Kopjafára gyűjtöttek a szentpáli bálban

Az 1989-es rendszerváltozás 1990 után szabadon feleleveníthető farsangi hagyományok ápolására és a nagyböjt előtti mulatozásra gyűltek össze szombaton este a szentpáli kultúrotthonban a helybéliek és a környékről érkezők. 

Amint az ilyenkor lenni szokott, a bál előtt a legkisebb nemzedék tagjaié és hozzátartozóiké volt a táncparkett, illetve a nézőtér. Előbb a jelmezbe öltözött 18 óvodás vonult fel, és mutatkozott be egy-egy ügyes mondókával. Veres Teréz óvónő szerint valamennyi gyermek lelkesen készült a szerepre; a kisebbek inkább állatjelmezeket, a nagyobbak különböző mesehősök figuráit öltötték magukra.

Az elemisták rövid tánccal rukkoltak elő, majd a forgatókönyv szerint a riporter bőrébe bújt egyik nebuló faggatta a társait, hogy ki milyen jelmezt visel, és miért azt választottak. A díszes, ötletes és eredeti kellékek, álarcok és álruhák a szülők munkáját dicséri, miként a farsangi fánk is a hozzátartozók segítségének köszönhető – mondta Nagy Franciska tanítónő.

A gyerekek műsora után kezdődött a hajnalig tartó bál a Party-Mix együttes zenéjére. Szentpálon egyébként nem csupán a tánc és a mulatozás kedvéért gyűlnek össze farsangkor, hanem a hagyományokhoz hűen sokan valamilyen maskarába is öltöznek. A legötletesebb jelmezeket díjazzák is, Péró Károly szervező, szentpáli RMDSZ-elnök szerint általában közfelkiáltással választják ki a legjobbakat. A közel másfél száz fős bál nyereségét annak a kopjafának a felállítási költségeire fordítják a szervezők, amivel az idei falunapon a Szentpálon elhunyt négy második világháborús magyar honvéd emléke előtt tisztelegnek majd.