Szerda, 2018. szeptember 19., 13.45
Királyné kerestetik

Katalin (2/4.)

Katalin (2/4.)
Katalin (2/4.)

De rakjuk sorba a történteket: V. László király a Hunyadiakban potenciális trónkövetelőt látott, és röviddel Erzsébet halála után a két fiút az udvarába csalogatta és fogságba ejtette. Mátyás testvérbátyját, Lászlót az akkori országos kapitányt, koholmányok alapján kivégeztette.

A király annyira féltette a trónját, hogy túszát még a Prágában tartandó saját eljegyzésére is magával cipelte. A dolgok viszont itt gyökeres fordulatot vettek: a király váratlanul meghalt, s a trón elfoglalására rövid időn belül királyválasztó országgyűlés volt várható. 

V. László hatalmi utódja, Podjebrád György, egyúttal Csehország kormányzója, jól ismerve a magyar erőviszonyokat, tudta, hogy a trónra Mátyás a legesélyesebb jelölt.

A tömlöcből magához hívatta Mátyást és meglepő ajánlatot tett neki: kész őt szabadon engedni, vele szoros szövetségre lépni, sőt a családi összeköttetései révén a magyar trón elnyerésében támogatni, amennyiben majd őt teszi meg cseh királynak. Ennek zálogául felajánlotta leánya, Kunigunda kezét is.

Mátyás felismerte a Podjebráddal kötendő szövetség súlyát mind a királyválasztáskor, mind a német császárral való esetleges összeütközések esetében – hálásan elfogadta a „baráti jobbot”. A kor törvényszerű szokásait áthágva nem kérte ki családja és hívei hozzájárulását, önállóan döntött: azonnal eljegyezte Kunigundát.

Az újdonsült após azonban nem bocsátotta szabadon jövendőbeli vejét, a választásáig a hradzsini udvarában tartotta, úgymond „óvta”, hogy az ellenjelöltek nehogy kárt tehessenek benne. Az alakuló családi kötelék sem gátolta abban, hogy az új király szabadon bocsátásáért ötvenezer arany váltságdíjat kasszírozzon a Hunyadiaktól.

Anyja és nagybátyja a királlyá választott Mátyástól a Garaiakkal eskü alatt kötött szerződés betartását követelte. Mátyás felháborodással utasította vissza, hogy „szívében helyet adjon Garai Annának”. Kimondta, hogy trónja és országa érdekében követelhetik tőle, hogy ellenségeit és vetélytársait királyi kegyelmével árassza el, de hogy bátyja egyik gyilkosa leányának szentelje legnemesebb érzelmeit, hogy családi élete meghitt perceire a kivégzett testvér véres árnyéka vetüljön, erre nem bírható. Fraknói Vilmos történész ezt így nyugtázza:„Szent István koronájának gyöngyei még nem ragyogtak homlokán, de a jellemszilárdság gyémántfénye már körülsugározta nemes alakját!” 

Szilárd elhatározását végül a család és a főrendek is elfogadták, a Podjebráddal kötött egyezséget hitelesnek mondták ki, az egyház pedig feloldozta édesanyját és nagybátyját esküjük alól.

Így az alig 11 éves Kunigunda májusban megérkezett Budára, az esküvőt pedig csak két évvel később, 1463 májusában tarthatták meg, amikor a menyasszony már betöltötte a 12. életévét, mivel a korabeli egyházi törvények szerint a lányok csak a 12. életkoruk betöltése után mehettek férjhez. Ezalatt a két év alatt felkészítették a magyar királynéi szerepre, aminek részeként el kellett sajátítania a magyar nyelvet is. Kunigunda a magyar udvarban Katalinra változtatta a nevét.

A leendő magyar királynét magyarra és latinra Janus Pannonius tanította, aki ezt így foglalta versbe:

 

Messzi Bohémia tájairól jött drága királyné,

még bucsuzóban amott hullt anyakönny, apacsók
rá, s mire már Pannónia szép mezejéig elért, az
isteni Kalliopé várta e szókkal emitt:
Mint ahogy új hazája földjén állsz, s tiedé! – nevet is válts:
mert Kunigunda valál, légy ezután Katalin!

 

Katalin királyné a házasság elhálása után nemsokára megfogant. Amikor 1463 júliusában Vitéz János nagyváradi püspök Mátyás nevében a Szent Korona visszaszolgáltatása érdekében III. Frigyessel örökösödési szerződést kötött, mely értelmében, ha Mátyás törvényes örökös nélkül hunyna el, a magyar trón III. Frigyesre száll,Katalin királyné már 1-2 hónapos terhes lehetett. Ez is hozzájárulhatott, hogy Mátyás oly könnyedén egyezett bele a Habsburgok esetleges öröklésébe, hiszen Katalin termékenynek bizonyult, és sok gyermeket, köztük fiúkat remélhetett tőle. Az alig 15 éves királyné a rákövetkező évben fiúörökösnek adott életet, azonban a február végén született fiú nem élt sokáig, és márciusban anyja is követte őt a túlvilágra.

Mátyás első felesége elvesztése után hamarosan újra nősülni óhajtott, természetesen dinasztikus okokból. Külpolitikai céljai érdekében tekintélyes dinasztiából származó feleségre lett volna szüksége, azonban az ősi uralkodóházak lenézték az általuk felkapaszkodottnak tekintett magyar királyt. Így a törvényes örökös biztosítása hosszú évekre elnapolódott.

Mátyás ezután belevetette magát nemcsak az uralkodásba, hanem a nők karjaiba is. Özvegysége éveiben igencsak jöttek-mentek a hölgyek, mígnem egy bálon 1470-ben, meg nem látta Edelpeck Borbálát.

 

                                                                             Murvai Miklós

 

o0o

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete a jubileumi Mátyás király-emlékév keretében tartandó rendezvénysorozat indító előadását 2018. február 28-án, szerdán 17 órakor a Jelen Ház nagytermében tartja.

A videóvetítéssel egybekötött, Mátyás a győzhetetlencímű rendezvény meghívott előadója Olasz Angéla történelemtanár, közreműködik Tóthpál Eszter, a Csiky Gergely Főgimnázium tanulója.

Házigazda: Murvai Miklós.

Minden kedves érdeklődőt sok szeretettel várunk!

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'