Falra kerül Feszty triptichonja

Az Arad Megyei Tanács múlt hét végi ülésén, a költségvetés-kiigazítás keretében 226 ezer lejt ítélt meg az aradi múzeumnak. Az összeget a Kultúrpalota villamos vezetékeinek felújítására, valamint a második emeleten lévő két kiállítóterem felújítására, egy monumentális alkotás befogadására alkalmassá tételére fordítják, s kell jusson belőle a Lippai Városi Múzeumban szükséges sürgősségi javításokra is.

Iustin Cionca, a megyei tanács elnöke azt nyilatkozta: „Előkészítjük a termet Feszty triptichonjának újrakiállításához”.

Nagy hír, érdemes felfigyelni rá.

Az Aradi Kölcsey Egyesület 2016 májusának vége felé a helyi Városháza most Ferdinánd román királyról elnevezett dísztermében (rangos magyarországi művészettörténészeket is felvonultató) tudományos konferenciát rendezett Az aradi Kultúrpalota kincse – Feszty Árpád tripcichonja címmel. A Nyugati Jelenben az eseményről megjelent tudósításból idézek: „Kevesebben tudják, hogy Feszty Árpád (1856–1914) egyik jelentős alkotása, az ugyancsak monumentálisnak nevezhető Krisztus temetése c. hármaskép Aradon található. Feltekerve, a múzeum raktárában, és pillanatnyilag senki nem tudja, milyen állapotban. A hasonló művek sorsából kiindulva egészen biztos, hogy sérülten, alapos restaurálásra szorulóan”.

A cikkben előzőleg arról esett szó, hogy Feszty Árpádot a magyar közönség mindenekelőtt a Magyarok bejövetele című, jelenleg az ópusztaszeri, kimondottan e célra épült körcsarnokban kiállított hatalmas munkája révén ismeri.

A Krisztus temetése, bár kevésbé monumentális (12,24x 4 méter, az aradi múzeum gyűjteményében a legnagyobb méretű), mindenesetre impozáns. És (esetünkben mondhatni: szerencsére) a keresztény kultúra egyik egyetemesen, felekezetektől függetlenül elismert mozzanatát ábrázolja, tehát vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül elfogadható, merthogy művészi értéke kétségtelen.

Újrakiállítása a helyi hatóságok részéről a kultúra értékeinek megbecsülését igazolná, a nagyközönség számára pedig vonzerőt jelentene.

2016-ban azt írtuk: „Van-e mód, lehetőség arra, hogy az aradi múzeum egyik kivételes, magyar vonatkozásban a Szabadság-szobor mellett talán legjelentősebb művészeti értéke újból a falra, a közönség elé kerüljön?

A kérdésre ma, 2016 májusában nem könnyű és nem kockázatmentes válaszolni.”

Ha akkor megkérdezzük Fekete Károlyt, a Kölcsey Egyesület mai alelnökét, aki a megyei múzeum egykori munkatársától, a jeles művészettörténész Szabóné Ferencz Irmától „örökölte meg” a triptichon ügyét, aligha merte volna kijelenteni, hogy a nagyszerű műalkotás sorsa két év és pár hónap múltán (a jelek szerint) egyenesbe kerül, és érvényes határozat születik újraállítására vonatkozólag.

Az először 1902-ben Budapesten kiállított, 1913-ban a Kultúrpalota megnyitására Aradra került triptichont jelenleg restaurálják (persze hogy megsérült, miután 1977-ben feltekerték, közel húszéves raktári tárolás után), a befogadó terem előkészítése is még terv pillanatnyilag. Hosszú időnek kell tehát eltelnie, amíg újra láthatja a közönség. Ma azonban megalapozott a remény, hogy előbb-utóbb látni fogjuk.