https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Vasárnap, 2019. szeptember 22., 15.30

Himnusz

A költemény kéziratának első oldala
A költemény kéziratának első oldala

Június 15-én 175 éves a magyar himnusz.

Néhányan alighanem felkapják fejüket a mondat olvastán, hiszen úgy tudják, Aradon is, többek között a Kölcsey Egyesület évi ünnepi összejövetele, s díjainak kiosztása kapcsán is, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tett pontot a Hymnus végleges szövegének végére, s a dátum napjainkban a magyar kultúra napjaként ismeretes.

Így igaz.

Nem kevésbé igaz azonban, hogy 175 évvel ezelőtt, 1844. június 15-én hirdettek eredményt abban a pályázatban, amelyet Kölcsey költeményének megzenésítésére írtak ki. A felhívás élénk érdeklődésre talált: 13 pályamű született, amelyeket rangos személyiségekből álló tíztagú zsűri (több neves szerkesztő, karmester, színházi ember) bírált el, köztük volt, például, Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede. A bíráló bizottság indoklásában ez áll:

„A’ 20 darab arany jutalom egyhangulag az első szám alatti, ‘s a következő jeligés pályaműnek ítéltetett oda: ‘Itt az írás forgassátok, – Érett ésszel józanon. Kölcsey’,  mint a’ melly, a’ mellett hogy magyar jellemét ‘s a’ költemény szellemét leginkább megközelítő, a’ két főkívántatóságot is, t. i. a’ dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben egyesíté.” Az Életképekcímű hetilap ezt követően így írt: „Hunyadi László szerzője oly művel ajándékozá meg ismét a magyar közönséget, melly zenészetünknek egyik díszül szolgálhat. E’ dalszerzemény magyar jelleme kétségtelen; megvan hymnuszi magasztossága is, s’ könnyű, dallamos, természetes emelkedésével a fülbe is könnyen tapadand többszöri hallás után, mi népszerűséget ígér neki.”

A megzenésített himnuszt 1844. július 2-án (majd 9-én) ünnepélyes keretek között mutatták be a Nemzeti Színházban, másik öt mű szerzője dicséretet kapott.

Gárdonyi szerint Erkel így beszélt művének megszületéséről: „És amint így elgondolkozom (a himnusz szövege fölött – szerk. megj.), eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz...”

Nem egészen úgy, ahogy ma ismerjük, hiszen két Erkel-féle változata is van, s az „egy óra sem” egészen stimmel. Az viszont biztos, hogy ma ismert és énekelt, játszott végleges formáját 1938-ban, a Dohnányi Ernő átdolgozta változata nyerte el.

 

***

 

A korábbi (már az ókortól ismert) templomi himnuszok nyomán a XVI. századtól kezdve Európa-szerte néphimnuszok, nemzeti himnuszok keletkeztek. Az 1700-as években Magyarországon ilyen volt a katolikusok körében ma is ismert „Boldogasszony anyánk” és az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga” kezdetű vallásos ének, a reformátusoknál pedig „A Tebenned bíztunk eleitől fogva…” kezdetű 90. zsoltár. Magyarországnak azonban hivatalos nemzeti himnusza a 19. századig nem volt.

Kölcsey–Erkel közös remeke (a költemény nyolc szakaszból áll, de hivatalos alkalmakkor ennek csak első szakaszát játsszák, illetve éneklik) nemcsak himnusz, hanem össznemzeti imádság, nemzeti fohász is, vallási énekeskönyvekben imaként is szerepel. A magyarok közmegegyezése tette nemzeti imádsággá, sokáig azonban nem vált hivatalossá. Csak 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett a magyar Alkotmány szövegének része.

Korábbi történet (anekdota-e vagy valós?), hogy 1949-ben az akkori pártfőtitkár új szövegű és dallamú himnuszt akart íratni. (Talán az Isten áldd meg... nem teszett neki?) A híres zeneszerző, Kodály Zoltán (a szövegíró Illyés Gyula lett volna) azonban kereken megtagadta: „Jó a régi”, „Nekünk már van egy igen szép és tisztességes Hymnusunk. Nincs szükség másra.”

Nem minden kelet-európai ország volt ilyen szerencsés. Romániának, például 1945 után a mostani a negyedik állami himnusza.

 

***

 

A Himnusz születésének 175. évfordulója alkalmából.

Erkel Ferenc Himnusz-megzenésítése mellett az egykori pályázatra beérkezett más pályaművek is megszólalnak szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban az Erkel Ferenc Társaság és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ünnepi hangversenyén.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'