Ha érvényesül a kritikus tömegelmélet, minden lehetséges

Vincze Lóránt FUEN-elnökkel, RMDSZ-es EP-képviselőjelölttel a kolozsvári kongresszuson beszélgettünk.

– Elnök úr, mi történt az RMDSZ kezdeményezésére elindított akció több mint 1,3 millió aláírással, amelyeket az őshonos európai nemzeti kisebbségek jogainak az EB általi kidolgozása, illetve szavatolása érdekében gyűjtöttünk?

– Azoknak a benyújtásával jobb időkre várunk. Ha ugyanis benyújtjuk az Európai Bizottsághoz, az félretette volna azzal az indokkal, hogy egyelőre nem óhajt vele foglalkozni. Az onnan kapott visszajelzésekből ugyanis kiderült: nem akarnak vele foglalkozni. Amikor összegyűltek az aláírások, találkozót kértünk Frans Timmermannstól, aki el se jött a meghívásra azzal: csak miután leadtuk az aláírásokat, hajlandó találkozni. Tehát még egy ártatlan beszélgetésre se voltak hajlandók találkozni velünk. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk az EP-választások után kialakuló Európai Bizottságot, amelytől azt reméljük: nagyobb eséllyel kezeli e kérdést. Ezért is fontos az ígéret, amit Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje itt a kongresszuson is tett, miszerint elkötelezte magát a kisebbségi jogok mellett. Tehát bízunk, hogy lesz kézzelfogható jogalkotás is az Európai Bizottság részéről. Ehhez hatalmas lobby kifejtésére van szükség az Európai Parlament részéről is. Az EP-képviselőinknek ugyanis nem csupán annyi dolguk lesz a fórumban, hogy meggyőzzék igazunkról a kollégáikat, hanem az európai biztosokat, a kormányokat, a tagállamokat is meg kell győzniük az ügyünk mögé történő beállásra. Éppen ezért számunkra rendkívül fontos, hogy erős képviselettel legyünk jelen az Európai Parlamentben, együtt a Kárpát-medencei magyar képviselőkkel, akikkel a kisebbségvédelem tekintetében egyként gondolkodunk. Európában sok szövetségesünk van, közülük sokan ott lesznek az Európai Parlamentben, ahol folyamatos lobbymunkát végzünk majd. Közben szakértői munkát is végzünk, ugyanis az európai őshonos nemzeti kisebbségek jogállásának a kidolgozására vonatkozó 9 pontból jogszabály-tervezetet dolgozunk ki, amit szintén át kívánunk adni az Európai Bizottságnak, hogy tagjai pontosan lássák, hogyan képzeljük el. Ne ők mazsolázzanak röviden a kilencpontos javaslatból. Tehát az együttes, hármas fellépéssel bízom, hogy a következő mandátumban előrelépünk e kérdésben. Jól tudjuk: nem lesz könnyű egyik napról a másikra eredményt elérni, viszont bízom benne, hogy jó úton járunk.

– Milyen esélyt lát arra, hogy az Európai Parlamentben létrejöjjön a számunkra kedvező többség?

– Több síkon is kedvező többségre lenne szükségünk: jó lenne, ha az Európai Néppárt lenne a legnagyobb alakulat, szerintem az is lesz. A nagy többséghez azonban támogatókat kell szereznünk a többi európai politikai alakulatoktól is, de az is fontos, hogy a politikai színezeten túlmenően, az európai identitást felvállaló képviselők legyenek többségben. Olyanok, akik kimondják: az európai kultúrákat és nyelveket védjük, az európai emberek mobilitását támogatjuk, nem akarunk bevándorló társadalmakat. Ahol mégis ezt tették, joguk volt hozzá, de mi Közép-Kelet-Európában a közösségek, régiók és nemzetek Európájában hiszünk, ezt szeretnénk megőrizni.

– Orbán Viktor magyar miniszterelnök hathatós közreműködésével a  visegrádi négyek valóban ezt az álláspontot képviselik, de mi lesz Európa többi részével?

– Valóban világos az álláspontjuk és azt gondolom, az ő szerepük egyre erősebb és a nyugati sajtóban is egyre gyakrabban jelennek meg a témák közép-európai, vagyis visegrádi kezdeményezésként, ezért abban is bízom, hogy Nyugat-Európa belátja: az is járható út. Közben az ő elképzelésük szerint a munkaerő biztosítása csakis harmadik országból származó bevándorlók közreműködésével történhet. A közép-európai út úgy erősítené meg a társadalmainkat, hogy saját erőforrásokból tudjuk fedezni a gazdaság számára szükséges munkaerőt.

– FUEN-elnöki minőségében ön a közös ügyünkért mivel tudna többet tenni EP képviselőként?

– Szerintem Európa változik, ugyanúgy változnak az intézményei is, ehhez nekünk is rugalmasan, innovatívan kell hozzáállnunk. Nem elég, ha az EP-ben kiváló szakmai munkát végzünk, nagyon fontos, hogy kihasználjuk az EP-tisztségből adódó lehetőségeinket is. Mert egy EP-képviselő kérdőre vonhat egy európai biztost. Kapcsolatot teremt velük, jelen van a nekik fontos témákban, meggyőzheti őket, hogy jöjjenek el Erdélybe, ismerkedjenek az itteni valósággal, támogassák az általunk fontosnak tartott projekteket a mezőgazdaságtól az anyanyelvű oktatásunk hálózatán, kisebbségi kérdéseken át az önkormányzati kérdésekig. Kapcsolatokat kell keresnie fővárosokkal, tagállamokkal, ugyanis nem lesz elég sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament támogatása, ha az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők elutasítják a kisebbségi ügyekkel való foglalkozást. Meg kell győzni Rómát, Madridot, Berlint és a többit…

– Bukarestet hogyan próbálnák meggyőzni?

– Szerintem van egy kritikus tömeg elmélet: ha egy fizikai térben létrejön egy kritikus tömeg, akkor előbb-utóbb a negatív részek is a kritikus tömeggel sodródnak tovább. Jó lenne, ha ez ügyben Romániának az álláspontja változna, de én nem hiszek ebben. Ha nem is változik, nekünk Európában egy olyan kritikus tömeget kell létrehoznunk, amelyben néhány tagnak az ellenvéleménye nem számít.

– Sok sikert kívánok az EP képviselethez, de a terveinek a megvalósításához is! Köszönöm a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!