Péntek, 2018. április 27., 01.53
IV. Duna Nap Torockón

Hagyomány, kultúra, magyar identitás

Fotók: Gáspár-Barra Áron
Fotók: Gáspár-Barra Áron

Színes programkínálat jellemezte idén is az immár negyedik alkalommal megrendezett Torockói Duna Napot. Június 10-én, szokásához híven, kétszer kelt fel a nap a Székelykő mögött, s mire az égbolt tetejére jutott, kézművesekkel, turistákkal, hangos gyereksereggel népesült be a falu hangulatos főtere. Leginkább a három esztendeje életre keltett Duna Ház táján látszott a sürgés-forgás.

A Duna Médiaszolgáltató három évvel ezelőtt vásárolta meg a különleges szépségű, de akkor még lerobbant állapotban lévő főtéri polgári házat, azzal a céllal, hogy előretolt kulturális bástyaként segítse a szórványban élők szülőföldön való boldogulását. Az épület hagyománytisztelő felújításának lezárásaként szerveztük meg az első Duna Napot, a június 4-i Nemzeti Összetartozás Napjához közel eső hétvégén. Azóta e nagyszabású rendezvénynek hagyománya lett. Tavaly már ötezren jöttek el Torockóra, és ez igazán szívmelengető volt. A Duna Médiaszolgáltató munkatársai önkéntes alapon évről évre nagy műgonddal állítják össze a programot, találkozási pontot biztosítva a helyi előadók, művészek, valamint a magyarországi alkotók, zenészek, együttesek számára, egyben színes skálájú kikapcsolódási, művelődési lehetőséget kínálva a szórványban élő magyarságnak. Idén, a csíksomlyói búcsúra való tekintettel, egy héttel később rendeztük meg a Duna Napot, de nagy örömömre szolgál, hogy ezúttal is Erdély számos vidékéről, az anyaországból, sőt Felvidékről is vannak érdeklődők. Ebben szerepe van a helyi magyar média által felvállalt hírverésnek is. A falu szempontjából pedig fontos esemény, hiszen ilyenkor fókuszba kerül Torockó, és ez nagyot lendít a turizmuson – nyilatkozta lapunknak Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

A rendezvényt nagyra értékeli Szőcs Ferenc, Torockó polgármestere is: – Falunk 1999-be nyerte el az Europa Nostra-díjat, 2015-ben az Erdély legszebb települése címet szerezte meg és most a Világörökség várólistáján vagyunk. Sok száz éves hagyományok élnek a falunkban, különlegesen szép a népviselet, sajátos a hagyományos építkezés és egy-egy ilyen rendezvény alkalmával ennek mind híre megy a nagyvilágba. Sokan eljönnek ilyenkor, fellendül a falu gazdasági élete. Kultúra terén is sokat jelent a Duna Nap, hiszen ilyenkor neves magyarországi előadók jönnek el hozzánk, és a mi kis művészeink is bemutatkozhatnak, diákjaink citera- és furulyazenekarának előadását ország-világ elé viszi a Duna Tv – értékelte a rendezvényt a polgármester.

A Duna Nap meghívottjaként, dr. Grezsa István kormánybiztos összmagyar szempontból is méltatta a torockói eseményt: – A világon élő 15 millió magyarnak összekötő kapcsa a Duna Televízió, amely immár negyedik alkalommal szervezi meg az Aranyos-völgyi szórványnak ezen magyarbástya-településén a Duna Napot. Ez egyfajta jelkép, és pontosan jelöli a magyar nemzeti politika közelmúltját és jövőjét, mely nem lehet más, mint hogy egy nemzeti közösségbe szervezzük a világon bárhol élő magyarságot. Elsősorban a Kárpát-medence sok országába szakadt magyar közösséget. És ebben az új magyar építésben, e mai nap, vagy akár a pár kilométerre lévő sok évszázados Bethlen Kollégium felújítása, illetve a magyarlapádi szórványkollégium magyar állami támogatással történő felépítése mind arra ad reményt, hogy a kölcsönös érdekekre épülő nemzeti önépítés lehetséges. Hogy a 20. század borzalmai és veszteségei után a 21. században újra meghatározó nemzet lehet a magyar a Kárpát-medencében.

 

 

FókuszbanTorockó

 

A helyi közösség idén a szokottnál is aktívabban volt jelen a Duna Nap programkínálatában. A Duna Ház udvarán már reggel 10 órától szabadtéri kézművesműhelyek nyíltak a gyermekek számára. – Első ízben épült be e tevékenység a Duna Nap programjába és a mádiaszolgáltató munkatársaival közösen rendeztük be az udvart. A torockói iskola, valamint a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanítói, óvónői gyöngyfűzést, üvegfestést, papírbabaöltöztetést, torockói varrást tanítanak az érdeklődőknek – vezet be a gyermekzsivajtól zsongó udvarba Szőcs Ildikó, a nagyenyedi kollégium igazgatója. A legnagyobb érdeklődés az üvegfestés körül mutatkozik, Szakács Mária nagyenyedi óvónő, a szombati kézművesfoglalkozások fő szervezője, szakértelemmel és türelemmel irányítja az ügyes kezű ifjakat. Közben egy szomszédos asztalnál a torockói díszbe öltöző papírbabákat is nézegetjük: rámás csizma, fersing, palást, párta, kösönlájbi, zsinóröv – sorolja a középkori elemeket is hordozó torockói népviselet darabjait Szakács Mária. Nyugdíjas kolléganője, Harmath Márta a férfiviseletről mesél: a kétszerványolt nadrágról, a rókaprémes köntösről, illetve a báránybőrsapkáról, melyhez hajdanán a még meg nem született bárányok zsenge bőrét használták.

A torockói fonott keresztszemes hímzéssel is megismerkedhettek az érdeklődők. – Ez egy időigényes, türelmet és némi kézügyességet feltételező foglalkozás, és érdekes, hogy a mai nap folyamán inkább a legénykék mutatnak érdeklődést iránta – számol be a maroscsúcsi születésű, de immár 23 esztendeje Torockón tanító Veres Annamária, aki Nagy Erika helyi pedagógustársával, illetve Mester Ágnes, Szakács Ildikó és Szakács Mária nagyenyedi kolléganőivel közösen vezeti a kézművesudvart. Míg beszélgetünk, a varrólegénykék szorgalmasan öltögetnek, aztán felpattannak, énekelnek, táncolnak egyet Vaszi Levente csángó énekessel, s ismét visszaülnek varrni. Ám a jellegzetes mintájú könyvjelzőt minden bizonnyal otthon kell majd befejezniük. Aki kész kézimunkát szeretne látni, netán hazavinni, az az Unitárius Nőszövetség standjánál vásárolhat, ahol a fő portéka a finom házi sütemény: rácsos tészta és hamuzsák. Utóbbi torockói különlegesség – meséli büszkén Móricz Ilona nőszövetségi tag, jó szívvel osztva meg a diós habbal töltött sütemény receptjét. – A templom körüli várfalba épített helyiségek egyikében szoktunk hétről hétre összegyűlni a nőszövetségi találkozókra. Közel húszan járunk oda rendszeresen, varrunk, szövünk, sütünk. Ez alkalomra jótékonysági süteményvásárt hirdettünk, melyre közösen sütöttünk jókora adag rácsos tésztát és hamuzsákot. A begyűlő adományokból a nőszövetség székhelyét szeretnénk csinosítani – meséli Móricz Ilona, miközben lelkesen szolgálja ki a sütemény iránt érdeklődő turistákat. A hamuzsák részletes receptjét amúgy írott formában is elvihették a rendezvény résztvevői, a multifunkcionális kultúrközpontként működő Duna Ház előadótermében ugyanis déltájban bemutatták az Eredeti torockói ételek című kiadványt is, melyben a hamuzsák és a híres somodi kalács receptje is megtalálható.

A sajátos gasztronómiai termékek, népviselet, építészet mellett a torockóiak újabb hagyományt is igyekeznek meghonosítani a faluban. A Kriza János Művelődési Ház udvarán Együtt célba találunkjelszóval rendezett íjászbemutatót az idén alakult Torockói Íjász Szer. – Miskolc és Érd környéki örömíjászok vagyunk, akik szinte hazajárunk már Erdélybe és az aranyosszéki Torockó jelenti nekünk a kaput Erdély felé. Itt mindig megállunk feltöltődni és már két alkalommal szerveztünk íjászversenyt a Székelykő lábánál. Helybeli társakra is találtunk. Elsősorban Tulit Levente torockói vállalkozó karolta fel az íjászatot, és közösen tudtuk megalapítani idén a Torockói Íjász Szert, mely első ízben szervez ilyen jellegű bemutatót a faluban – mesélte Bárdos Zoltán, az egyesület alelnöke. Beszélgetésünk nem nyúlhat túl hosszúra, Bárdos Zoltán kaftánját meg-meghúzogatják: kell a segítség, irányítás az íjazó gyerkőcök mellé. Bár az egyesületet szinte tucatnyian képviselik a Duna Napon, senkinek sem marad ideje a lazításra. A különböző méretű, hagyományos honfoglalás kori mintára készült íjak állandóan kifeszülnek: kisebb-nagyobb gyermekek, érdeklődő felnőttek próbálnak célba találni a fa nyílvesszőkkel. – Íjaink többnyire kézművestermékek, melyekben benne feszül az íjkészítő lelke is. A sportíjaktól eltérően itt nincs irányzék, a célba találás kizárólag az íjász rátermettségén múlik – meséli Bárdosné Kaszala Judit, aki íjászkodás mellett maga szabta-varrta a csapattagok kaftánjait. A többi ruhadarab, kiegészítő is kézi munka: süvegek, kurta orrú bőrcsizmák, bőrvért, tegezek többnyire viselőik keze munkáját dicsérik. – A célunk az lenne, hogy a gyermekeket, fiatalokat kimozdítsuk a virtuális világból, és a hagyományokra épülő, testedzést, közösséget jelentő tevékenységek felé irányítsuk. Vannak apró íjaink, melyekkel már a 2-3 éves gyerkőcök is próbálkozhatnak. És itt a mai napon is számos kiegészítő, kézügyességet, türelmet fejlesztő tevékenységet kínálunk: festést, agyagozást, horgászatot, amik kötődnek a hagyományos életmódhoz – mutat körbe a gyermekhadtól birtokba vett udvaron Bárdosné Kaszala Judit.

 

 

Gazdag kulturális felhozatal

 

A helyiek kínálta színes tevékenységek mellett természetesen a Duna Médiaszolgáltató is gazdag kínálattal érkezett. A Duna Ház udvarán zajló kézművesfoglalkozásokhoz a Karaván együttes és Vaszi Levente biztosította a vidám zenei hátteret. Közben Süsü, a sárkány és a Tévé-Maci is be-be sétált a Duna Ház udvarára, ahol percről percre újabb baráti ölelésben részesültek. A Tévé-Maci este mesét is mondott a gyermekeknek.  A kulturális központ előadótermében Papp Nikolett grafikusművész „Tisztelet János vitéznek és Toldi Miklósnak” címet viselő látványos kamarakiállítását Hernády Zsolt Géza történész nyitotta meg Arany János és Petőfi Sándor barátságát megidéző előadásával. Az élményt Farkas Tünde énekes előadóművész produkciója gazdagította. A kora délutáni órákban Tóth Péter és Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondók „Nem mondhatom el…” címmel a magyar líra klasszikus remekműveit szólaltatták meg különleges hangulatú, flashmob vetítésekkel színesített műsorukban. A Duna Ház pincehelyiségeiben kialakított kiállítótérben  Vaszily Miklós, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója nyitotta meg a „Hogy volt?”  médiatörténeti kiállítást, amelyen az érdeklődők  a Magyar Televízió, a Duna Televízió, valamint a Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda múltjába nyertek betekintést.

Az iskola udvarára az Idea Könyvtér könyvvására csalogatta be a látogatókat, a falu főterén pedig A kézművesség világnapja alkalmából rendezett népművészeti és kézművesvásárra érkezett mesteremberek kínálták portékájukat.

Délután a főtéri színpad köré tömörült a közönség. Vaszi Levente és Vrencsán Anita népdalénekesek műsorát követően a torockói Citera- és furulyazenekar mutatkozott be, majd köszöntőbeszédek nyomán állt színpadra a Szilas Néptánccsoport, a Tokos Zenekar, illetve a Mérai Cifra és Kalotaszeg Néptáncegyüttes. A kora esti órákban Petruska, Varga Miklós, a Magashegyi Underground, illetve Szabó Balázs bandája szórakoztatta az egyre gyarapodó közönséget. Az est a Székelykő lábánál megrendezett látványos tűzijátékkal zárult.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas