Szombat, 2018. szeptember 22., 00.24
Aradi pilóták és konstruktőrök (I.)

Gépmadarak a felhők felett

Némethy Emil saját konstrukciójú gépével
Némethy Emil saját konstrukciójú gépével

A repülés hőskorában nagyon sok tehetséges ember fantáziáját meglódította a földtől való elrugaszkodás, a magasba emelkedés ismeretlen varázsa.

Sokan kísérleteztek repülő alkalmatosságok építésével, néhányan olyan eredményesen, hogy nevüket megőrizte a technikatörténet.

Mások próbálkozásai szélesebb visszhang nélkül maradtak.

Érdekes módon az aradi úttőrök neve nem merült feledésbe, ám viszonylag csak szűk szakmai körökben ismert. Pedig a város és vonzáskörzetének jeles műszaki személyiségei nemcsak a vagon- és autógyártásban, a vasútépítésben, a bútorszakmában hagyták névjegyüket az utódokra, hanem az aviatika fejlesztésében is. Tervezőként, kivitelezőként és pilótaként is egyaránt fontos szerepet játszottak.

Némethy Emil (1867–1943) a helyi cellulóz gyár (a cukorgyár helyén állt) mérnöke és igazgatója 1901-ben saját készítésű repülő szerkezetével a gyár tetejéről simán leereszkedett a földre. Konstrukciója tulajdonképpen alig egy lóerős motorral ellátott szárnyas bicikli volt. Később, egy erősebb motorral felszerelt repülő alkalmatossággal, méternyi magasba emelkedett, és talajfogása előtt közel tíz métert siklott.

Az ezüstéremmel jutalmazott masina a Bécsi Műszaki Múzeum egyik becses kincse. Némethy nevét számon tartják a repülés történetében.

A másik aradi konstruktőr, Faludy Károly színész-aviatikus (1872–1974) saját konstrukciójával 1909 májusában rugaszkodott el először a földről és mintegy 15 méteren át „bukdácsolt” a levegőben.

A matuzsálemi kort (102 évet!) elért Faludyt volt szerencsém személyesen  megismerni. Zsigmondházi otthonában kerestem fel, riportot írtam róla, és így első „forrásból” részletesen hallottam próbálkozásairól, amelyekhez akkoriban vidéki színészként aligha számíthatott anyagi, még kevésbé szakmai támogatásra. Kísérletező kedve, elmondása szerint, csak akkor hagyott alább, amikor egy közönség előtti próbarepülés utáni leszálláskor lábát törte.

Egy táncoskomikus számára akár fatális is lehetett volna ez a baleset.

A riportkészítés idején már a századik életévét betöltött, de szellemileg teljesen friss színész azt is elmesélte, hogyan ébresztette fel a pankotai születésű és Aradon tanuló Asbóth Oszkár (1891–1960) érdeklődését a repülés iránt. Állításának nyomatékául megmutatta a Rendkívüli Újság egyik 1938-as számát, amelyben a következőket nyilatkozta:

„Asbóth, mint diák érdeklődött gépem iránt, s udvarias levélben kérte, hogy egyik korábbi modellemet adjam át neki, miután őt is érdekli a repülés problémája. Örömmel adtam át neki első gépemet, amelyet 14 lóerős motor hajtott.”

Hogy ez pontosan így történt, vagy sem, azt ma már aligha tudjuk eldönteni. Tény, hogy Asbóth Oszkárnak jelentősek az érdemei a helikopter fejlesztésében.  Tény viszont, hogy a fantáziadús, inventív aradi gimnazista, Verne- és Jókai-regények hatására, saját fáskamrájában gumimotoros, légcsavaros modellekkel végzett kísérleteket. Édesapja támogatta szenvedélyét, de kellő anyagiak híján környezete csak megmosolyogta a fiatalembert. Az akkoriban családjával már Aradon élő Asbóth külföldről beszerzett alkatrészekkel megépítette első gépmadarát. Motorkerékpár vontatású siklórepülőjével sikerült néhány pillanatra elrugaszkodnia a földtől.

A nagyközönség előtti demonstráció, amelyet 1909-ben a vásártérre tervezett, ahol Faludy kísérletét is éljenzéssel fogadták az aradiak, egy ostoba és rosszindulatú félreértés meghiúsította. A 7,5 m hosszú, pár lóerős motorral felszerelt, percenként 700 fordulatot elérő, propellerrel felszerelt szerkezetet társbérlője egyszerűen kidobta a hangárnak kinevezett fáskamrából. 

A gép használhatatlanná vált.

A tragikus eset sem tudta kedvét szegni, noha az első kudarc rossz ómennek bizonyult.

A balszerencse Asbóthot egész életén át elkísérte.

Az aradi közjáték utána családja Budapestre költözött.

De ez már egy későbbi történet.

Cáfolhatatlan viszont, hogy a Maros-parti városnak a magyar, majd később a román aviatika történetében mellőzhetetlen szerep jutott.

(Folyt. köv.)

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'