JelenHaz
Szombat, 2019. augusztus 17., 19.03

Hunyad megyével ismerkedtek a kincses városban

Hunyad megyével ismerkedtek a kincses városban
Hunyad megyével ismerkedtek a kincses városban

Hunyad megye felé fordult a figyelem a napokban Kolozsváron, ahol Dél-Erdély történelmi, néprajzi, építészeti gazdagságával s leginkább talán emberi arcával ismerkedhettek az érdeklődők. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum szervezésében zajló, több évre kiterjedő honismereti program keretében képzőművészeti, bányászati és néprajzi tárlatot is magába foglaló kétnapos konferenciára került sor a tanintézmény dísztermében, ahol helybeli és Hunyad megyei meghívottak tartottak előadást az érdeklődőknek.

E konferencia évekre visszanyúló rendezvénysorozatba illeszkedik, melynek során bebarangoltuk Erdély különböző tájegységeit, a Mezőség, Kalotaszeg, Szilágyság, Székelyföld és a Csángó vidék mellett tavaly bejártuk a Himnusz földjét, Szatmár vidékét is. Hunyad megye eddig kimaradt a sorból, hiszen Dél-Erdély felé még nem tekintettünk, és volt is bennem egy kis aggodalom, hogy sikerül-e e vidéket a közbeszéd tárgyává tenni. De Szabó Zsolt irodalomtörténész szellemi tanácsadóként biztatott, hogy meg kell próbálni e vidéket is bekapcsolni az identitáserősítő honismereti programunkba – utalt a január végi konferencia témaválasztására Székely Géza, az Apáczai Líceum képzőművész-tanára, a rendezvény fő szervezője. 

Hunyad megye bemutatására frappáns címet találtak a szervezők:  Dél-Erdély magyarsága Déva vár árnyékában. Ezzel is érzékeltetni kívántuk az itt élő magyarság balladisztikus sorsát, párhuzamot vonva e közösség és a Déva várához kötődő székely népballada üzenete között.

A honismereti program célcsoportja elsősorban a diákság, de természetesen érdeklődő felnőttek is bekapcsolódhatnak a különböző rendezvényekbe. A Kolozsváron megszervezett kétnapos konferencia, illetve az ennek keretében bemutatott tárlatok csupán a kezdeti lépést jelentették a vidék megismerésében. – A program tulajdonképpen az egész tanévre kiterjed. Ennek keretében a diákságnak lehetősége nyílik meghallgatni a térség különböző jellegzetességeit bemutató előadásokat, majd egy háromnapos kirándulás során személyesen is ismeretséget köthetnek  e vidékkel. A hallottak, látottak, megtapasztalt élmények alapján születnek majd azok az alkotások, melyek képzőművész-diákok szemével tükrözik Hunyad megyét. Elsősorban az Apáczai Líceum művészeti tagozatának diáksága foglalkozik a témával, megismerik a most kiállításra került képzőművészeti alkotásokat, bányász- és népművészeti tárgyakat, átlapozzuk a szintén kiállított, Hunyad megyével foglalkozó könyvészetet és már ezek alapján elkezdenek rajzolni, festeni. A továbbiakban a Hunyad megyei honismereti kirándulás élményeit is megörökítik. Emellett az Aranyecset Tehetségműhely is meg szokta hirdetni az épp aktuális vidékkel kapcsolatos pályázatát, melyre a Kárpát-medence 40-50 tanintézménye szokott benevezni, több száz, néha ezer alkotással. Ezekből válogatás nyomán rendezünk kiállítást több helyszínen is, itt, Kolozsváron illetve az adott térségben. Jelen esetben Déván szeretnénk kiállítani az diákok munkáiból. Ezeket amúgy zsűrizzük és díjazzuk is, a legjobb 120-130 alkotás reprodukcióját pedig album formájában ki is adjuk – magyarázta a program további részét és a megcélzott végkifejletet Székely Géza programfelelős.

Hunyad megye ismertetésére számos szakembert, civilszervezeti képviselőt kértek fel a kolozsvári konferencia szervezői. Elsőként a csernakeresztúri Tájház gyűjteményének néhány jellegzetes darabját mutatta be Szabó Juliánna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület vezetője, aki két néptáncos pár társaságában érkezett. Utóbbiak a hagyományos bukovinai székely táncokból hoztak ízelítőt a kincses városba.

Érdekes színfoltja volt a konferenciának a 20. századi Zsil-völgyi bányászéletről szóló előadás. Makkai János petrozsényi származású, Kolozsváron élő bányamérnök, képzőművész röviden bemutatta a jellegzetes bányaeszközöket és ruházatot megjelenítő kiállítást és szemléletes előadásban elevenítette fel a Zsil-völgyi bányászok mindennapi életét, lépésről lépésre ismertetve a szénkitermelés technológiáját, a földalatti járatokban dolgozók munkakörülményeit és azokat a társadalmi, gazdasági, emberi tényezőket, melyek oly szolidárissá tették a bányászokat.  – A diákság körében nagy érdeklődésnek örvend ez a téma. A mélyben dolgozó emberek életét egyfajta titokzatosság lengi körül. Meg vagyok győződve, hogy több diák is e téma felé fordul majd a vidéket ábrázoló alkotás pillanatában – véli Székely Géza képzőművész tanár.

Kun Kriza Ilona a megye azon településeit ismertette, ahol hajdanán népesebb magyar közösségek éltek. A kistelepülések mai statisztikái a legtöbb esetben már csak 2-3 magyar embert említenek. Vagy egyet sem.

A megye általános bemutatása során Gáspár-Barra Réka felvázolta az egyes kistérségek kialakulásának történetét, a lakosság etnikai összetételét befolyásoló tényezőket, a megye kiemelkedő természeti, kulturális értékeit.

Kun Árpád nyugalmazott lelkipásztor Hunyad megye templomait mutatta be, majd Dáné Tibor, a Művelődés c. kulturális folyóirat főszerkesztője a Hunyad megyével foglalkozó különszámot ismertette.

Érdekes utazásra hívta meg a közönséget Szabó Zsolt irodalomtörténész, aki Kazinczy Hunyad megyei látogatását elevenítette fel. Wagner Péter rajzos útinaplójával tette színesebbé az előadást.

A konferencia másodnapját dr. Lupescu Radu történész előadása nyitotta meg, Hunyad megye középkori várainak történetével ismerkedhetett a hallgatóság.

Kocsis Attila-Levente, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum igazgatója tényszerű adatokra építve mutatta be a Hunyad megyei magyar közösséget és ezen belül a megmaradás szigeteként emlegetett önálló magyar oktatási központ kialakulást, mindennapi életét.

Winkler Gyula EP-képviselő szemléletes előadásban foglalta össze az Európai Unión belüli kisebbségvédelmi törekvéseket és 12 pontba foglalva felvázolta a Hunyad megyei magyar közösség megmaradását, megerősítését célzó RMDSZ-prioritásokat is.

Gáll Sándor püspöki tanácsos előadása ismét a Zsil völgye felé irányította a hallgatóság figyelmét. A felszólaló lelkipásztor 11 évig szolgált a lupényi gyülekezetben, illetve esperesként a Hunyadi egyházmegyében. Ez időszakhoz fűződő emlékek felelevenítésével rajzolta meg a dél-erdélyi magyar gyülekezetek portréját, majd a szintén lupényi emlékekkel induló dévai unitárius lelkipásztor Koppándi Zoltán beszélt az unitarizmus és Hunyad megye kötődéséről, természetesen megemlítve a mai szolgálathelyeként számon tartott délnyugat-erdélyi unitárius egyházközséget, mely Déva és Vajdahunyad mellett Aradra, Temesvárra is kiterjed.

A konferenciát záró előadás szintén a Zsil völgyébe kanyarodott vissza. András József professzor és Benedekfi Dávid bányamérnök A Zsil-völgyi bányászat múltja és jelene címmel beszélt a hajdan szebb időket megélt szénkitermelésről.

Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ugyan nem tudott részt venni a konferencián, de 25 éves munkájának gyümölcsével ismerkedhettek a jelenlévők a kolozsvári Szent Klára Ház egyetemistáinak előadása során.

A konferencián kiderült: a kolozsvári Apáczai Líceum Hunyad megyei kapcsolatai nem újkeletűek. Az iskola kórusa öt évvel ezelőtt már fellépett a Hunyad Megyei Magyar napokon. De ennél sokkal mélyebb gyökerekre is rámutatott Vörös Alpár, a kolozsvári tanintézmény igazgatója. Az általa vezetett iskola örökölte ugyanis a nagy múltú Szászvárosi Református Kun Kollégium gazdag szertári anyagát, köztük több eredeti római feliratos követ, illetve a Sarmisegetusáról származtatott eredeti Hekaté-domborművet, melyet a konferencia alkalmával ki is állítottak.

Az iskola igazgatója reményét fejezte ki, hogy a Hunyad megyével szövődött szálak a továbbiakban erősödni fognak és a honismereti program is hozzájárul ahhoz, hogy a kolozsvári és dévai diákok mélyebben megismerjék egymás szűkebb pátriáját.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'