Hétfõ, 2018. február 19., 03.54
Költséghatékonyságra buzdít a miniszter

Kire sújt le Damoklesz kardja?

Szász-Barra Zsófia informatikai és kisebbségi tanfelügyelő
Szász-Barra Zsófia informatikai és kisebbségi tanfelügyelő

Beszélgetés Szász-Barra Zsófia kisebbségi tanfelügyelővel

 

 

Több száz iskola bezárásáról, osztályösszevonásokról, tanárok menesztéséről szólnak az utóbbi napokban a hírek. Az oktatási miniszter kijelentéseiben sorozatosan utal arra, hogy gazdaságosabbá kell tenni az oktatást. – Konkrétan miről van szó? Hogyan érinti mindez Hunyad megyét illetve az itteni magyar oktatást? – kérdeztük Szász-Barra Zsófia informatikai és kisebbségi tanfelügyelőt.

 

– A minisztériumi kijelentések egy statisztika nyomán születtek. Ugyanis az idei költségvetés kidolgozását megelőzően megtörtént a tavalyi kiértékelés. És ebből kitűnt, hogy országos szinten több ezer tanintézmény lépte át a tavalyi évre megszabott keretét. És sajnos Hunyad megye ebben élen jár. A kiértékelés nyomán volt egy megyei szintű gyűlés, melyre valamennyi tanintézmény igazgatója hivatalos volt, és itt a tanfelügyelőség tíz pontba foglaltan tett javaslatokat arra nézve, hogy hogyan csökkentsék idén a költségvetési hiányt. Ezek a javaslatok többségében az iskola menedzsmentjére vonatkoznak, és valóban szerepel a felsorolásban a kis létszámú osztályok átszervezése is, főleg olyan esetben, ahol egy évfolyamon több létszámalatti osztály működik.

– Ez mennyire érinti a magyar oktatást a megyében?

– Az általános irányelvek természetesen a magyar oktatásra is vonatkoznak. És leginkább az önálló magyar iskolánkat érinti, hiszen ez is 42 százalékkal lépte túl tavaly a költségvetési keretet. A felszólítás tehát feléjük is irányul. Konkrét döntés azonban nem született e téren. A tanfelügyelőség javasolta, hogy az egy évfolyamon működő nagyon alacsony létszámú osztályok szintjén történjen az összevonás. Azt azonban el kell mondanom, hogy ha ez meg is történik, még mindig csak kb. 3 százalékos költségcsökkentésre számíthatunk, ami a 42 százaléktól még messze áll.

– Mi alapján számolják ki egy-egy iskola éves költségvetését? Miért történnek ekkora túllépések?

– A költségvetés már jó pár éve a fejkvótán alapul. Ez azt jelenti, hogy év elején minden tanintézmény bejelenti hány diákja van, és minden diákra kap bizonyos összeget. Ebből áll össze a költségvetés, amiből a kalendarisztikus év folyamán fedezni kell minden személyzeti költséget (az oktatatók és kisegítő személyzet fizetését, illetve a pótlékokat). Ez a rendszer úgy van kigondolva, hogy az átlagosan megszabott osztálylétszámok mellett működjön, ami óvodában csoportonként 20 diákot, elemiben 24-et, általános iskolában 25-t, középiskolai osztályokban 28 diákot jelent. Tehát ha egy osztályban ennél kevesebb diák van, az már felborítja a költségvetést. És ha minden osztályban kisebb a létszám, akkor nyilvánvalóan nem lehet fedezni a tanárok fizetését. A kisebbségi oktatásban tanuló diákok éves fejkvótája bizonyos százalékkal (átlagosan 600 lejjel) magasabb, éppen a kis létszámú osztályokra való tekintettel. De ha egy osztályban összesen 5 diák tanul, akkor az utánuk kiutalt éves összeg még egy tanár teljes évi fizetését sem fedezi. És őket legalább 8-10 tanár tanítja! Általában tehát innen adódnak az eltérések. És még számolni kell azzal is, hogy minél több egy iskolában a fokozati vizsgákkal, régiséggel, érdemfokozattal rendelkező tanár, annál gyorsabban fogy el a fizetésalap. A fejkvótás rendszerre alapozva például már most tudni lehet, hogy 2018-ban októberre el fog fogyni a megyében a fizetésalap. Úgy, hogy a márciusra beígért fizetésnövelések nincsenek is beszámítva.

– Mi lenne akkor a megoldás?

– Ideális esetben természetesen a fejkvóták emelése. Ez azonban az ország jelenlegi helyzetében nehezen elképzelhető. Bár tény, hogy a tanügyre nagyobb figyelmet kellene fordítani. Kampányok idején minden párt a GDP 6 százalékát ígéri a tanügynek, és volt, amikor már 4 százalék felé tornáztuk magunkat, de az idei költségvetésünket 2,9 %-ra kell építenünk… A realitásokat figyelembe véve tehát a megoldás két síkon lehetséges: az ideális osztálylétszámok biztosítása, illetve olyan menedzsment, amely kiegészíti a fejkvótás rendszerből biztosított költségvetést, és fedezi a tanintézmény reális kiadásait. Itt konkrétan az iskolák saját bevételeire gondolok, ami néhány Hunyad megyei tanintézménynél például abszolút megoldást hozott. Néhol a kisegítő személyzet átszervezése is költségcsökkentést eredményezhet. A Téglás Gábor Elméleti Líceumban azonban erről nem beszélhetünk, hiszen tekintettel arra, hogy az intézményben óvodától, középiskoláig folyik az oktatás és bentlakás, illetve étkezde is működik, a kisegítő személyzet száma jelen pillanatban is nagyon alacsony.

– Konkrétan akkor, a megyében hány osztály, illetve iskola megszűnésével kell számolni?

– Ezt nem tudnám megmondani. Tény, hogy a gyermeklétszám folyamatosan csökken, többségi és kisebbségi körökben egyaránt. Egy országos statisztika szerint 2014-ben 6445 iskola működött az országban, az idei tanévet már csak 6173 intézménnyel kezdtük. Vannak olyan iskolák, melyek gyakorlatilag kiürülnek. A mi megyénkben is van ilyen. Összevonások általában ott történnek, ahol, mint mondtam, egy tanintézményen belül ugyanazon az évfolyamon több létszám alatti osztály működik. Megszűntetésre pedig ott kell számítani, ahol nagyon kis létszámú összevont elemi osztályok vannak. Ezek eleve ráfizetésesek, és tény, hogy a minőség sem túl magas, hiszen ahol egy tanítónak van 5-6 diákja, köztük előkészítős, elsős, másodikos, harmadikos, negyedikes, akkor egy-egy tanórán maximum 10 percet tud egy „évfolyammal” foglalkozni. Ha ezeket a gyermekeket bevisszük egy közeli iskolába 15-20-as létszámú osztályba, akkor teljesen más körülményeket tudunk számukra biztosítani. Igaz, itt szembe kell nézni az ingázás nehézségeivel. És persze vannak olyan helyzetek, ahol 500 százalékos költségvetés-túllépés mellett sem szűntethetünk meg iskolát. Mint például Felsőbulzesten, ahol az összevont elemiben tanuló 7 diáknak naponta 30 kilométerre kellene ingáznia a legközelebbi iskolába.

– A Téglás Gábor Elméleti Líceumon kívül Hunyad megyében 8 településen működik magyar oktatás, óvodai, elemi, néhol általános iskolai szinten. Őket fenyegeti-e a megszűnés veszélye?

– A költségvetés-hatékonyság okán nem. Szerencsére ezek a tagozatok (bár többségük nagyon alacsony létszámú) olyan nagyméretű tanintézmények részei, amelyeknél nincs különösebb gond a költségvetéssel. Ráadásul, sehol nem számoltak külön a magyar osztályokra vonatkozóan. Tehát e téren nincs veszély. Ameddig van gyermek, addig igyekszünk megfelelő keretet biztosítani ezeknek az osztályoknak. Azt azonban meg kell mondanom, hogy a kisebbségi oktatás fennmaradása, a tanügyet érintő általános megszorításokon túl nagymértékben függ az illető közösség hozzáállásától is. Mert ahol a kis létszámú magyarság körében születő kevés gyermek mind egy szálig a magyar iskolába jár, ott van kiért küzdeni. Ahol azonban ez az arány negatív irányba tolódik, ott szembe kell nézni az összevonás, megszűnés lehetőségével is. 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu