https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 09.25
Beszélgetés ft. dr. Fekete Károly püspökkel

Gyülekezetépítésből sarjadó nemzetépítés

Ft. dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke bízik a gyülekezetépítésből sarjadó nemzetépítés sikerében
Ft. dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke bízik a gyülekezetépítésből sarjadó nemzetépítés sikerében

Ft. dr. Fekete Károllyal, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével a Nyugati Jelenben már közöltünk interjút, amelyben a Magyarországi Református Egyház időszerű kérdéseit boncolgattuk. Legutóbbi aradi látogatása alkalmával, az arad-belvárosi református templomban megszervezett Reményik Sándor Emlékműsor programjában megtartott ünnepi istentiszteleten igét hirdetett, illetve átvehette a Reményik Sándor Díjat is, amihez gratulálunk!

 

– Ft. püspök úr, mit jelent egy kiemelkedő egyházi személyiség számára a Reményik Sándor-díj?

Igen nagy megtiszteltetés számomra és ezt nemcsak az illendőség kedvéért mondom, hanem amikor Kolozsváron a doktorátusomra készültem és elkezdtem foglalkozni Makkai Sándorral, a Makkai hagyatékban Sárospatakon olyan dokumentumokra találtam, amelyek megvilágítják a Makkai és Reményik közötti kapcsolatnak a hátterét is. Reményik Sándornál rányitotta a szememet olyan versekre is, amelyeket ritkán szoktak szavalni, miközben másokat rendszeresen szavalnak. Mert a Reményik-életmű egy olyan kincsesbánya, amely nagyon bensőséges biblialátásról, értelmezésről tanúskodik. Makkai Sándor úgy definiálta Reményik költészetét, hogy ő meditátor, vagyis meditatív alkatú versei vannak, tehát meditációra hajlamos ember volt, aki a legegyszerűbb dologban is valami nagyon mélyet látott meg, amit felszínre is tudott hozni. Olyan módon tette, hogy a nem versfaragó, de a verset szerető ember is gyönyörködhet benne, és épül a lelke. Mindig olyan gondolatot kelt, ami az embert nem rombolni, elkeseríteni akarja, hanem még a szomorúbbnak tűnő versben is olyan tanulság van, ami utat mutat egy fényesebb időszakra. A titkot, hogy valaki jó hírt, örömhírt tud megírni, napjainkban nagyon hiányoljuk. Manapság ugyanis egy csomó szörnyűségről hallunk, mert a hírek nem örömkeltők, pozitívak, hanem azok számítanak jó híreknek, amelyek gonoszságról, tragédiáról szólnak. Azzal együtt, hogy az embernek nagy szüksége van az örömteli hírekre, hogy a jóból építkezhessen.

– Vezető keresztyén emberként hogyan értékeli a jelenlegi tendenciát, ami teljesen ellentétes az őseink törekvéseivel, akik élet-halál küzdelmet vívtak az iszlám híveivel, miközben manapság tárt karokkal várják, mi több, behívják a muzulmánokat Európába? Ez nem vezethet-e az európai kereszténység halálához?

Azt gondolom, ez a félelem nem alaptalan, hiszen nemzetünknek 150 évig volt része olyan uralomban és kultúrában a török iga alatt, ami egy igen jelentős időszaktól megfosztotta a magyar kultúra, a művelődéstörténet fejlődését, sőt visszavetette azt. A tény, hogy ez éppen a Reformáció korával esett egybe és kialakult egy olyan keresztyén kultúra, amelynek a protestáns ízét a mai napig érzékeljük, visszük tovább, az Isten áldása. Az, hogy akkor keresztyén szempontból egy teljesen beszorított állapot alakult ki, teljesen világos. Ha nem is voltak templomrombolások vagy olyan atrocitások, amelyek minket tönkretettek volna, semmiképpen nem az folytatódott, mint Mátyás király korától, a gótika fénypontjától következhetett volna. Itt kezdődött Európa nyugati részétől az a lemaradás, amit a mai napig se tudtunk behozni.

 

 

Európa bűneit nem szabadna átvennünk!

 

– A jelzett fejlett Nyugat-Európában azonban a lakosságnak alig 1%-a templomlátogató hívő, ezért folyamatosan zárják be vagy más rendeltetést szánnak a templomoknak. Mi a véleménye a nyugati kereszténység érzékelhető leépüléséről, az ottani emberek hitének a megingásáról?

Hogy mi várható Nyugaton, azt nem tudom pontosan megmondani, nem akarok jóslatokba bocsátkozni. Abban azonban biztos vagyok: ami érték, ami biblikus gondolat, azt nekünk őriznünk kell, ugyanúgy a kereszténységnek azt a rendjét is, miszerint egy férfi és egy nő alkot házaspárt, csak ebből születhet gyermek, tehát csakis így lehet jövőnk. A tény, hogy az anyaországban, a Partiumban, de Erdélyben is templomok épülnek, újulnak meg, azt bizonyítja: a hit átültetésével tudunk tovább élni. Ahol a hit megszűnik, ott nemcsak istenellenes, hanem emberellenes dolgok is történnek. Nekünk nem szabad erre a szintre jutnunk. Természetesen magunkkal sem vagyunk elégedettek, de ha az intő jeleket nem vesszük komolyan és a felekezeteink nem tudják erővel, hittel és szeretettel megtölteni népünknek az életét, akkor olyan elgyengülés következhet, amitől szeretném megóvni a gyermekeinket és az unokáinkat is. Makkai Sándornak ezzel kapcsolatban van egy gyönyörű gondolata az erdélyi szellemiségről: „Ez a szellemiség felveheti a versenyt Európával, amelynek az értékeit nagyon becsüli, de Európa bűneit nem szabadna átvennünk!” Ezt 1935-ben mondta, tehát már akkor érezte az európai hitnek a megingását. Már akkor óvott az elhígulástól, ami kilúgozná az életünkből és a hitünkből mindazt, amiért érdemes szellemi munkát végezni vagy lelki dolgokkal foglalkozni. Mert nekünk vannak olyan értékeink, amelyekre rátehetjük a táblát: el a kezekkel, tilos tönkretenni! Egy csomó ilyen értékünk van, amiket isteni ajándékként kaptunk és csak mi tékozolhatjuk el őket. Ugyancsak ezeket mi értékelhetjük, ezért jó lenne, ha az öntudatra ébredés úgy történne meg, hogy nem vagyunk senki ellen, de a magunkét nem hagyjuk!

– A Tiszántúli Református Egyházkerületben hogyan történik a gyülekezetépítés?

Ott Záhonytól Szegedig 414 gyülekezet él és építkezik. Van, ahol csak kisebb felújítási munkálatok zajlanak, de nem egy helyen új templom, parókia, gyülekezeti ház is épül. 317 helyen zajlik most olyan építkezés részben pályázati, részben kormányzati támogatással, ami azt jelenti, nagyon sok helyen újat alkotnak vagy olyan beruházások történnek, amelyek a közösségi életet fogják segíteni. Mert egy-egy településen a templomot vagy a gyülekezeti házat nemcsak a reformátusok, hanem más felekezetűek is használhatják kulturális, művészeti vagy tudományos programokra. Tehát e beruházások nemcsak egyházi hasznot hozhatnak, hanem a közösségi életnek a helyszínei lehetnek. Ezzel párhuzamosan megy az óvodaépítési program is, a magyarországi 4 református egyházkerületben közel 80 új óvoda fog épülni. Ez a Tiszántúlon 22 óvodát jelent, mert nagyon fontos, hogy a meglévő iskoláink kapjanak olyan bázisokat, ahonnan építkezni lehet, vagyis az óvodások kis-, majd nagydiákokká, illetve keresztyén vagy keresztény emberekké váljanak. Ez az életnek a rendje Ez így ment már Apácai Csere János korában is, az ősi református kollégiumokban. Tehát manapság is az egyházi ingatlanépítéssel párhuzamosan, folyik a nemzetépítés is, ezért reménykedjünk. Hogy e tekintetben nem jutunk a nyugatiak sorsára.

– Úgy legyen, köszönöm szépen a beszélgetést.

Én köszönöm a lehetőséget.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'