Hosszú út lesz, de lehetőség mutatkozik az önrendelkezésre

Aradi útja alkalmával Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök külön válaszolt a magyar sajtó képviselőinek a kérdéseire.

– Elnök úr, a magyarok közül sokan neheztelnek, amiért az RMDSZ éppen az SZDP-t támogatja, ahelyett, hogy az ellenzékhez csatlakozna. Miért?

– Sajnos, nem mindig azokkal tudunk egyezségre jutni, akikkel mi szeretnénk, hanem azokat kell támogatnunk, akik egy-két-három gondjainknak a megoldásában segíthetnek. Ez viszont nem jelent ideológiai azonosulást, mert ha az elenne, azt jelentené, hogy a politikai érdekképviseletünknek folyamatosan ideológiát kellene változtatnia. Másrészt viszont, nagyon sokszor újra kellett kezdenünk az építkezést a talpon maradás, az újrakezdés, a fel nem adásnak az ideológiája érdekében, mert minden nehézség ellenére is, nekünk építkeznünk kell, nem megfutamodni. Természetesen a politikai aktualitás ennek mindig olyan hangsúlyt ad, amilyet adhat egy társadalmon belül, ahol figyelembe kell vennünk, hogy a helyi és a megyei önkormányzatokban vagy országos szinten a választók akaratából kik jutottak a hatalom gyakorlásához. Azokkal kell megpróbálnunk a magyar ügyet képviselni, felvállalni. Tiszteletben kell tartani a választók döntését. Mert a demokráciából sok mindent ki lehet venni vagy hagyni, de ezt nem. Van, ahol a román ellenzékkel működünk együtt, máshol ahol a hatalom gyakorlóival, ahogy a helyzet megkívánja. Mindig meg kell hoznunk a pragmatikus döntést.

– A magyar közösség identitásának a megtartásához nagyon fontosak a szimbólumok. Az RMDSZ-kongresszus határozatban nyilvánította ki, hogy a magyar közösség szimbólumának tekinti a piros-fehér-zöld színeket, a székelyzászlót, a magyar himnuszt és a székely himnuszt is. A határozatban az is szerepel: elvárjuk, hogy Románia, az Európai Unió és a nemzetközi közösség támogassa nemzeti identitásunknak a megtartását jelképeinknek a szabad használata által. A szimbólumcsokor deklarálásával jobban ki lehet-e lépni a nemzetközi színtérre, jobban lehet-e harcolni a határozat érvényesítéséért? A román közigazgatás ugyanis a jelzett szimbólumoknak a használatát eddig nem igazán tűrte meg. Vannak ugyanis olyan bírósági ítéletek, amelyek a székelyzászló használatát is tiltják.

– A jelzett intézmények eddig is tudták, hogy ezek a mi szimbólumaink, ezért a nyilatkozatunk a román, illetve a nemzetközi közvéleményt célozta meg. Románia ratifikálta azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyek lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek és a helyi közösségek szimbólumainak a használatát. A román bíróságok viszont helyi feljelentések alapján mindenfajta határozatot hoznak. Mi azt akarjuk, hogy tiszteljék azokat a szimbólumokat, amelyeket a magyar közösség Erdélyben használ. Azok nem irányulnak senki ellen, másrészt tartsák be a nemzetközi egyezményeket, amelyeket ratifikáltak. Tehát oda akarunk eljutni, hogy a szimbólumok használatáért ne büntessenek, mert gyakran 12-13 ezer eurós büntetést szabnak ki a Székely-vagy a Magyar zászló használatáért. A közelmúltban érkezett olyan hír, hogy a bákói prefektus által a székelyzászló használatáért kiszabott bírságot a bíróság eltörölte, de olyan hír is, miszerint, ugyanazért jóváhagytak 12 ezer eurós büntetést. Mivel a Románia által megfogalmazott jogszabályok a bírók által félreérthetők, mi úgy fogalmaztuk meg a nyilatkozatainkat, hogy a bírók által se lehessenek félreérthetők. Nyilvánvaló, hogy a deklaratív határozataink is a román közösség irányba tett lépéseknek számítanak. Abban bízom, hogy előbb-utóbb eljutunk oda, hogy elfogadják a szimbólumaink használatának a deklarálását, amiből nem lett nagy cirkusz, mert végül is, elfogadják a tényeleges használatukat is.

– Nem lehetne-e viszonyítási alapot vonni az anyaországi, illetve az itthoni szimbólumhasználat között? Mert Semjén Zsolt miniszterelnök is kijelentette, de mindannyian tudjuk, hogy a magyarországi románság a szülőföldjén bárhol, bármikor kitűzheti a román zászlót, énekelheti a román himnuszt anélkül, hogy az bárkit is sértene. Viszonossági alapon ez nem megközelíthető kérdés?

– Erre vonatkozóan rengeteg dokumentumot készítettünk, amelyekben nemcsak a Magyarországon, hanem Európa-szerte jól működő mechanizmusokat tártunk fel, továbbá Románia számos megyéjében helyi vagy regionális szimbólumokat, zászlókat használnak, amelyekkel kapcsolatban rendszeresen kihangsúlyozzuk a kölcsönösség elvét. Erre viszont azt válaszolják: a románok nem akarják elfoglalni Kelet-Magyarországot, itthon sem akarnak külön régiókat létrehozni, a magyarok viszont Erdélyt akarják! Az viszont butaság. Akik ezt hangoztatják, visszaélnek a román társadalom hiszékenységével, tájékozatlanságával.

– A Jövő Erdélyben című vitairatot is elfogadták, amiben az erdélyi magyarság jövőképét, prioritásait, cselekvési területeit vázolják fel. Ebben szerepel-e a székelyföldi autonómia bármilyen formája?

– Ennek a változatait már 2014-ben kidolgoztuk, alkotmánymódosítást is kértünk ez ügyben és mindig is elmondtuk és elmondjuk: a dél-tiroli autonómiaforma gazdasági szempontból is megfelelne a Székelyföldnek, de a kulturális autonómia is szerepel, amelynek a tervezete évek óta a Szenátus után a Képviselőházban várja a jobb napokat. Mert nem szeretnénk, hogy a parlament elutasítsa, ezért azt folyamatosan napirenden tartjuk. Az autonómia csak egy eszköz ahhoz, hogy Erdélyben és Romániában magyarul lehessen boldogulni.

– A Magyar Kormánnyal aláírta közös nyilatkozatban az Európai Unióban való együttes fellépést fogalmazták meg, elkötelezték magukat az őshonos kisebbségeket védő törvény elfogadása mellett. A Magyar Kormány nevében Semjén Zsolt, míg a Kárpát-medencei magyarság nevében az ott működő magyar politikai tömörülések vezetői, köztük ön is aláírta. Bízik-e az EU gondolkodásának az őshonos nemzeti kisebbségek védelme felé való elhajlásában? Vagyis, hogy az Európai Parlamentben e kérdés napirendre kerüljön?

– Ha figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években mekkora változások mentek végbe az EU-ban, optimista vagyok. Az őshonos kisebbségek jogainak az orvoslását mi vállaltuk fel, ezért mindent elkövetünk, hogy a Magyar Kormány támogatásával, aktív közreműködésével szövetségeseket keressünk az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvénynek az elfogadásához. Ez hosszú út lesz, de lehetőséget látok rá, mert az EU is változni fog. Végül is az EU-nak is be kell látnia, hogy 1,2 millió aláírás nyomán foglalkoznia kell a területén élő közel 60 millió fős őshonos nemzeti kisebbségek jogainak a szavatolásával. Ehhez azonban népszerűsíteni kell a svéd–finn együttélés, illetve a dél-tiroli autonómiaforma működőképességét, az egész térségre kivetített jótékony hatásait. Ahhoz azonban, hogy a vázolt terveinket megvalósíthassuk, május 26-án minden erdélyi, bánság és partiumi magyarnak a tulipánra kell szavaznia – mondta el Kelemen Hunor RMDSZ-szövetségi elnök a magyar sajtó képviselőinek a kérdéseire válaszolva.