Fresh Corner
Vasárnap, 2019. április 21., 01.15
Vincze Loránt EP-képviselőjelölt pénteki körútja

Kampánytalálkozó Aradon, Kisperegen és Majláthfalván

A kisperegi lakossági fórumának a prezídiumában Faragó Péter, Vincze Lóránt és Kovács Imre polgármester
A kisperegi lakossági fórumának a prezídiumában Faragó Péter, Vincze Lóránt és Kovács Imre polgármester

 

Vince Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, európai parlamenti képviselőjelölt az elmúlt pénteken Arad megyében járt. 11 órakor az Aradi Polgármesteri Hivatalban találkozott a megyeközpont önkormányzatának a képviselőivel, illetve civilszervezetek vezetőivel. 12 órakor a Csiky Gergely Főgimnáziumban találkozott az először választó fiatalokkal és a Főgimnázium vezetőségével.

 

 

Kisperegi lakossági fórum

 

 

Kisperegen az egykori óvoda felújított épületében tartott lakossági fórumon Kovács Imre polgármester köszöntötte Faragó Péter parlamenti képviselőt, RMDSZ-megyei elnököt és Vincze Loránt FUEN-elnököt, EP-képviselőjelöltet, Bölöni György megyei tanácsost és Pál Norbertet, az RMDSZ MKT- titkárát, illetve a megjelent szép­számú érdeklődőt, köztük Nagy Sándor leköszönt polgármestert, valamint Orth Norbert- József alpolgármestert.

 

Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő üdvözlőszavait követően arról beszélt, miért fontos nekünk erdélyi, partiumi, bánsági, sőt Kárpát-medencei magyaroknak a brüsszeli magyar képviselet? Azért, mert manapság az életünk számos területének lényeges kérdéseiben, beleértve a mezőgazdászok mindennapi életét lényegesen befolyásoló mezőgazdasági támogatások, a települések fejlesztéséhez szükséges EU-projektek esetében is sorsdöntő. Ugyanilyen fontos, hogy erős képviseletünk legyen a vidéki önkormányzatokban, az aradi, az Arad Megyei Tanácsban, de Bukarestben is, az ország törvényhozásában. Nem lenne teljes a kép, ha az erdélyi magyarságnak nem lenne képviselete az Európai Parlamentben, Brüsszelben is. Az a cél, hogy az eddigi gyakorlat folytatásaként, a május 26-ára tervezett EP-választások után is legyen, ha lehet az eddiginél is erősebb képviselete a magyarságnak. Mert elemi fontosságú, hogy az EP-ben, Európa legmagasabb fórumában is ott legyenek a romániai, az erdélyi, a bánsági és partiumi magyarság képviselői. A megyei elnök megragadta az alkalmat megköszönni a nagy- és kisperegiek hathatós hozzájárulását az EP-választásokon való részvételhez országos szinten szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtéséhez. Azok nélkül nem tudták volna Bukarestben letenni a 43 személy nevét tartalmazó EP-képviselőjelölt névével a listát. Ugyanakkor felkérte hallgatóságát: május 26-án a családtagok, az ismerősök teljes mozgósítása mellett, minél nagyobb számban vegyenek részt az EP-választásokon!

 

 

Vincze Loránt kampányelőadása

 

 

Vincze Loránt FUEN-elnök, EP-képviselőjelölt szimbolikus helyszínként értékelte a találkozót, ami az anyaország közvetlen közelében van, ezért valószínűleg meghatározza a mindennapi életet is. Kampányban azonban mindenképp szólni kell a határátkeléssel, a schengeni övezettel kapcsolatos gondokról. A nehézkes határátkelés gondjaival a helybeli polgárok bizonyára naponta szembesülnek a partnerkapcsolatok ápolása közben. Azzal együtt, hogy a nagylaki magyar–román, illetve a magyar–osztrák vagy a magyar–szlovák határátkelők között szinte semmi különbség nincs. Románia ugyanis más több éve készen áll a schengeni tagságra, műszaki szempontból is minden elvárásnak megfelel, mégis Nyugatról betartanak a csatlakozásnak gazdasági érdekekből. Azzal együtt, hogy jelenleg Románia az EP soros elnöke, attól tart, most sem fog megtörténni a jelzett övezethez való csatlakozás. Az áldatlan helyzet felszámolásán a jövőben is dolgozni kell. Bemutatkozás helyett Vince Loránt hallgatóságának a figyelmébe ajánlotta a róla szóló kiadványt, amiből kiderül: Marosvásárhelyen született, hosszú ideig rádiós újságíróként dolgozott, Bukarestben az Új Magyar Szót vezette, az utóbbi 10 évben Brüsszelben dolgozik, az Európai Parlamentben, legújabban az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) az elnöke. Gyakorlatilag a kisebbségvédelemmel foglalkozott, foglalkozik. Az erdélyi, a romániai magyarság nem azért él kisebbségi sorsban, mert mi kevesebbek lennénk a többségi nemzet tagjainál, hanem azért, mert a történelem során kisebbségi helyzetbe kerültünk. Éppen ezért, e kérdésekre válaszokat kell adni helyi, országos és EU-szinten is. Kezdeményezték az aláírásgyűjtést az európai őshonos kisebbségek jogait szavatoló törvényes keretnek a biztosításáért. Megragadta az alkalmat megköszönni az EP-választásokon való részvétel mellett az európai kisebbségvédelmi törvényért begyűlt közel 1,3 millió aláírás között lévő helybeliekért is. A FUEN kapcsán elmondta: a 70 évesnél régebbi ernyőszervezetnek 35 országban több mint 100 nemzeti kisebbségi tagja van, minden őshonos európai nemzeti kisebbség tagja a szervezetnek. Az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban, illetve az EU különböző intézményeiben képviseli az őshonos nemzeti kisebbségeket. Amikor az RMDSZ-szel karöltve elindították az őshonos európai nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását kérő törvény megalkotását, járatlan úton indultak el. Az EU vezetősége viszont a témával nem igazán óhajt foglalkozni, azt folyton a szőnyeg alá próbálta seperni. Mi viszont arra kívánjuk kényszeríteni az EU új vezetőségét, hogy vegye komolyan a témát, mert nem igaz, hogy az EU csak az egységes piacról és gazdaságról, a termékek és a személyek mobilitásáról szól, hiszen Európa egy kulturális tér, amelyet nagyon sok közösség alkot, közöttük oda kell figyelni a velük együtt élő nemzeteknél kisebbekre is. Az EU sokszínűnek vallja magát, amit azonban csak a hivatalos nyelvekre ért. A 24 hivatalos nyelvben a kisebbségek nyelvei nincsenek. A FUEN azonban e sokszínűségbe a kisebbségek nyelveit is belesorolja, ezért az EU-nak a kérdéssel foglalkoznia kellene, beleértve az anyanyelvhasználatot, a közösségi szimbólumok szabad használatát, biztosítani a közösségek együttműködését. Természetesen  mindenben megjelenítjük a Kárpát-medencei magyar ügyet is. A kezdeményezést a Kárpát-medence területén élő minden magyar kisebbség, az anyaországival együtt, az aláírásával támogatta. Magyar érdek, hogy a kezdeményezésből törvény legyen, ugyanakkor közös érdek az erős brüsszeli képviselet is, hiszen az anyaországból a Fidesz, illetve a környező országokban élő magyarok összesen mintegy 20 EP-képviselőt állíthatnak ki, amely az EP-ben fontos csoport lehet, az már érvényesítheti az összmagyar érdeket is. Tehát a választásokon való masszív részvétellel az összmagyarságot erősíthetjük. Az erős mozgósítás soha nem volt annyira indokolt, mint manapság, amikor láthatjuk, hogy a hazai román pártok EP-listáinak az élén egyre több szélsőségesen nacionalista személy látható vagy olyanok, akik megakadályozták a magyar érdekeltségű törvényeknek az elfogadását, illetve keresztbe tettek a csíksomlyói búcsú világörökség­részévé való válásának. Hogy a romániai magyarok képviselői is ott legyenek, maximálisan mozgósítanunk kell az itteni magyarságot! Romániának 33 képviselője lesz az Európai Parlamentben, a kérdés: lesz-e közöttük magyar? Nekünk, magyaroknak két téma a legfontosabb: Erdély fejlesztése, hiszen azok tudják a legjobban, akik az önkormányzatokban dolgoznak, hogy a magyarlakta települések milyen kevés uniós forráshoz jutottak; a gazdálkodók is tudják, mennyire fontosak számukra az EU-támogatások, amelyek sok helyen a túlélést jelenthetik. Ha valami támogatás az elmúlt években folyamatosan érkezett, az nem jelenti, hogy továbbra is érkezni fog. Vannak ugyanis arra irányuló nyugati érdekek, hogy át kell alakítani az eddigi támogatási rendszert: a keleti gazdáktól meg kellene vonni az eddig folyósított, az övéknél jóval alacsonyabb támogatásokat, amelyeket a nyugati nagy farmgazdaságok innovációs törekvéseire kellene fordítani. Ha ez megtörténik, a gazdálkodóink kilátástalan helyzetbe kerülhetnek. Ezt tovább fokozná a pályázatokra vonatkozó hazai, kibogozhatatlanul bonyolult bürokrácia is, amely a pályázatokhoz tonnányi dokumentáció elkészítését, mozgatását kívánja meg. Tehát a jelenlegi támogatási rendszernek a hosszú távú megmaradásához, de az őshonos európai kisebbségek jogait szavatoló törvénynek a kidolgozásához, az elfogadásához is a magyarság képviselőinek ott kell lenniük Brüsszelben – zárta kampányismertető előadását Vincze Loránt EP-képviselőjelölt, aki a továbbiakban várta a jelen- lévők kérdéseit.

Azok nem is késtek, főként Nagy Sándor leköszönt polgármester kérdezett, aki ezúttal is bebizonyította: előrehaladott kora ellenére a politikusvéna elevenen él benne, a tévéből, illetve a Nyugati Jelenből tájékozódva, tisztában van a megyei, hazai és a nemzetközi politika alakulásával. Az általa felvetett  számos kérdésre Vincze Loránt hasonló tájékozottsággal válaszolt. A találkozó végén Kovács Imre polgármester mindenkinek köszönetet mondott a jelenlétért, a helybeli polgárokat az EP-választásokra való teljes mozgósításra kérte. A jelenlévők kávé és üdítő mellett még egy ideig baráti hangulatban beszélgettek.

 

Hangulatos lakossági fórum Majláthfalván

 

A majláthfalvi kultúrotthonban még nagyobb részvétel mellett megtartott lakossági fórum prezídiumából Andresz József alpolgármester az asztalon vázában álló szimbolikus, csokornyi piros tulipán társaságában köszöntötte a vendégeket és a résztvevőket.

 

Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselő itt is elmondta felvezető politikai értékelő beszédét, majd Vincze Loránt FUEN-elnök, EP-képviselőjelölt taglalta a már fentebb már ismertetett témákat. Azokkal kapcsolatban Sipos György és Szécsi Ferenc nagygazdák tettek fel főként a mezőgazdasági támogatások további alakulására vonatkozó kérdéseket. A lakossági fórum után a helybeli vezetőség a kultúrotthon egyik helyiségében baráti beszélgetéssel egybekötött vacsorán látta vendégül Vincze Loránt EP-képviselőjelöltet és Faragó Péter parlamenti képviselőt a munkatársaikkal, kollégáikkal együtt.


 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'