyarság támogatását, majd a veszély szemléltetésére egyszerűen párhuzamot vont: 2000-ben Nagybányán 9,6 hektáros zagytározó védőgátja omlott össze, a kiömlő cián mégis óriási pusztítást okozott a Tiszában. Verespatakon 360 hektáros zagytározót terveznek! Ráadásul a Gabriel Resources Rt. – amely a bányatervet szövő RMGC főrészvényese és ötletgazdája – eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, kifejezetten a verespataki kitermelés céljából hozták létre, adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégek láncolatán keresztül. Képtelenség lenne bárkit is felelősségre vonni, kártérítésre kötelezni egy esetleges katasztrófa esetében.

A példátlan veszély elhárítására hitre, tisztánlátásra és értékmegőrzésre volna szükség. És reményre. Az unitáriusok adventi összefogása ezért is tekinthető a reménység jelének, hangsúlyozta ünnepi felszólalásában Dimény József kolozs–tordai esperes.

Megérte a didergést az otthoni vasárnapi kényelem zarándoklatra való felcserélése, vélte egyhangúan a templomból kitérő lelkes tömeg. Verespatak történelmi, kulturális és természeti adottságai iránti aggodalom, az érték, az igazság és – végső soron – Erdély megvédése megérte a fáradságot.

Advent szelleme fölülkerekedett az emberi gyarlóságon.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu
'