Fölszálott a páva

Hétfõ, 2018. november 19., 02.42
Beszélgetés Hunyad megye legifjabb Mákvirág-díjasával

Jó érzés a legjobbak közt lenni

Jó érzés a legjobbak közt lenni
Jó érzés a legjobbak közt lenni
Hunyad megyéből idén három diákot tüntetett ki Mákvirág-díjjal a Románai Magyar Pedagógusszövetség. Stelczner Norbert idei végzős a díj gyémántfokozatát vehette át, Gáspár-Barra Áron tizenkettedikes diák az aranyfokozatot, Anderlik Patrik pedig tizenegyedikesként a Mákvirág ezüstfokozatát nyerte el. A legifjabb kitüntetettel először a díjra jogosító tanulmányi és versenyeredményeket vettük számba.


– Tavaly leginkább matematika-, fizika- és kémiaversenyeken vettem részt. Ott voltam a temesvári Talentum verseny fizika és kémia megmérettetésén, az Erdélyi Magyar Matematikaverseny szovátai döntőjén, a Zrínyi matematikaversenyen megyei első lettem az évfolyamomon, a román Kengurun is... Most hirtelen ezek jutnak eszembe. Hobbiként a német nyelvtanulást említettem a Mákvirág-díjért írt pályázatomban. Idén letettem a B1 szintű nyelvvizsgát.

– A szovátai díjátadó ünnepséget sok éve már egy Mákvirág-tábor előzi meg. Idén te is részt vettél ezen...
– Igen. Másodízben vettem részt a táborban, így több diákot már tavalyról ismertem. De amúgy is könnyű beilleszkedni a társaságba, mert a tábor mindig összerázó, ismerkedő játékokkal indul. Aztán csapatokat kell alkossunk és kezdetét veszi a vetélkedő. Idén öt lánnyal kerültem egy csapatba és nagyon sok ötletes kihívással szembesültünk. Nekem leginkább a falutúra tetszett. Tudom, hogy Szováta város, de a vetélkedőt mégis falutúrának nevezik. Ennek keretében például egy kecskét kellett volna megfejnünk. Ez sajnos nem sikerült. Kecskét szereztünk, de fejés előtt elfutott. Aztán beszélgetnünk kellett egy méhésszel és libatojást is jó lett volna szerezni, de kiderült, hogy a libák csak tavasszal tojnak, így e feladat teljesítése esélytelennek bizonyult. A vetélkedőn kívül idén is feladatunk volt egy rövid előadás összeállítása, melyet a díjazás alkalmával mutattunk be. Az idei téma a Mákvirágok hobbija volt. Egy dobozból a közönség tagjai kihúzhattak egy-egy cetlit, melyen valamelyik díjazott diák hobbija szerepelt: zongorajáték, tánc, ének stb. És az érintett diák be kellett mutassa azt.

– Milyen érzés volt ott lenni a díjazáson?
– Megtisztelő. Kíváncsian hallgattam az Ezüstgyopár- díjjal kitüntetett pedagógusok méltatását, felszólalását is. Jó érzés ott lenni a legjobbak között.

– A Mákvirág-díjjal sajnos évek óta nem jár semmiféle anyagi juttatás. A jutalmatok a tábor, illetve az oklevél, maga a díj és díjazáson való részvétel. Mégis immár másodszor pályáztad meg e díjat. Miért?
– Igen. A motivációm az előbb említett gondolat. Jó a legjobbak között lenni. A díjazáson, illetve a tábor alkalmával együtt lehet Erdély diákságának a krémje. Azok a diákok, akik különböző területeken a legjobb eredményeket érik el. Nagyon jó társaság. Van kivel, van miről beszélgetni. Azt hiszem, ez is ennek a tábornak a legfőbb célja, hogy megismerjük egymást, hogy alkalomadtán különböző versenyeken már ismerősként köszöntsük a társainkat és talán ösztönzőleg is hatunk egymásra. Én mindenképp fontosnak tartom e díjat, örülök neki és jövőre is szeretném megpályázni.

– Sok sikert kívánok!



Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'