Gyoroki tenniakarók

 

Vasárnap kora este gyoroki olvasóinkkal találkoztunk a mindenki által csak telepi iskolának emlegetett épületben, ami most egyfajta magyar közösségi házként szolgál a hegyaljai településen.

A Nyugati Jelent Balta János terjesztési igazgató és Pataky Lehel Zsolt szerkesztő képviselte, de velük tartott most is Kiss Anna tanító, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének titkára, aki oktatási kérdésekben szolgált hasznos információkkal.

A megbeszélés elején Lőrincz István gyoroki alpolgármester tartott beszámolót az önkormányzat munkájáról és terveiről. A lakosságot érintő kérdések között elmondta, hogy idén drágult a szemétszállítás díja, főleg amiatt, hogy a községi szeméttelepet fel kellett számolni – európai uniós előírás volt –, ekként a háztartási hulladékot jóval messzebb kell szállítani. A nyártól lépéseket tesznek a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére, mert a településről származó szemét bizonyos részét kötelezően külön kell válogatni, különben borsos bírságot kell majd fizetnie az önkormányzatnak (ez is uniós intézkedés).

Köz, érdek

Heves vita bontakozott ki az elöljáró és a hallgatóság között az éjjeliőrök tevékenységével kapcsolatban. Volt, aki feleslegesnek tartotta a munkájukat, mások azt rótták fel, hogy alkalmazásuk óta sem csökkent a lopások, betörések száma, míg mások egyetértettek azzal, hogy szükség van rájuk, de nehezményezték, hogy közpénzből fizetik őket (mi másból?). Nem jutottak előbbre a felek, meglehet, azért is, mert a közbiztonság hiányát az ezzel megbízott szerveken kellene számon kérni, bár az is igaz, hogyaz adófizetők a megválasztott és kinevezett vezetőiktől várnak – egyébként jogosan – magyarázatot mindenre.

Kovács Árpád közismert méhész a Nyugati Jelenben több, a pénzvilággal kapcsolatos elemzést látna szívesen, és a nyomdai kivitelezésen is szeretné, ha javítanánk. Előbbi elvárásának megfelelhetünk – továbbítjuk kérését az illetékes szerkesztőnek –, utóbbiban viszont mi is csak reménykedhetünk, ugyanis a külalak olyan, amilyent a nyomda – nem olcsón – produkál. Szintén Kovács mérnök tett két nagylelkű ajánlatot: akiket érdekel a méhészet, azokat szívesen és bérmentve beavatja a szakma rejtelmeibe, emellett több mint kéttucat fiatal jegenyefát ajánlott fel, szintén ingyen. Lőrincz alpolgármester „rá is harapott”, mondván, hogy a tópartra tavaly telepített 250 fűzfa kiszáradt, így nagyon jól jön majd az utánpótlás.

Égető kérdés a magyar oktatás

Ősztől az iskola összevont magyar 1–4. osztálya visszaköltözik a telepre (a magyar óvodában kap majd helyet), amitől a pedagógus azt reméli, hogy még több magyar család gyermekét sikerül majd megnyerni az iskolának. A tagozat megszűnését nem fenyegeti veszély, viszont egyre nehezebb meggyőzni a magyarokat, hogy anyanyelvükön taníttassák gyerekeiket. Eddig még érv volt az, hogy ötödiktől is folytathatják magyarul Aradon, a gáji iskolában, amely bentlakást is biztosított, viszont Gájban is megszűnik a magyar felső tagozat, ami elbizonytalanítja a szülők egy részét (a Csiky bentlakását nem szívesen választanák, mert ott középiskolások is laknak, de a szakavatottak szerint nincs mitől félteni a kisebb gyerekeket). Lőrincz Matild tanítónő szerint e téren „a szülőknek és az iskolának együtt kellene működniük”.

Elhangzottak még aggodalmak amiatt, hogy valóban elköltöztetik-e a bormúzeumot Világosra, és hogy mi lesz a sorsa az 1944-es honvédemlékműnek. Temetőcsősz híján szemetes a sírkert – hangzott el néhány panasz –, de erre az alpolgármester azt tudta ajánlani, hogy közösségi munkával, összefogva takarítsák ki a helybeliek. Ő vállalja a szervezést, biztosít traktort, és kétkezi munkával is segít, ha lesz jelentkező – ígérte.

Civil szervezet alakult

Végezetül egy örömteli dologról is beszámoltak a jelenlévők: megalapították a Pro Ghioroc – Ma-Gyorok Egyesületet, amelynek célja, hogy pályázatok révén támogatást szerezzen különböző közösségi rendezvények megszervezéséhez, így a szüreti bálokhoz, a nemzedékek találkozójához, a néptáncegyüttes ruháinak megvásárlásához, de ez a civil szervezet vállalta fel, hogy létrehozza az etnikumok múzeumát. Lőrincz Matild elnök elmondta, hogy már csak egy papír engedélyre van szükség a működéshez, és már az idei tavaszi pályázatokon megpróbálnak támogatást szerezni. Non profit szervezetről lévén szó, számítanak az adakozó gyorokiak kétszázalékos adófelajánlására és más támogatók segítségére is.