50%-os árzuhanás
Szerda, 2019. július 17., 15.31
A példaképek köztünk élnek

Hősökről és ezüstfenyőkről – gyermekszemmel

Hősökről és ezüstfenyőkről – gyermekszemmel
Hősökről és ezüstfenyőkről – gyermekszemmel

A hétvégén Koppándi Zoltán délnyugat-erdélyi unitárius lelkipásztorral beszélgethettek a dévai diákok A példaképek köztünk élnek – Ismerjük meg Ezüstfenyő-díjasainkat találkozósorozat első rendezvényén a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumban.

Csatlós Zsófia megyei RMPSZ-elnök frappáns felvezetővel mutatta be a kisdiákoknak Hunyad megye idei Ezüstfenyő-díjasát, rámutatva, hogy hősök nem csupán a mesékben, rajzfilmekben léteznek, hanem a mindennapokban is. Mindazok, akik önzetlenül dolgoznak a közösség megmaradásáért, akik segítenek másokon, akik becsülettel helytállnak a nehézségek közepette, azok a valós hősök.

Winkler Gyula EP-képviselő a találkozósorozat kezdeményezőjeként köszöntötte a gyermekeket, tanítóikat és a Nobel-, illetve Oscar-díjról beszélgetve vezette rá egyre kíváncsibb hallgatóságát arra, hogy mit is jelent egy kitüntetés, mit jelent az, hogy valaki megkapja az Ezüstfenyő-díjat. A gyermekek élénk figyelmét elsősorban a kitüntetés neve ragadta meg, kíváncsisággal érdeklődtek az Ezüstfenyő díj eredetéről, jellegéről. A spontán kialakult beszélgetés során tisztázódott: az RMDSZ által 2002-ben alapított díj azért lett ezüstfenyő, mert ez a fa áll legközelebb az erdélyi ember szívéhez. Fenyőerdők borítják hegyeinket a dél-erdélyi Retyezáttól a Hargitáig és ez az a fa, mely soha nem hajlik meg, egyenes tartásban dacol a viharral, akkor is zöldell, amikor kedvezőtlen az időjárás és a többi fa elhullatja lombjait. Így állnak helyt azok az emberek is, akik e kitüntetést megkapják – derült ki a sok-sok kérdés nyomán születő válaszokból.

Koppándi Zoltán, idei Hunyad megyei Ezüstfenyő díjas tovább vitte e gondolatot. A gyermekek mindennapjaiból vett példákkal világítva rá, hogy hősnek lenni annyit jelent, mint szeretettel oldani meg a konfliktusokat, összetartó közösséget alkotni és becsülettel elvégezni a mindennapi feladatokat. – Kolozsváron születtem és ott jártam iskolába. Nem voltam színtízes tanuló, és magam is rakoncátlankodtam, de olyan osztályközösségünk volt, amely tanulmányi eredményeivel, összetartásával kivívta a román többségű iskolaközösség elismerését is. Futballistának készültem, de végül anyai nagyapám nyomdokain járva a teológia mellett döntöttem és kollégámmal vállaltuk a Zsíl-völgyi szolgálatot, mely számomra egyben Dévát is jelentette – foglalta össze tömören eddigi életútját a lelkipásztor, megosztva a diákokkal azokat az értékeket, melyek számára megtartó erőt jelentettek és segítettek a döntésekben, helytállásban. Hangsúlyozta továbbá: a hősiesség nem köthető valamilyen szakmához, mesterséghez. Ha valaki szívvel-lélekkel végzi a munkáját, mások javát is szem előtt tartva, akkor már elindult a hősiesség útján.

A gyermekekben sokféle kérdés fogalmazódott meg, melyeknek bátran hangot is adtak. A találkozó végén Winkler Gyula EP-képviselő pólókkal, sapkákkal jutalmazta a legügyesebb kérdezőket. Zárásképp elmondta: a találkozósorozatot folytatni szeretnék, hiszen a szórványban fokozottan szükség van a példaképekre, és már az első találkozó arról tanúskodott, hogy a fiatalok érdeklődéssel fordultak a meghívott lelkipásztor felé, sok mindenre kíváncsiak voltak.

A továbbiakban más Hunyad megyei településeken is sort kerítenek hasonló jellegű rendezvényekre, további Ezüstfenyő díjasokat kérve fel arra, hogy kötetlen beszélgetés során osszák meg tapasztalataikat, meséljenek életútjukról, illetve mindarról, ami megerősítést jelent számukra a szülőföldön való megmaradásban, a közösség szolgálatában.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'