Híd Magyarország és Dél-Erdély között

Írta:
2016. október 30. 19:34 (vasárnap) /

Székelyföldi látogatásaik alkalmával magyarországiak szép számban utaznak át Erdély déli részein. Legtöbben azonban csak átutaznak, kevesen állnak meg, holott a dél-erdélyi szórvány számos történelmi, kulturális vagy természeti látványossággal rendelkezik. Fordított irányban sem különb a helyzet: Dél-Erdélyben sokan – magyarok és románok egyaránt – tudják, hogy Magyarország keleti részein nagyszerű fürdők vannak, de kevesen állnak meg Budapest, vagy Nyugat-Európa felé vezető utazásaik során. A nagyszebeni szórványmagyarság HÍD nevű egyesülete a kettő összekapcsolását igyekezett elősegíteni a nemrég lezajlott turisztikai konferencián, melyen Nagyszeben és Szeben megye mutatta be idegenforgalmi ajánlatát a magyarországiaknak, utóbbiak, pedig a nagy magyar Alföld kínálatát mutatták be a szebenieknek.

 

Hiányolják a magyar turistákat

 

Nagyszeben és a várost körülvevő Königsboden/Királyföld (Szászföld) évszázadokon keresztül a magyar történelem része volt, szász lakosságát a magyar királyok telepítették oda, a magyar királyok gyakran fordultak meg a városban, több oklevelet is kiadtak ott, ismertette Răzvan Pop alpolgármester a város történelmét.

Idegenforgalmi szempontból Nagyszeben ma is dicső múltjából és a szászok örökségéből él, méghozzá nagyszerűen. Az Európa Kulturális Fővárosa 2007-es elnyerése óriási fejlődést hozott a város számára. Nemcsak, hogy az évszázados patinás óvárost újították fel és számtalan színvonalas kulturális programot szerveztek, hanem megtanulták, hogyan értékesítsék hosszú távon a történelmi és kulturális örökséget. A gazdasági világválság okozta 2008-10-es visszaesés után Nagyszeben idegenforgalma folyamatos csúcsokat dönt, a turisták száma manapság jóval nagyobb, mint a kulturális főváros idején. Míg 2007-ben a turisták 330 ezer vendégéjszakát töltöttek a megyében, 2015-ben viszont már 740 ezret idén pedig 800 ezerre számítanak.

A beruházás tehát megtérül, Nagyszeben éves költségvetésének olyan 10%-t, vagyis 6 millió eurót fordítja kultúrára és turizmusra, viszont a bevételek 15%-a származik a kultúrához és turizmushoz köthető tevékenységekből, hangsúlyozta az alpolgármester.

A látogatók jó háromnegyede Németországból, Ausztriából és Svájcból származik, s az alighanem a jövőben is így marad, noha egyre nagyobb számban jönnek más nemzetiségűek is. Remélhetőleg magyarok is. Magyarként érthetetlen és fájdalmas, hogy Nagyszebenben több a francia, spanyol, cseh, vagy lengyel turista, mint a magyar, jegyezte meg Serfőző Levente, a HÍD elnöke, a konferencia lelke és fő szervezője. Holott Nagyszeben és Szeben megye turisztikai kínálata roppant gazdag: középkori óváros, Bruckental Múzeum és Astra skanzen, medgyesi kellemes városi séták, hegyi túrák, 77 szász erődtemplom, cisztercita apátság, síelési lehetőség, vagy helyi gasztronómiai ínyencségek, hogy csupán néhányat említsünk. Külön túrákat is szerveznek, magyar nyelvű idegenvezetéssel a megyében, vagy igény esetén azon is túl, Segesvárra vagy Brassóba. Szebenjuharosra (Păltiniş) külön buszokkal szállítják fel a hegyi sportok kedvelőit, nyilván előzetes megrendelés alapján.

A szebeniek bemutatkozása nyomban elnyerte a magyarországi vendégek tetszését, főleg, hogy a konferencia után a HÍD egyesület nagyszebeni városlátogatást is szervezett. Érdemes megállni akár több napra is, kár lenne továbbra is csak átutazni a vidéken és kihagyni a nagyszerű látványokat, jegyezték meg egyöntetűen a magyarországiak. Talán Dél-Erdély többi szórványvidéke is csatlakozik a nagyszebeni magyarok kezdeményezéséhez, Marosillyén, Déván, Vajdahunyadon vagy Gyulafehérváron szintén érdekes, magyar történelmi kötődésű látvány várja az anyaországi turistákat.

 

Fürdők és sok-sok egyéb

 

A konferencia második napján Kelet-Magyarország mutatkozott be, pontosabban a híres – és újabb – alföldi fürdőhelyek. Mórahalom, a szegedi Aquapolis vagy a Szabolcs-Szatmár megyei Nyírbátor, a Báthoriak ősi fészke – nemcsak élményfürdőkkel büszkélkednek, hanem kastélyokkal, kiemelkedő gasztronómiával, szabadtéri túrázási vagy kerékpározási lehetőségeket is kínálnak az erdélyi vendégeknek. Az alföldi fürdővilág gyöngyszeme, Gyula külön ínyencség, mindezeken felül várat, különböző kulturális és zenei fesztiválokat, kellemes városi sétákat is kínálnak. Jóllehet az Alföld főleg élményfürdőiről híres, az oda látogató turista sokkal többet kaphat, a kínálat sokkal gazdagabb, hangsúlyozta Soós Júlia, a Magyar Turisztikai Ügynökség kolozsvári irodájának vezetője.

Nagyszeben az Alföld Spa szakmai körútjának egyik állomása, melynek célja hogy Magyarországot minél szélesebb körben bemutassa. Sikerrel teszik, hiszen az alföldi élményfürdőknél töltött vendégéjszakákat tekintve Lengyelország és Németország után Románia a harmadik helyen állt 2015-ben.

A turisták legnagyobb része azonban a határ menti térségekből, főleg Arad, Bihar és Temes megyékből érkezik, ez az autók rendszáma alapján is megállapítható, jegyezte meg Tamás László, a gyulai turisztikai iroda képviselője. A konferencia célja az, hogy Erdély belsejében is megismerjék az alföldi fürdővilág kínálatát, s minél többen látogassák.

Talán ehhez hozzásegít az előbb vagy utóbb teljesen megépülő autópálya is, mely közvetlen kapcsolatot teremt Budapest, Szeged és Nagyszeben (és Dél-Erdély) között, s amelyből jelenleg csupán a Lugos–Déva szakasz hiányzik.

Hozzászólások