Hétfõ, 2018. január 22., 02.42
Aradiak ünnepe a határokon túl

Karácsony harminc Celsiusban, Jézus helyett Santa Claus

Stámusz-Zsóri Andrea családja körében
Stámusz-Zsóri Andrea családja körében

Akár itthon, akár külföldön érjen a szenteste, nem nagyon van karácsony töltött káposzta nélkül! Ez már biztos. Legalábbis röpke kis közvélemény kutatásunk alapján, melyben olyan aradiakat kerestünk meg, akik valahol külföldön élnek, és már legalább egy karácsonyt eltöltöttek a messzi idegenben. A megkérdezett hét személyből csupán kettőnél marad el a töltött káposzta, de elmondásuk szerint ez, amíg itthon voltak sem volt hagyomány a családban.

Most, az ünnepre hangolódás időszakában, az előkészületek kellős közepén nem sokan tudtak érdemben és bőven beszámolni a Hogy néz ki az aradiak karácsonya külföldön?kérdésre, de a villámválaszokból kiderült, hogy akár Angliában vagy Svédországban, Ausztráliában vagy Spanyolországban, Kanadában éljenek, az aradiak a távolban is tartják az itthoni hagyományokat, szokásokat. Három elszármazott aradi hölgy mesélt nekünk a határon túli karácsonyáról.

 

Stámusz-Zsóri Andrea 1997. február óta él Ausztráliában családjával.

„Az itteni karácsonyi előkészületek már apák-napja – szeptember első vasárnapja – után elkezdődnek az üzletekben. Én szabályosan kerülöm, mert ilyenkor még nagyon messze a karácsony. December elsejére már minden ki van díszítve, és karácsonyi hangulat van mindenhol. Helyi szokás szerint legtöbben már december elején feldíszítik a karácsonyfát, de ajándékozás csakis 25-én van, reggel. A munkahelyen is megünneplik a karácsonyt, és a kollégák megajándékozzák egymást. Mi tartjuk a saját, otthoni szokásainkat: 24-én állítunk fát, és akkor is jön a Jézuska. Sőt, a Mikulás hozzánk december 5-én este jön, ellentétben az itteni szokással, mely szerint a Mikulás (Santa) karácsonykor jön. Az éjféli misére eljárunk a magyar katolikus közösségbe, de a reformátusok is hasonlóan ünnepelnek. Mi nem sokat vettünk át az itteni karácsonyi szokásokból. Talán a mások megajándékozását. Aradon a szegényes körülmények között csakis a gyermekek kaptak ajándékot, itt viszont a család összes gyermek tagja és a baráti kör gyermekei is kapnak valamit. A felnőttek is megajándékozzák egymást. Amit nem lehet itt megszokni a déli féltekén, dél keresztje (Southern Cross-csillagjegy) alatt, az a 35 C-fokos karácsony. Itt a tengerpartra mennek ilyenkor az emberek, nem szánkózni. A mi karácsonyunk úgy telik idén, hogy szenteste itthon leszünk, és mivel van egy tíz hónapos babánk, így az éjféli mise elmarad. 25-én délelőtt itthon leszünk, majd szentmisére megyünk, és onnan keresztanyukámékhoz ebédre. Ott lesznek a hugomék és a szüleim is. Minden évben máshol van az ebéd, amibe valamivel mindig besegítünk, és egy tál süteményt is viszünk. A következő pár napban meg barátokkal jövünk össze, hogy együtt legyünk, és pihenjünk.

Az ünnepi asztalon húsleves, disznósült, rántott hús, idén sült kacsa, más években sült pulyka van, a töltött káposztát anyukám készíti. Sok salátafélét is készítünk. Az ausztráloknál a hal és a tengeri gyümölcsök dominálnak a főtt, lehűtött sonkával és sült disznóval. Mivel nagy a meleg, mindig van gyümölcsöstál és fagylalt is. Süteménynek pedig dobos torta. A bejglit idén a férjem sütötte, mert a bal kezem megműtötték, így most a pihenők csoportjában csak dirigálok.”

 

Kaszta Brigitta három és fél éve él Londonban.

„Az angoloknál a kirakatokba már októberben kikerülnek a karácsonyi dekorációk, november végén már kidíszítik a házakat, feldíszítik a karácsonyfákat. A szomszédok karácsonyi képeslapot adnak egymásnak, ez kifejezetten szép gesztus. Decemberben elkezdenek karácsonyi kötött pulóvereket hordani, náluk ez óriási divat, viszont nem ünneplik a december 24-ét. Náluk nincs szenteste, és ők nem Jézus születését ünneplik. December 25–26-át ünneplik, Santa Claus náluk a minden, az egész karácsony róla szól, még véletlenül sem Jézus születéséről. Huszonötödikén általában együtt van a család. Angliában aznap még tömegközlekedés sincs, és minden bolt zárva van egy napig. A december huszonhatodika pedig a „boxing day”, ami ugyanolyan, mint a „black friday”. Nagy leárazások vannak, és mindenki őrültek módjára rohan a plázába és szórja a pénzt. Szomorú, de Angliában egy kicsit sem arról szól a karácsony, mint amiről szólnia kéne.  Nekik a karácsony és a szilveszter is arról szól, hogy vége az évnek, és ezt meg kell ünnepelni, és nagyokat kell bulizni. Az egész csak a pénzről és a drágábbnál drágább ajándékokról szól. Az angolok főzni nem tudnak! Karácsonykor is képesek pizzát rendelni vagy fast food-ot enni. De hogy főzzenek és süssenek? Ők ehhez túlságosan lusták. Megrendelik a kész ételt, és annyi. Főzni nem tudnak, de inni annál inkább!

Én karácsonyra több mindent szoktam készíteni: marhahúslevest vagy halászlét, hústekercseket, töltött káposztát csülökkel, böff salátát, töltött tojást, rántott húst, fasírt tekercset, sült húsokat, tarját vagy combot sütőben sütve, kolbászt, hurkát. Aztán még hidegtálat is szoktam készíteni a vendégeknek.

Hogy átvettem-e valamit az angol szokásokból? Isten ments! Utálom ott tölteni a karácsonyt! Most hála Istennek sikerült munkát váltanom, így haza tudok jönni az ünnepekre. Semmit nem szeretnék átvenni az angoloktól. Én a karácsonyt még mindig úgy élem meg, mint gyerekkoromban: családban, rokonsággal, barátokkal. Huszonnegyedikén fát díszítünk, főzünk, sütünk, este elmegyünk az istentiszteletre, mikor hazaérünk, a karácsonyfánál elénekeljük a Csendes éjt. Aztán egy kis ajándékozás, és vacsora után indulunk kántálni a rokonokhoz, barátokhoz. És az egészben az a legszebb, hogy 28 évesen még mindig olyan lázasan várom ezt az ünnepet, mint anno, amikor kicsi voltam.”

 

Orosz Kinga Melinda hat éve él Kanadában, Torontóban.

„Itt a karácsonyfát sokkal hamarabb felállítják a helyiek, úgy körülbelül december elején, közepén. December 25-én reggel, a gyermekek és felnőttek is pizsamában várják otthon a Santa Claust, hiszen itt ő hozza a gyermekeknek az ajándékot. Ezenkívül van itt is karácsonyi vásár, ami olyan, mint az európai vásárok, de karácsony előtt, általában 22-én bezár. Ami egy szép gesztus, hogy mindenki karácsonyi üdvözlőkártyát ad a kollégáinak, barátainak. Ezt az utóbbit vettem csak át, amúgy minden ugyanúgy zajlik nálunk, mint otthon. Még egy helyi érdekesség az egg nog, ami egy tojáslikőr, ezt itt karácsonykor isszák. Mi 24-én díszítjük a fát, és az ajándékokat is ilyenkor adjuk át. Csillagszóró, éneklés, sírás után vacsoraként halászlé kerül az asztalra. A hal beszerzése nem olyan könnyű, mint otthon, de megoldható, ponty itt is van. Fűszernek az otthoni pirospaprikát használom, azt „importálom” minden évben. Ezen kívül füstölt lazacot, sajtokat és párom által készített égő pudingot tálalunk (a puding egy családi hagyomány). Mivel a nagyobb család nincs itt, ezért karácsony másnapján, vagy harmadnapján barátokat hívunk ebédre vagy vacsorára. Italként általában szintén import pálinkát, argentin vörösbort (az nagyon jó minőségű és elég olcsó) és niagarai fehér bort szolgálunk fel (a helyi fehér borok hasonlítanak a magyarokra). Amúgy itt Kanadában, különösen Ontarióban nagyon nyitott a társadalom és az emberek megőrizhetik a kultúrájukat anélkül, hogy be kellene olvadniuk és átvenniük a helyi szokásokat, ezért rengetek otthoni termék eljut ide is.”

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu