JelenHaz
Hétfõ, 2019. augusztus 19., 15.40

Hunyadi János

Hunyadi János újonnan felavatott szobra a Belgrádhoz tartozó Zimonyban 2019. július 22-én Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hunyadi János újonnan felavatott szobra a Belgrádhoz tartozó Zimonyban 2019. július 22-én Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hunyadi János szobrát avatta fel hétfőn a vajdasági Zimonyban (szerbül Zemun) közös ünnepségen Áder János Magyarország és Alexandar Vucsics, Szerbia államelnöke.

A híres hadvezér ugyanis a Duna északi partján fekvő Zimonyban rendezte be fő hadiszállását, s onnan mért megsemmisítő vereséget az oszmánokra a folyó déli partján, földrajzilag már a Balkánon található (de akkor mégis Magyarországhoz tartozó) Nándorfehérváron, a mai Belgrádban. Nem sokkal a világraszóló diadal után – mely tiszteletére déli 12 órakor a világ valamennyi katolikus templomában azóta is megszólal a harang – Hunyadi János a zimonyi táborban halt meg pestisjárvány áldozataként.

A híres 1456-os nándorfehérvári csata 563. évfordulóján hétfőn felavatott szobor egyik kezében kard, a másikban pajzs, ami egyszerre jelképezi a támadást és a védekezést. Az emlékművön emellett megjelenik a kereszt és a harang az áldozathozatal, az összefogás és a diadal jelképeként. A talapzaton magyar és szerb nyelvű feliratok hirdetik a törökverő tetteit.

Hunyadi Jánost a szerbek is magukénak követelik, Jonko Szibinyánin néven, s ugyanúgy, mint a románok: feltételezett apja nemzetisége szerint. Jóllehet a tizenkilencedik századi „nemzeti ébredésig” (tulajdonképpen a nemzet fogalma megalkotásáig) nem létezett olyasmi, hogy nemzetiség, az ember önazonosságát a társadalmi rend (nemes, jobbágy, szabad ember) és mindenekelőtt a vallás határozta meg, politikai kötődését pedig az, hogy melyik király alattvalója volt. Ezért a világtörténelem magyarnak tekinti Hunyadi Jánost, mivel a magyar nemesség katolikus tagja volt és egész élete során hűségesen szolgálta a Magyar Koronát.

Hunyadi János történelmi nagyságát azonban nem etnikai eredete vagy társadalmi státusza határozta meg, hanem fegyvertényei. Eltökélten harcolt a legyőzhetetlennek tekintett hatalmas oszmán birodalom ellen, és győzedelmeket aratott. Hunyadi személyes adottságai révén kisebb haderőkkel elérte azt, amit sokkal hatalmasabbaknak még együttes erővel sem: legyőzte az iszlám hódító seregeit. Az 1456-os nándorfehérvári diadal ugyanis potom három évvel azután született, hogy az oszmánok meghódították Konstantinápolyt és megszüntették, a több, mint ezer éve Bizánci Birodalmat, illetve 12 évvel azután, hogy a törökök a bulgáriai Varna városánál megsemmisítő vereséget mértek az egész Európából összegyűjtött keresztes hadseregre. Korábban, 1396-ban a szintén bulgáriai Nikápolynál (Nikopol) volt már egy hasonló próbálkozás, de a hatalmas oszmánok már ott is legyőzték a keresztes hadjáratba tömörülő együttes európai hadakat.

Hunyadi Jánosnak tehát összehasonlíthatatlanul kisebb erőkkel sikerül elérnie azt, amit egész Európának nem: megállítani az iszlám birodalmának európai további térnyerését. Hunyadi megértette, hogy az európai civilizáció sorsa forgott kockán, azt próbálta megmenteni az idegen hódítóktól bármilyen áron. Még szerencse hogy akkoriban nem voltak mai „jogvédők”, különben rágalomáradatot indítottak volna ellene, mert ugyebár súlyosan megsértette a hódító muszlimok „emberi jogait”, s amúgy is a „kirekesztés” híve volt, ahelyett, hogy a multikulturalizmus utópiája előtt hódolt volna.

Hunyadi János idejére Európa már tudatosította mekkora veszélyt jelent a török. 1354-ben, amikor az oszmánok Gallipolinál először hatoltak be Európa földjére, még senki sem gondolta volna, hogy egy évszázadon belül meghódítják az egész Balkán félszigetet, felszámolják a bolgár és szerb cárságokat, illetve az azoknál sokkal dicsőségesebb Bizánci Birodalmat. 1456-ra nem maradt ütközőállam, Magyarország az első vonalba került. Hunyadi János nándorfehérvári diadala meg is állította őket fél évszázadra, majd Magyarország mohácsi bukása után a Habsburgok vették át Európa védelmének feladatát, s amikor 1683-ban Bécs ostrománál ők az összeomlás szélére jutottak, megérkezett Jan Sobieski lengyel király felmentő serege, s visszaverte a törököket. Azután több mint 300 évig Európának nem kellett többé rettegnie az iszlám veszély miatt.

Néhány évtizede, amióta Nyugat millió számra fogadott be muzulmánokat a veszély ismét megjelent, csupán más köntösbe öltözve. Az 1970-es években, amikor megérkeztek az első muszlim bevándorlók bizonyára senki sem gondolta volna Párizsban vagy Londonban, hogy immár francia vagy brit állampolgár utódaik 30-40 múlva terrorista merényleteket szerveznek Európában. Lesz-e egy modernkori Hunyadi János, aki képes lesz később megállítani őket? Mert Európa manapság nem tekinti veszélynek a muszlim betolakodókat, éppen ellenkezőleg, saját kezűleg nyitja meg kapuit előttük egy kóros ideológia nevében.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'