Péntek, 2018. augusztus 17., 20.44
Winkler Gyula éves mérlegbeszámolója

Kisebbségvédelem, költségvetés és politika

Kisebbségvédelem, költségvetés és politika
Kisebbségvédelem, költségvetés és politika
Jelentős előrelépés történt az utóbbi egy évben kisebbségvédelem terén, húzta meg a 2017/18-as európai parlamenti időszak mérlegét Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő szerdán. Tavaly májusa és 2018 áprilisa között EU-s szinten 1,3 millió aláírás gyűlt össze (abból Erdélyből 300 000) a Minority SafePack című európai kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatására. Ráadásul az Európai Parlament határozatot fogadott el az őshonos kisebbségek védelméről. „Immár két irányból is nyomást gyakorolhatunk az Európai Bizottságra. Úgy vélem, az Európai Parlamentben végzett politikai tevékenységünk hatalmas legitimációt kapott a Minority SafePack sikerének köszönhetően, nyilvánvalóvá téve, hogy azon ötvenmillió állampolgár nevében beszélünk, akik valamely őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak”, hangsúlyozta a dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula, megjegyezvén, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete távolról sem tekinthető megoldottnak, még sok munka szükséges.

Az EU-s szintű kisebbségvédelmi szabályozás ügye azonban kétségtelenül a jövő évi EP-választásoktól (is) függ. Attól, hogy 2019-ben olyan politikai erők kezébe kerül az Európai Bizottság irányítása, melynek fontos a kisebbségek sorsa, vagy azok döntenek jövőnkről, akik 1,3 millió ember kérését semmibe veszik. Az uniós politikában nagy átrendeződések zajlanak, a „több EU-t” hirdető erők és az euroszkeptikusok is a nagy áttörés lehetőségének tekintik a jövő évi választást. Az uniópártiak vezére Macron francia elnök, aki EU-s szintre terjesztené ideológiailag nehezen besorolható mozgalmát, amely 2016-ban indult el szinte a nulláról és 2017-re teljesen meghódította Franciaországot. Az önbizalomtól duzzadó, napóleoni magaslatokat célzó Macron és hívei most európai siker érdekében munkálkodnak a többi tagországban. A másik oldalon ott van az euroszkeptikusak bajnoka, Salvini olasz kormányfőhelyettes, akinek Lega nevű pártja a napfényes Itáliában aratott sikert, s most a hasonló szemléletű európai erők összefogásával európai Lega-t szándékszik létrehozni a brüsszeli hatalom megszerzésére, legalábbis Winkler szerint.
A „hogyan tovább EU?” kérdés rányomta a bélyegét az EP 2017/18-as időszakára is, például a 2021-ben kezdődő hétéves költségvetés vitája kapcsán. A tagországok itt is két csoportba sorolhatók. Egyrészt azok, akik nem hajlandók mélyebben adófizetőik zsebébe nyúlni, hogy kipótolják a Nagy-Britannia kilépésével keletkező évi 11-12 milliárd eurós hiányt. Másrészt azok a – főleg kelet-európai – tagországok, amelyek nem hajlandók az agrárpolitika, valamint a kohéziós alapok finanszírozásának 5, illetve 7%-os lefaragását vállalni. „Erdélyi közösségünknek az az érdeke, hogy az EU segítségével tovább tudjuk fejleszteni régióinkat, önkormányzataink, gazdáink, vállalkozóink kapjanak uniós támogatást. De sem a mezőgazdasági szubvenciók, sem az infrastrukturális vagy egyéb beruházások nem magától értetődő dolgok. Ezekért a támogatásokért 2019-ben újra meg kell küzdenünk”, fogalmazott Winkler, aki szerint szintén az új Európai Parlament politikai erőviszonyai lesznek sorsdöntők ezen ügyben is.




Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'