Szerda, 2018. szeptember 26., 02.50
Röpke beszélgetés Berecz Gábor ügyvezető elnökkel

Kölcsey-közgyűlés előtt

Kölcsey-közgyűlés előtt
Kölcsey-közgyűlés előtt

– Kb. egy évvel ezelőtt ugyanitt ültünk azután, hogy a Kölcsey Egyesület ügyvezető elnökének megválasztottak. Most, hétfőn délután ötkor (a Csiky Főgimnázium dísztermében) sor kerül az Egyesület közgyűlésére. Annak idején számos elképzelésről beszéltél – most erről kérdeznélek: mi valósult meg, mi nem az akkori elképzelésekből?

Az előre eltervezett programokból, nyugodt szívvel mondhatom, minden megvalósult, sőt több is.

– Konkrétabban?

Vannak állandó programjaink, mint a májusra tervezett énekkari és zenekari program, a kiállítások terén 2017-ben is sikerült két rendezvényt megszervezni, Simó Margit Dante-kiállítását, ősszel pedig az Eisele Szűcs Zoé életmű-tárlatot. Számos más eseményt is szerveztünk, néhány saját, és néhány más szervezettel közös rendezvényt. Újdonság, hogy két alkalommal is tematikus kirándulást szerveztünk, az egyiket tavaly a nyár folyamán Gödöllőre és Budapestre, a másikat, később, Esztergom–Budapestre.

– Beszélj a könyvkiadásról, a Kölcsey Egyesület egyik állandó célkitűzéséről.

A Fecskés sorozatban megjelent 5+1 kötet (Földesdy Gabriella, Olasz Angéla, Puskel Péter, Ujj János előszavával a Zenetörténet újrakiadása, Réhon József Galérije), de Simó Margit Dante-illusztrációi is, amelyet most, a közgyűlés alkalmával nyújtunk át tagjainknak. Megjelentek ezenkívül kisebb kötetek (ha jól számolom, négy), amikor megszerveztük a diákkórus- és adventikórus-találkozót, valamint a kiállításokkor megjelentetett apróbb ismertetők. Ennyit, tudomásom szerint, még soha nem adtunk ki, mármint az Egyesület, egyetlen évben.

– Van valami, amit az Egyesület nem tudott megvalósítani az eredeti elképzelésekhez képest?

Nincs, nyugodtan mondhatom.  De azt igen, hogy nem tudtunk eleget tenni bizonyos, határon belüli és túli (kecskeméti, kunszentmiklósi stb.) meghívásoknak, a zsúfolt program miatt, mint ahogy az országunkban szervezett több rendezvényre sem jutottunk el.

– Hadd tisztázzuk: a Kölcsey teljes vezetősége társadalmi munkában, azaz minden fizetség, anyagi elismerés nélkül dolgozik.

Így van.

– Honnan annyi elszántság, indíttatás, hogy e munkát ki-ki a napi feladatain, elfoglaltságain túl végezze?

Kényelmetlen kérdés. Mit mondjak? Összejöttünk néhányan, akik e munkát szívügyüknek tekintik. Mindenesetre megpróbáltuk úgy felosztani a feladatokat, hogy mindenki a szívéhez legközelebb álló dolgokkal foglalkozzon.

– A jelek szerint mindez elég jól működik.

Többen kellene legyünk, de a mostani létszámmal, felállással kell megoldanunk a dolgokat.

– Egy (főleg magyar) kulturális vagy egyéb önszerveződési egyesületnél mindig felmerül az utánpótlás kérdése.

Nehéz ügy, hosszan töprengünk a jövőn. Örömmel konstatálom azonban, hogy főleg az utóbbi fél évben elég sok diák vett részt rendezvényeinken, néhány csikys tanár elhozza tanítványait egy könyvbemutatóra, a kórustalálkozóra stb. Hogy konkrétan kik jönnek majd utánunk, sajnos, nem tudom. Csak remélem, hogy mind a közönség soraiban, mind a Kölcsey vezetésében lesz majd utánpótlás.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'