Hétfõ, 2018. január 22., 10.38
Beszélgetés Kun-Gazda Gergely szerzővel

Heltai-portré a Híres Emberek arcképcsarnokában

Heltai Gáspár reformátor, műfordító, szépíró, nyomdász életét, munkásságát ismerteti Kun Gazda Gergely legújabb kötete, mely a baróti Tortoma könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. A kötet először a dévai unitárius egyházközség adventi programsorozatának keretében került bemutatásra.

 

Heltai Gáspár azért a szívem csücske, mert esetében nem egy született magyarról beszélünk, aki mérhetetlenül nagy dolgot tesz a magyar kultúrtörténet fejlődéséért, hanem egy olyan emberről van szó, aki szász családban születik és csak felnőtt fejjel tanul meg magyarul. Sokan mondják, hogy csupán üzleti érdekből, és ebben valószínűleg van igazság, hiszen kolozsvári plébánosként, lelkészként felismerhette, hogy az általa kiadott könyvek akkor lesznek jól értékesíthetők, ha magyarul publikál. De az biztos, hogy e meggondoláson túl egyszerűen a magyar nyelvhez fűzött érzelmi viszonya is döntően meghatározta, hogy magyarul is publikáljon. Csodálatosan írt ezen a nyelven és azon túl, hogy megalkotta a novellának nevezett rövid prózai műfajt, egyháztörténeti szempontból is megkerülhetetlen, hiszen nyomdájából szótárak, egyházi könyvek, bibliafordítások kerültek ki. Heltai érdeme, hogy az általa alapított kolozsvári nyomda a 16. században 205 nyomtatott könyvvel jelentkezett, a Méliusz Juhász Péter által vezetett debreceni nyomda pedig 147 kötettel. Ezek a könyvek hihetetlenül nagy szolgálatot tettek a magyar nyelv ápolása, fejlődése terén. Heltai fabuláit mind a mai napig olvassák, kiadják, és ma is érvényes üzenetük van, de említhetném az általa írt és szerkesztett Ponciánus császár históriáját és számtalan egyéb írást, melyek mind alapműnek számítanak a magyar művelődéstörténetben 

Milyen mértékben ismert Heltai élete, munkássága? A most megjelent tanulmány mennyire igényelt mélyreható kutatómunkát?

Életműve viszonylag jól ismert. Élettörténetének feldolgozása azonban még számos olyan kérdést vet föl, amelyek mentén érdemes kutatni. Már a születésének helye is vitatott. Bod Péetr történetírónk, egyháztörténész Heltai nevéből arra következtetett, hogy a Nagyszeben melletti Heltau (Nagydisznód) településről származik. Szabédi László azonban a hetvenes-nyolcvanas években megjelent tanulmányában párhuzamot von a Heltai és Mikes Kelemen által mívelt magyar nyelv között és rámutat, hogy Mikes szép, ízes háromszéki tájszólásban beszél és ugyanez a nyelv a Heltai sajátja is. Ezért egyre több irodalomtörténész figyelmeztet arra, hogy Heltai gyermekkorát, ifjúságát nem kell feltétlenül Nagyszebenhez kötni. Sokkal inkább Brassóhoz, ahol lehetősége adódhatott elsajátítani ezt a nyelvjárást. További kutatást érdemel az is, hogy ki alapította tulajdonképpen a kolozsvári Officina nyomdát. Eddig ezt mindenki szigorúan Heltai nevéhez kötötte, de egyre inkább úgy néz ki, hogy a tulajdonképpeni alapító Hoffgreff György volt, aki szintén Wittenbergben tanult és Heltai biztatására sajátította el a nyomdászmesterség tudományát. Amikor pedig a kolozsvári nyomda megalapításánál anyagi gondokba ütközött, akkor a tehetős Heltaihoz fordult támogatásért, így lettek fele-fele arányban tulajdonosai az első kolozsvári nyomdának.

Lapozzuk fel egy kicsit a könyvet…

Igen, mindjárt az elején egy kis nyomdatörténettel találkozunk, kezdve attól a pillanattól, amikor Karai László budai prépost felkéri a német Hess Andrást az első magyarországi nyomda megalapítására, folytatva a kolozsvári és debreceni Officina nyomda történetével. Büszkék lehetünk arra, hogy európai vonatkozásban nyomdaalapítás terén Magyarország a hatodik a sorban, hiszen Gutenberg találmányának német nyelvterületen való elterjedését követően Magyarország is nagyon hamar felzárkózik e fejlődési lánchoz és rendkívül értékes nyomtatott kiadványokkal járul hozzá az európai művelődéstörténet fejlődéséhez. Ezt követően beszélek Heltai gyermekkoráról, ifjúságáról, kezdve a feltételezett szülőhelytől, elkísérjük az ifjú Heltait Wittenbergbe, Luther egyetemére, majd hazajövünk és elfoglaljuk a kolozsvári plébániát, megalapítjuk a kolozsvári nyomdát, Gyulai István prédikátorral, majd Dávid Ferenccel végrehajtjuk a Kincses város reformációját és azt is tárgyalom e kötetben, hogy melyek azok a nagyon fontos kiadványok, melyek a kolozsvári nyomdában látnak napvilágot.

A kötet a Tortoma Kiadó Híres emberek sorozatában látott napvilágot. Hunyad megyében is sok jeles személyiség élt, alkotott, akikről írni lehetne. Miért esett a választás Heltaira?

Mert a magyar művelődéstörténet és különösképpen nyomdatörténet szempontjából ő az első, akit be kellett vennünk e sorozatba, akinek helyet kellett adni az itt megjelenő nagyok arcképcsarnokában. Mielőtt a regionális szemszögből nézett nagyokat górcső alá vennénk, életművüket feldolgoznánk, előbb azokra szeretnénk fókuszálni, akik egyetemes vonatkozásban nagyot alkottak. Ezért esett a választás előbb Károli Gáspárra, majd Heltai Gáspárra, mert előbbihez köthető a vizsolyi Biblia, utóbbihoz pedig az erdélyi nyomda megjelenése. Mindkét kötet a történelem és ezen belül az egyháztörténet tárgyköréhez tartozik, és érzésem szerint a kommunizmus éveiben e két terület szenvedte a legnagyobb hiányosságokat. Úgy gondolom tehát, nagyon sok itt a pótolnivaló. Ezért esett a választás Heltaira.

A dévai könyvbemutató alkalmával perceken belül elkelt az első néhány kötet. Honnan lehet a továbbiakban beszerezni e kiadványt?

A baróti Tortoma Kiadó működtet egy nagyszerű honlapot erdélyikonyv.hunéven, melyen megrendelhető minden olyan könyv, amely Erdélyről szól, illetve minden olyan könyv, mely erdélyi szerző munkája. Itt kapható a Heltai-kötet is. 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu