JelenHaz
Péntek, 2019. augusztus 23., 07.28
Szülők iskolája a Téglásban

Érthetően az iskolaérettségről

Érthetően az iskolaérettségről
Érthetően az iskolaérettségről

Beszélgetés Osváth Piroska tanítónővel, pszichológussal 

Néhány napja be lehet íratni a gyermekeket az ősszel induló előkészítő osztályokba. Az érintett szülőkben ilyenkor rengeteg kérdés vetődik fel. Valóban érett-e a gyermek arra, hogy iskolába járjon? Mit is jelent az előkészítő osztály? Mennyire lesz megterhelő a kisgyermek számára?

A dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban Osváth Piroska tanító-pszichológus a Szülők iskolájában próbált a szülőkkel közösen választ találni a beiskolázással kapcsolatos kérdésekre. E kezdeményezésről kérdeztük először. 

– Szeptemberben, amikor elkezdődött a tanév, részt vettem a nagycsoportos óvodások szülői értekezletén és felajánlottam ezt a lehetőséget, hogy részt vegyenek a szülők iskolájában, hiszen nemcsak a kisgyermekek életében hoz nagy változást az iskola elkezdése, hanem az egész család életét befolyásolja. Az első Szülők iskoláját október elején tartottuk verbális, nonverbális kommunikációról. November végén folytattuk a szeretetnyelvek bemutatásával Garry Chapmann könyve alapján. Akkor már közeledtünk a karácsonyhoz és aktuális téma volt a családtagok, elsősorban a gyermekek szeretetnyelvéről beszélni. Most jutottunk el oda, hogy akkor óvoda vagy iskola?, milyen döntést hozzanak az óvodai évek végéhez közeledő kisgyermekek szülei. Minden egyes Szülők iskoláját ismerkedő, lazító játékokkal indítjuk, mely a ráhangolódást és odafigyelést serkenti, majd kisebb csoportokban vitatjuk meg a témákat. Általában először a szülők véleményét kérdem bizonyos témával kapcsolatban, aztán megvitatjuk, hogy e vélemények mennyire helytállóak pszichológiai, társadalmi, érzelmi szempontból.

Ugorjunk az utolsó témához, hisz most nagyon aktuális kérdés, hogy iskolaérett-e e gyermek? Melyek azok az alapvető tényezők, amelyek meghatározzák, hogy elkezdheti-e az iskolát vagy sem a kisgyermek?

– Az az igazság, hogy az iskolaérettséget felmérő tesztek szerte a világon az első osztály megkezdésére vonatkoznak, nem pedig az előkészítő osztályra. Európa-szerte a beiskolázási életkor öt és fél–hét év között határozható meg. Nagyon sok európai országban létezik előkészítő osztály. Franciaországban például ötévesen kezdik meg az előkészítő osztályt, hogy hatévesen mehessenek első osztályba. Ennek ellenére az iskolaérettséget mindenhol az első osztálybeli követelményekhez igazítják. Ezért nagyon fontosnak tartottam leszögezni már az elején, hogy gyermekeink itt, Romániában előkészítő osztállyal kezdik az iskolai oktatást, így nagyon sok szempont, melyet ezek a nemzetközi iskolaérettségi tesztek feltüntetnek, nem állják meg a helyüket a mi esetünkben. Tehát sokkal egyszerűbben kell gondolkodni.

– És akkor konkrétan milyen képességekkel kell rendelkezzen a gyermek?

– Elsősorban azt kellett tisztázzuk a szülők iskolájában is, hogy tulajdonképpen mi zajlik az előkészítő osztályban. Mert sokfelé kering olyan vélemény, hogy az első tanévben a gyermekek megtanulják írni a nyomtatott betűket, megtanulnak százig számolni stb. Hát ez nem egészen így van. Nem írják a nyomtatott betűket és nem tanulnak meg számolni százig, csupán 31-ig, mert az év leghosszabb hónapja 31 napos és az előkészítő osztályban zajló foglalkozások a mindennapi élethez kötődően zajlanak. És ebből kiindulva a szülőkkel közösen rájöttünk arra, hogy az a kisgyermek, aki már három évet járt óvodába, felkészült arra, hogy iskolába léphet. Nagyon sok szempont van, amit figyelembe kell venni. Én talán az érzelmi érettséget tartom a legfontosabbnak, hogy a kisgyermek hogyan alkalmazkodik felnőttekhez, hogyan alkalmazkodik társaihoz. Ha gondja, baja van, mer-e bizalommal felnőtthez fordulni? Ez roppant fontos. De szóba került ilyen is, hogy meg tudja kötni a cipőfűzőjét, be tudja-e cipzárolni a a kabátját, be tudja-e gombolni a blúzát? Ezek mind azért fontosak, mert az agynak olyan részét aktiválják és olyan kézügyességet igényelnek, melyek szükségesek lesznek majd az írás-olvasás elsajátításához. Roppant fontos, hogy nyitott és kíváncsi legyen a gyermek az őt körülvevő környezettel szemben. Hogy képes legyen utánozni, hiszen életünk folyamán a legfontosabb dolgokat mind utánzással sajátítjuk el. Gondoljunk a beszédtanulásra, a járástanulásra. Így az a kisgyermek, akiben van egy egészséges utánzási képesség, annak elvben nem kéne gondjai legyenek az előkészítő osztályban. Természetesen megkönnyíti a gyermek iskolai fejlődését, ha helyesen fogja az írószert, ha figyelme minimum 15 percre terjed. Ez az alap, innen próbáljuk feltornázni magunkat 25-30, majd később 40-45 percnyi folyamatos koncentrációra. De szóba került ilyen is, hogy önállóan tudjon enni, a fürdő használata legyen önálló. Igazából olyan hétköznapi dolgok, amitől a szülők hirtelen le is döbbentek, hogy csak ennyi? Ez mind elég ahhoz, hogy előkészítő osztályba menjen? És nagyon fontosnak tartottam azt hangsúlyozni, hogy az legyen az elsődleges szempont, amikor a gyermek életkorát nézzük, hogy hány éves lesz, amikor az első osztályba lép. Mert az iskolaérettség nem a kortól függ. Úgyhogy ha a gyermek 5 éves és kilenc hónapos, de úgy ítéljük meg az óvó nénivel és a szülőkkel együtt, hogy kíváncsi, meg érett ahhoz, hogy iskolába lépjen. akkor az a hiányzó három hónap a hat év betöltéséig nem kellene akadályt jelentsen e téren.

– A gyermekek nagy része hatéves korára, amikor elvileg el kell kezdeni az előkészítő osztályt, birtokában van az itt felsorolt képességeknek, készségeknek. De mivel mi felnőttek sem vagyunk tökéletesek, előfordulhat, hogy a kisgyermekeknél is valamilyen téren hiányosság jelentkezik. Lehet érzelmi, lehet értelmi téren vagy épp kézügyességben. Van-e lehetőség az előkészítő osztályban korrigálni, pótolni ezeket a lemaradásokat, hogy első osztályra fel tudjon zárkózni a követelményekhez?

– Úgy gondolom, az előkészítő osztály a legeslegjobb dolog, ami a romániai tanügyben az utóbbi évtizedekben történt. Mindaz, amit a tanító régebben első osztályban hat hétben kellett fejlesszen, arra most előkészítő osztályban kilenc hónap áll rendelkezésére. És az előkészítő osztálynak elsődleges célja épp ezeknek a részképességnek, -készségeknek a fejlesztése játékosan, kiváltképp a hagyományőrző, népies játékokkal, mondókákkal, rajzzal, színezéssel ezek a képességek mind fejleszthetők és az az óriási előnye az előkészítő osztálynak, hogy sem a tanító nénin, sem a kisgyermeken nincs ott a felmérésnek, a rögtönzésnek, a feleltetésnek a terhe. Ezektől mentesen fejleszthetők ezek a részképességek. És a legtöbb gyermek képes ezeket a lemaradásokat behozni, amíg megkezdi az első osztályt. Ha a kisgyermek délutáni foglalkozáson is marad, akkor még több lehetőség adódik arra, hogy egyénileg, személyre szabottan folyjon ez a fejlesztés, hiszen az iskolánk rendelkezik az úgynevezett magyar sarok játékcsomaggal, amelyet az Erdélyben működő óvodák és elemik megkaptak a magyar államtól és abban nagyon sok fejlesztő társasjáték van, amely logopédiai meg figyelmi, meg sok más szempontból fejleszti a gyermeket.

– És akkor milyen helyzetben mondja azt a pedagógus, hogy nem iskolaérett a gyermek? Melyek azok a tényezők, amelyek egyelőre „kizárhatják” a gyermeket  az előkészítőből?

– Mindenekelőtt a nagyon alacsony életkor. Öt és fél éves korig még azt mondjuk, hogy rendben van, ha a pszichoszomatikus felmérésen érettnek bizonyul a gyermek, akkor megkezdheti az iskolát. Ennél fiatalabb korban azonban már alaposabban kell mérlegelni. A másik buktató a nagymértékű óvodai hiányzás. Ha a gyermek betegség vagy egyéb ok miatt a nagycsoportban közel fél évet vagy ennél többet hiányzott, akkor a nagycsoport megismétlését javasoljuk az iskolába lépés előtt. Továbbá gondot okozhat az előkészítő osztályba való beilleszkedésben, ha halmozottan beszédhibás a kisgyermek. Ilyen esetben is előbb logopédiai fejlesztést javaslunk a szülőknek, vagy lassabb fejlődés esetében akár az előkészítő osztály megismétlését.

– Visszatérve az iskolaérettség témáját is megvitató Szülők iskolájára, mennyire van érdeklődés eziránt?

– Az első találkozásunkon nyolcan voltunk. A három találkozáson összesen több mint 20 személy fordult meg. Én ezt óriási sikerként könyveltem el, hiszen szórványban élünk, ahol ráadásul az utóbbi években nagyon csökkent a gyermeklétszám. És igen, nagy érdeklődés mutatkozik a szülők részéről. Olyan kérdésekkel jönnek, amelyekre nem kapnak választ máshol. Bátorság kell részükről, hogy megfogalmazzák ezeket a kérdéseket és nyitottság ahhoz, hogy elfogadják, hogy esetleg van más vélemény vagy más megoldás az ő problémájukra. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert azok a szülők,  akik részt vettek, nagyon nyitottak voltak, nagyon szépen tudtak játszani, ami óriási dolog. Hálás vagyok, hogy ilyen különleges szülőkkel találkozhattam ezeken az alkalmakon.

– Lesz-e folytatás?

– Mindenképp lenne még igény találkozásra. Természetesen figyelembe kell vennem azt is, hogy idén negyedik osztályban tanítok, amikor a második félévben nagyon besűrűsödnek a felmérések, versenyek, előadások. De nagyon remélem, hogy sikerül még egy találkozót tartani, kiváltképp, hogy ilyen érdeklődő, nyitott szülőkkel vitathatjuk meg a gyermekeink fejlődését célzó döntéseinket.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'