https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 15.32
Évértékelő Sebestyén Csaba RMGE-elnökkel

Gyengébb jövőbeli kilátásokkal, de bizakodva

Sebestyén Csaba RMGE országos elnök politikai szempontból kissé borúlátó, de bízik az új falugazdászok munkájával várható minőségi javulásban
Sebestyén Csaba RMGE országos elnök politikai szempontból kissé borúlátó, de bízik az új falugazdászok munkájával várható minőségi javulásban

Aradon a közelmúltban megszervezett Magyar–Magyar Gazdatalálkozón a hagyományokhoz híven, Sebestyén Csaba RMGE országos elnökkel ezúttal is elkészítettük a mezőgazdasági, gazdasági évértékelőt.

– Elnök úr, a tavalyi Magyar–Magyar Gazdatalálkozó óta a romániai, az erdélyi magyar gazdák életében, gazdálkodási feltételeiben voltak-e jelentős események, fordulatok?

– Kezdeném azzal, hogy a tavaly a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium azzal kérkedett, hogy az ország rekordtermést takarított be, mintegy 8 fajta terményből sokéves rekordok dőltek meg. Nos, rekordtermés alkalmával dömping alakul ki, minek következtében az árak lefelé mennek. Ezzel ellentétben azt tapasztaltuk, hogy az utóbbi évben bizonyos élelmiszerek, mint a vaj vagy a tojás ára megugrottak, ezért véleményem szerint rendellenességek történtek a gazdaságban. Mert rekordtermés idején a felvásárlási árak lefelé mentek. Most is hasonló jelenség tapasztalható, ugyanis a kereskedelemben áremelkedéseknek lehettünk szemtanúi. Most viszont, a kialakult sertéspestis miatt nagyon sok gazda attól fél, hogy nem tudja eladni a gabonáját, nagyon sok kisgazda attól tart, hogy teljesen betiltják a háztáji sertéstartást. Ha ez bekövetkezik és karácsony táján nem tudnak a családok sertést ölni, azt nagyon sok kisgazda megszenvedheti. A nagy sertéstenyésztők is meg fogják sínyleni, mert a továbbiakban jóval nagyobb ráfordítással, az állategészségügyi feltételek szigorú betartásával, tehát drágábban tudnak sertéseket nevelni. Exportra biztosan nem tudnak küldeni, de a belföldi fogyasztók is tartózkodnak a sertéshústól. Félő, hogy a támogatás is, az a 7-8 lej kilónként, amit a szakminisztérium kifizet, csak valamikor karácsony táján, vagyis a nevelési időszak végén jut el a tenyésztőkhöz. Ezzel szemben, aki most eladja az állatainak kilóját élősúlyban 7-8 lejért, az majd karácsony táján megvásárolhatja kilóját 25-30 lejért. Ilyen szempontból azt mondhatnám, nem áll igazán jól a mezőgazdaság. Annak nagyon sok ágazatában vannak gondok: a búzatermés minőségileg nagyon gyenge volt a rengeteg esőtől. Vagyis a kedvezőtlen gazdasági helyzetben az időjárás sem volt megfelelő, hiszen sokszor esett az eső, amikor éppen nem kellett volna. A sertéspestisre hivatkozva a gabonafelvásárlók megpróbálják lenyomni a gabonafelvásárlási árakat is. Egyik gazda arra panaszkodott, hogy a gabonafelvásárló tegnap még 1,1, ma viszont már csupán 1 lejt hajlandó fizetni kilójáért.

– Véleménye szerint van-e felelőse a nálunk kialakult sertéspestisnek? Mert Magyarország keleti részén is találtak egy pestissel fertőzött vaddisznót, ami visszavetette az egész sertésexportot. Ilyenkor nem tesznek meg mindent a járvány kialakulásának a meggátolására?

– Nem vagyok állatorvos, tehát ebbe szakmailag nem tudok beleszólni, politikailag viszont nem szabad beleszólni. Van állategészségügyi felügyelet, illetve a Mezőgazdasági Minisztériumnak az erre szakosodott osztálya. Én csak a következményeire tudok gondolni. Mert ha ez így folytatódik, megtörténhet, hogy az egész országban betiltják a háztáji sertéstartást. Példának okáért, ezt Lengyelországban már betiltották. Azt is hallottam, hogy kompenzálásként pénzt adtak a gazdáknak, hogy a sertések helyett juhokat vagy szarvasmarhát vásároljanak. Aradra jövet hallottam, hogy most már a juhok között is elindult valamilyen járvány. Bulgáriában már be is tiltották a juhbehozatalt, állítólag száj- és körömfájás miatt. Sajnos, úgy néz ki, hogy az európai modell szellemében fejlődő családi kisgazdaságok fokozatosan leépülnek.

– Nem gondolja, hogy ebbe besegít az országos politika is, miszerint a nagyvállalkozókat támogatják, akik a termőterületet felvásárolják a kisgazdáktól azzal a céllal, hogy ők uralják a piacot?

– Valóban ez a tendencia, éppen ezért módosítottuk a törvényt. Miszerint földvásárláskor a helyi gazdák szakembereket alkalmazzanak, illetve kataszterezzék a termőföld nyilvántartását, mert nem mindegy, hogy egy területen néhány vagy néhány száz tulajdonos található-e. Ebben nagy gondot jelentettek a névváltozatok: mert megesett, hogy a személyazonossági igazolványában Mihály, míg a kataszteri hivatalban Mihail szerepelt. E kérdéseket a Kataszteri Hivatalban tisztáztuk, tehát mindegy, milyen alakban szerepel a neve, ha a személyi száma egyezik, kiállítják a nevére a telekkönyvi bizonylatot. Másik gátló tényező a Székelyföldön vagy a hegyvidéken a rengeteg vadkár és nem beszélek a medvetámadásokról, mert az más kategória, viszont a termést a vadállatok nagyon sok helyen tönkre tették, miközben a kárpótlás késik. Éppen ezért megpróbáljuk megyei szinten rendezni, ahol sokkal gyorsabban ki tudják fizetni, mint az országos költségvetésből.

– Ezek szerint úgy érzi, hogy a tavalyihoz viszonyítva idén nehezebb évet zárnak a mezőgazdászok?

– Tavaly úgy nézett ki, hogy a gazdáknak a körülmények kicsit besegítettek: jobb volt az időjárás, új minisztérium is volt, amely úgy látszott, bizonyítja a közmondást: „új seprű jobban seper”. Kidolgoztak számos programot, köztük a hegyvidéki gazdálkodásra vonatkozó kedvező intézkedésekkel. Mert 10 éve a Minisztérium azzal hitegeti a hegyvidéki gazdákat, hogy egymilliárd eurót fordít a hegyvidék fejlesztésére, köztük az esztenák, a tejfeldolgozók, a vágóközpontok létrehozásával, hegyvidéki gyapjúfeldolgozókkal, nem szólva a mangalica-programról, ami ezelőtt egy évvel hatalmas lehetőséget kínált a mangalica sertésfajta tenyésztésében. Ez a lehetőség sajnos, a sertéspestissel teljesen bezárult. Még abban sem reménykedhetnek a mangalica-tartók, hogy e fajtát újra lehet szaporítani. A területalapú támogatások viszont a gazdáknak idejében érkeztek, de sok gondot okoztak a vidékfejlesztési pályázatok, mert a legtöbb intézkedésnél elfogytak a pénzforrások. Gondolok itt ifjú gazdák támogatására, ahova alig lehetett pályázni; kisgazdaságok fejlesztésére nagyon kevés pénzforrást biztosítottak; gépvásárlásra 5-6 nap alatt elfogyott a pénz, miközben 2021–2022-ig nem lesz több pályázati kiírás. Ilyen szempontból idén kissé szomorkás a hangulat.

Politikai válság a ludas

– Véleménye szerint hogyan hat a gazdasági életre, benne a mezőgazdaságra is az állandósult kormányválság, illetve az adótörvény többszöri megváltoztatása?

– A választási túlígérés ténye nagyon visszaüt, hiszen a kormány túllicitálta a lehetőségeit. Éppen ezért a köztisztviselők fizetésemelése nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az egész gazdaságban zavarokat okoz. Egy multinacionális cég 2000-2500 lejes nettófizetést tud adni, míg egy helyi tanácsnál egy középiskolával rendelkező köztisztviselő kezdő fizetése nettó 4000 lej. Ekkora összegeket a magánszektor képtelen kitermelni, ezért mindenki kikívánkozik onnan. Éppen ezért a magánszektorban igen komoly munkaerőgondok mutatkoznak. A jövőbe tekintve, amikor Románia fogja betölteni az EU soros elnöki tisztségét, ezzel a kormánnyal nem tudom, hogyan tudja teljesíteni a feladatot… Én olyan minisztereket is látok, akik nem mernek majd részt venni a munkában, mert olyan a felkészültségük. Azzal együtt, hogy abban a fél évben nagyon sok jelenlegi gondot, benne az agrárszektor kérdéseit is meg lehetne oldani. Félő, hogy a jelzett fél év olyan lesz, amilyent még nem tapasztalt az Európai Unió a megalakulása óta.

– Mi a véleménye a most zárult Magyar–Magyar Gazdatalálkozóról?

– Nagyon örvendek, amiért XIX. alkalommal sikerül megszervezni, sikerült megtölteni az előadótermet is, de nagyon szívesen emlékszem vissza arra az időre is, amikor 400-an regisztráltak. Fontos, hogy az előadások során mindig tudtunk olyan témákat találni, amelyek visszahozták a gazdákat határon innenről és túlról is. Noha a mostani előadások az EU 2021–2027-es pénzügyi időszakára vonatkoztak, a téma érdekes lehetett a gazdálkodók számára. Mert nem mindegy, hogy abban az időszakban milyen lesz a támogatás, mire lehet pályázni, milyen intézkedéseket foganatosít majd Románia; milyen lesz a költségvetése. Ahogy magam is, de Winkler Gyula EP képviselő úr is elmondta, a számok bizonyára változni fognak, talán az egész agrárpolitikai koncepció megváltozik. Szerintem azonban nagyon sokban fog hasonlítani a mostanihoz.

– Mi a véleménye az Arad megyei gazdaszervezetben történt tisztújításról?

– Kocsik József szerintem az egyik leglelkesebb tagja volt a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, de a sajnálatos elhunyta egy szerencsés generációváltást hozott a gazdaszervezet életébe. Ifj. Zágoni Szabó Andrásnak megvan a kellő szakmai tudása, amint ismerem, lesz hozzá kellő kitartása is. Országos szinten megpróbálok segíteni neki. Szerintem jó vezető válhat belőle.

– Megtarthatja-e az RMGE országos ügyvezető elnöki tisztségét is?

– Természetesen, igen, mert a kettő között nincs összeférhetetlenség. Ha a Magyar Kormány támogatásával valóban kaphat egy újabb falugazdászt, a kettő már viheti az operatív programot, Kolozsváron az országos mellett lesz egy-két ember, akik a falugazdász programot fogják vinni. Azt szeretnénk, hogy az Arad megyei szervezet imázsát emelje, hogy az ügyvezető elnök innen került ki, de természetesen, szüksége lesz önbizalomra is. Mert ha bennem sem lett volna önbizalom, amikor ügyvezető elnöknek választottak, talán soha nem lett volna belőlem elnök.

– A kijelentéséből úgy értsük, hogy Arad megye még egy falugazdászt kap?

– Természetesen, a kérdést megvitattuk a magyarországi államtitkár úrral is, aki pozitívan állt hozzá. Arad megye megérdemli, hiszen egy egyik legnagyobb gazdaszerveztünk működik itt. Teljesen új információ, ami azt is jelenti, hogy Erdélyben összesen 60 falugazdász fogja segíteni a gazdák munkáját. Ha ilyen komoly szakembergárdával rendelkezünk, másképp viszonyulhatunk az Agrárkamarák kérdéséhez is…

– De hát az megrekedt a tervezési állapotában!

– Valóban, mert amikor a miniszter úrral harmadik alkalommal is találkoztunk, és ugyanazt válaszolta rá, mint az első két találkozón, vagyis kikerülte a választ. Az értekezlet végén azonban odajött hozzám és azt mondta: azért nem válaszoltam, mert nincs rá válasz. Szerintem, most az európai elnökségre történő előkészületekben nem is foglalkoznak a valós Agrárkamarák kialakításával.

– Köszönöm szépen az értékelő beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'