Falugazdász hálózattal hatékony pályáztatás

Az aradi Jelen Házban november 28-án, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett szakmai fórumon az anyaországban bevált, építő jellegű gyakorlatokról is elhangzottak előadások. Köztük számomra igen érdekesnek tűnt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezetének a fő falugazdásza, Becsei Csaba által tartott előadás. Éppen ezért, a találkozó egyik szünetében a falugazdász hálózat felépítéséről, működéséről beszélgettünk a Kamara Csongrád Megyei igazgatójával, Magyar Gáborral és a már említett Becsei Csabával.

Amint elmondták, a NAK megyei szervezetének az élén áll az elnök, akit a munkájában az elnöki kabinet segít, az igazgatóságot egy megyei igazgató vezeti, aki alá tartozik a fő-falugazdász is, aki a falugazdász hálózatot irányítja. Ugyancsak az igazgató alá tartoznak a szakmai referensek, az élelmiszeripari, a vidékfejlesztési, a szakképzési, illetve a földügyi referens, továbbá az igazgatóság adminisztrátorai.

Csongrád megyében 42 fős falugazdász-hálózat működik, 7 falugazdász járásban biztosítva ügyfélszolgálatot. A Mórahalom, Makó, Szeged, Hódmezővásárhely, Kistelek, Szentes és Csongrád településeken, félkatonai struktúrában működő hálózat kőkemény eljárásrendszer szerint épül fel. Minden körzetközpontban helyi ügyvezető tevékenykedik. A fő falugazdász alá tartoznak a körzetvezető, a beosztott falugazdászok, illetve a megye minden településén, a lakosság számarányától függetlenül állandóan jelen lévő falugazdászok. Állandó szolgálati irodáik vannak, napi szintű ügyfélfogadással, míg kevés lakosság esetén időszaki irodák működnek, ahol a hét meghatározott napjain, illetve időkeretben látnak el ügyfélszolgálatot. A NAK országos hálózatában mintegy 650 falugazdász ténykedik, az egész országot lefedve.

A falugazdász feladatköre nagyon sokrétű, igen sok kihívásnak kell eleget tennie, ezért minden falugazdász több egyetemi oklevéllel rendelkezik. Mindemellett a gyakorlatban eltöltött évek száma is jelentős szerepet játszik az alkalmazásukkor. A nyugdíjba vonulókat olyan falugazdászokkal próbálják pótolni, akik a fiatal vagy közepes koruk ellenére a gyakorlatból érkeztek, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek. Vagyis tudják, mi történik a falvak világában. A falugazdásztól a legfőbb elvárás a területalapú támogatásoknak a lehívása a gazdálkodók részére. Ettől az évtől, a területalapú támogatásokon kívül, a termeléshez kötött támogatásokkal is foglalkozniuk kell. Mert az alap-, illetve a kiegészítő támogatásokból áll össze az a pénzösszeg, amit adott esetben a szántóföldi kultúrára hektáronként mintegy 70 ezer forint támogatást tud lehívni uniós és magyar költségvetésből. A falugazdász hálózat jóvoltából a gazdálkodókat számtalan támogató intézkedés segíti.

Az a cél, hogy a támogatási pénzeket 100%-os arányban lehívják. Sajnos, a falugazdászon és az érintett gazdán kívüli okok miatt ez nem minden esetben sikerül, de közel állnak a 100%-hoz.

A falugazdász hálózatnak a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége, valamint a NAK képezi az alapját és magját. Tehát a működtetés a Földművelésügyi Minisztérium, uniós támogatások, illetve tagdíjak jóvoltából történik.

Ami a Csongrád Megyei Szervezete illeti, Kispál Ferenc elnöknek elvárása, hogy a jövőben a falugazdászok szaktanácsadói szinten is működjenek. Tehát a gazdálkodók által felvetett támogatói, pályázati tanácsok mellett, a tevékenységükhöz szükséges szaktanácsokkal, vagyis vetéssel, permetezéssel, akár gépvásárlással kapcsolatos tanácsokkal is ellássák a hatáskörükben tevékenykedő gazdálkodókat.

A falugazdász hálózat tagjai folyamatos képzésen, továbbképzésen vesznek részt, hogy az aktuális feladatokhoz vagy folyamatokhoz megszerezve a jogosultságokat, engedélyeket, sikeresen támogathassák tevékenységükben a gazdálkodókat. Tehát bármilyen, a gazdálkodók tevékenységét segítő pályázat elkészítésében, az elnyert támogatások elszámolásában, a kérdőívek kitöltésében is tevékenyen részt vesznek. Ugyancsak fontos munka a gazdálkodók érdekképviselete, melynek során különleges ügyekben is eljárnak. A megyei elnök legfőbb elvárása: bárki is betér a falugazdászokhoz, bármilyen kifogást mellőzve, a megoldás keresésén kell dolgozniuk.

A falugazdász hálózatot nem szabad összetéveszteni a vele párhuzamosan, az önkormányzatoknál működő, szociális jellegű falugondnok tevékenységgel – pontosított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezetének igazgatója, Magyar Gábor és fő-falugazdásza, Becsei Csaba.

***

Az elhangzottak alapján érthető, mitől működik az EU pénzek lehívása olyan magas hatékonysággal az anyaországban az itthoni viszonyainkhoz mérten. Most már megértem, miért nem mernek a hazai fiatal gazdáink az őket megillető támogatásokra, illetve számos EU-s kiírásra pályázni. A gazdáktól szerzett információk alapján nálunk egy-egy pályázatíró irodának előre ki kell fizetni a munkáját, miközben nem biztos a pályázat sikere. A legnagyobb gondot viszont a pályázati ügyben történő rengeteg kilincselés, az engedélyek megszerzése, illetve az igen bonyolult és precíz elszámoltatási rendszer okozza. Mert hiába nyert meg valaki egy pályázatot, ha a hivatali bürokrácia miatt nem tudja azt idejében befejezni, vagy képtelen a kapott pénzzel helyesen elszámolni, ezért visszafizettethetik vele a támogatást. Ettől a gazdák annyira irtóznak, hogy inkább bele se vágnak. Nem véletlenül annyira alacsony nálunk a lehívható EU pénzeknek az elnyerési aránya, euró-milliárdoktól esik el a hazai mezőgazdaság, általában a gazdasági élet.

Száz szónak is egy a vége: nálunk is végre valós hatáskörökkel kellene felruházni a papíron már létező, EU elvárások szerint működő mezőgazdasági kamarákat, majd az ismertetett, szigorú pontossággal működő, bármilyen névre is hallgató, valódi szakemberekből álló falugazdász hálózatot kellene életre hívni. Bármilyen sokba is kerülne az országnak, az általuk lehívott euró-milliárdok bőven kárpótolnák a nemzetgazdaságot.