JelenHaz
Vasárnap, 2019. február 24., 03.24
Drasztikusan csökkent Pécska lakossága

Közel ezerrel kevesebb magyar

A pécskai vasútállomás. Több a felszálló, mint a leszálló
A pécskai vasútállomás. Több a felszálló, mint a leszálló

Habár az októberi népszámlálás első, hivatalos adatait csak 2012-ben hozza nyilvánosságra a Statisztikai Hivatal, a Nyugati Jelen birtokába jutott, nem hivatalos jelentés szerint drasztikusan csökkent Arad megye második legnagyobb városának lélekszáma. 

A 2002-es népszámláláskor még 13 024 lakosa volt Pécskának a hozzá tartozó falvakkal (Tornya, Szederhát, Óbodrog) együtt, most ez a szám 11 886-ra zuhant. Ezen belül a magyar nemzetiségű lakosság száma most összesen 3325: Pécska városában 3076, Tornyán 234, Szederháton 15. Pedig az 1992-es összeírást követő tíz évben emelkedő tendenciát mutatott a népesség (kivéve a magyarokat), most azonban ez a jelek szerint megfordult. Jelenleg Pécska és a falvak magyar lakosságának száma közel a fele az 1977-esnek, amikor még 6552-en vallották magukat magyarnak.

De lássuk konkrétan a nem hivatalos népességi számokat:

 

                                  1992                     2002                     2011

Pécska (+a falvak)        12 930                  13 024                  11 886

Pécska                           11 472                  11 452                  10 511

Tornya                            1 164                    1 251                    1 096

Szederhát                           277                       308                       275

Óbodrog                               17                         13                           4

A lakosság megoszlása 2011-ben a főbb vallások szerint: 

                       Ro.Ortodox     Róm.kat.      Ref.   Ev.   Pünkösdista

Pécska                 6364           3080           177      5               536

Tornya                 720               274             27      -                  23

Szederhát             189                 40               1       1                19

Óbodrog                  4                  -                 -       -               -            

Pécska és a falvak tovább őrzik multikulturális jellegüket, hisz a románokon és a magyarokon kívül 12 nemzetiség él a térségben, ebből a legtöbb a cigány (1018). Néhány más példa: szerbek (43 személy, ebből 34 Tornyán), szlovákok (40 személy, ebből 36 Pécskán, 4 Tornyán), németek (34, ebből 32 Pécskán, 2 Tornyán), ukránok (29, mindannyian Pécskán), bolgárok (5), orosz lipovánok (4), olaszok (4), de él a városban egy cseh, egy lengyel és egy török nemzetiségű lakós is, valamint 15 (!) más etnikumú. Sajnos minden kisebbség lélekszáma csökken, összehasonlításként megemlítjük, hogy 2002-ben Pécskán és a falvakban 78 szerb, 48 ukrán, 73 szlovák és 7 bolgár élt, zsidó pedig egy.

A multikulturalizmus pedig a vallások sokszínűségét is magával hozza, jó példa erre, hogy a fenti táblázatban csupán az evangélikusokat említettük, de a népszámlálásnál további négyen az ágostai evangélikus, nyolcan a zsinatpresbiteri evangélikus hitet vallották, de él még Pécskán 50 szerb ortodox, 578 pünkösdista, 201 baptista, két unitárius, 7 Jehova tanúja, 19 hetednapi adventista, 8 óhitű keresztény, 3 apostoli liga vallású lakós, 15-en jelezték, hogy ők ateisták, hatan pedig nem nyilatkoztak.

Ami az anyanyelvet illeti, a 3325, magát magyarnak valló lakós közül 3261-en diktálták be anyanyelvként is a magyart (3001 Pécskán, 242 Tornyán, 18 Szederhát). Érdekes, hogy amíg Pécska városában több a magyar nemzetiségű, mint aki a magyart anyanyelvének jelölte be, a két faluban fordított a helyzet: Tornyának 234 a magyar nemzetiségű lakosa, a magyar anyanyelvű viszont 242, Szederháton pedig 15-18 az arány.

Hasonló a helyzet a románoknál is, mert miközben 7364 személy vallotta magát román nemzetiségűnek, a román anyanyelvet 8226 személy diktálta be, a különbség pedig egyértelműen a kisebbségektől érkezett, a vastagja a cigányoktól, hisz közülük mindössze 302-en vallották cigánynak az anyanyelvüket is. És még egy apró példa erre: a 43 szerb nemzetiségű közül 24-en diktálták be a szerb anyanyelvet.

És végül a nemzetiségek aránya Pécskán és a hozzá tartozó falvakban együttesen: 61,69% román, 27,97% magyar, 8,56% cigány, 0,36% szerb, 0,34% szlovák, 0,29% német, 0,24% ukrán. 

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image
Hozzászólt: Sandornak Biharból / Péntek, 2011. december 09., 19.28 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Alsólugason 2002-ben 640 személy vallotta magát magyarnak, a mostani népszámlálás előzetes adatai szerint viszont az idén 995-en vallották magukat magyarnak. Berettyócsohajon (Szentjobb település tartozik hozzá) legutóbb 1163-an vallották magukat magyarnak, most 1296-on. Bihar községben ugyan az összlakosság száma nőtt- most körülbelül 4091 fő-, de a magyarság számaránya ezzel szemben csökkent, 3404-ről 3357-re. Ugyanez érvényes Bihardiószegre is, ahol 6660-ra nőtt a lakosság száma, viszont a magyarság számaránya mintegy 500 fővel csökkent a két népszámlálás közt, ami az 50 százalékos határon belülre hozta a magyarokat. Biharfélegyházán viszont a magyarság számaránya nőtt, akárcsak a lakosság száma, 1794 ember vallotta magát magyarnak a korábbi 1613-hoz képest. (Hozzá kell tenni, 2002-ben együttes népszámlálás volt a két település esetében). Borsnak korábban 3409 lakosa volt, melyből 3163 volt magyar, most pedig 3800 a lélekszám, melyből 3394 a magyar. Növedés figyelhető meg Érkörtvélyesen is a magyarság számarányában: 2332 vallották most magyarnak magukat, a korábbi 2206-hoz képest, úgy, hogy a két népszámlálás közt az összlakosság aránya 3774-ről 3680-ra apadt. Ugyanez érvényes Érszőlősre is, ahol legutóbb 993-an vallották magukat magyarnak, most 1057-en,miközben az összlakosság csökkent. Hegyközpályiban a magyarok (1583-ről 1817-ra) és az összlakosság (1655-ről 2446-ra) száma is nőtt. Kiskerekiben jelentősen nőtt a magyarok száma (2035-ről 2270-re), miközben az össznépesség csökkent. Szalárdon 4186-ról 4262-re nőtt a lakosság száma, a magyarok száma pedig 2872-ről 3016-ra emelkedett. Vedresábrányban is egyfajta növekedés figyelhető meg, a magyarok száma 1526-ról 1704-re ugrott.
Városok
Csökkent a lakosság száma Nagyszalontán (18.000-ről 15.700-ra), viszont a magyarok részaránya nőtt (57 százalékról 58,3 százalékra), ugyanis a 1egutóbbi népszámláláskor 10.335-en voltak, most pedig 9142-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Margittának korábban 17.291 lakosa volt összesen, most 15.133, a magyarok száma 7468-ról 6291-re csökkent. Érmihályfalván legutóbb 10.300 ember lakott, ebből 9687 él ott most, a magyarok száma 8757-ról 7851-re csökkent. Székelyhídon a csökkentés durván 600 főt jelent (11.665-ról 11.091-re fogyott a lélekszám), a 9010 magyarból 8585 maradt a településen. Váradról csupán részleges adatok vannak, de úgy tűnik, hogy itt a legnagyobb a magyarság fogyása, akár a részarányról, akár az abszolút értékekről beszélünk. Jelenleg úgy nézi, hogy durván 23,81%-os a magyarok aránya a megyeszékhelyen, de ez a statisztika még javulhat is a feldolgozások függvényében.

http://www.erdon.ro/kevesebb-magyar-el-bihar-megyeben/1859285
Hozzászólt: Nagy István / Szombat, 2011. december 03., 16.53 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Sándor, elegendő adat és ismeret híján állít merészeket
A lakosságcsökkenés nem nyomasztó. Még csak meg sem gondolkodtató.
A tényeket tudomásul kell venni, és azokat mérlegelve szólni róluk.
A lakosságfogyatkozásra azt, hogy drasztikusan csökkent nem lehet mondani! Az évi egy százalék nem drasztikus. Ahhoz évi 5% vagy annál nagyobb fogyás kellett volna, hogy legyen, de nem volt.
Ha nem ismeri részleteiben a pécskai helyzetet, akkor ne mondja róla, hogy az teljesen más!
Pécskán a magyarok 1934 (!!!) óta fogynak! Az óta minden évben többet temetett a pap, mint keresztelt. Immár 77 éve.
Erre tevődött a világháború miatti kivándorlásból és további sajátos okokból adódó fogyás.
A lakosság kifosztása az 50-es években egy másik ok.
1990 után jelentős számú szülőkorba lépett fiatal elment, elsősorban Magyarországra.
Az utóbbi két évtizedben még inkább kitolódott a házasságkötési életkor
Megszaporodtak az élvezkedő/kedvtelési együttélések.
A helyi pécskai románság 1990-ben stagnált, utána az is apadt.
A cigányság 2002-ig szaporodott, és valamelyest utána is. Közülük sok olyan, aki 2002-ben még cigánynak vallotta magát idén már románt mondott nemzetiségére. Innen a románok nemfogyása.
De ehhez járult hozzá a sok betelepült román is.
A cikkben felsoroltaknál több adat birtokában állítom, hogy ne ítélkezzen a kellőképpen nem tájékozott olvasó!
Pécskán a magyarok nemzetiségváltásáról nem lehet beszélni. Ez egy meggondolatlan kijelentés, bárkitől is származzon.
A politikusok sok mindenért felelőssé tehetők, de a demográfiai mutatók kapcsán a közvetlen felelősség megállapítása nagyfokú hozzá nem értést tükröz.
Az asszimilációért ki-ki maga felel!
Aki a kocsit előbbre valónak tartja a kicsinél, aki előbb megy nyaralni, mint gyerekeket nevel, aki kivár a családalapítással, majd gyermekek nélkül múlik ki annak hibáit a politikai vezetésre fogni nem vall bölcsességre.
Egyébiránt Sandor/Sándor maga alatt elszállt a világ.
A nevét nem vállalja, de rólam azt föltételezi, hogy megaláznám önmagam, ha leírnám az érveim.
Ön el van tévedve!
Nagyon!
Pécskáról előbb tanuljon, olvasson, majd utána ítélkezzen!
Ha megkeres, akkor további olvasnivalóval szolgálhatok.
De az Tulipánban megtalálja Aradvármegye általam digitalizált változatát, és onnan is megtudhat sok mindent Pécskáról, Ön, és bárki más érdeklődő.
Hozzászólt: Sandor/Sándor / Péntek, 2011. december 02., 21.38 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves Vazul! Az Ön által említett városokban a lakosság általában 10-12%-kal csökkent 2002 óta. A románok 12-14, a magyarok 10-12%-ban csökkentek. Ez nyomasztó, de az egész ország ennyivel csökkent, sőt... Pécska esetén azonban teljesen más a helyzet:
Pécska lakossága összességében szintén mintegy 9%-kal csökkent. Csak éppen ebből a románok 1 (azaz egy)%-kal, a magyarok 22%-vel. 9 év alatt!!! Ez csak egyféleképpen lehetséges, ha a 2002-es magyarokból részben 2011-re románok 'lettek'. Tehát szerintem nem 'természetes' demográfiai fogyás, hanem nemzetiségváltás, asszimiláció van a háttérben. Az asszimilációért meg valaki felelős, mégpedig a helyi magyar politikai vezetés.
Amit a cigányokról ír szerintem nem teljesen áll: Gyergyószentmiklóson épp 50%-kal nőtt a cigány nemzetiségűek száma 2002-óta. Mi ez ha nem növekedés, s épp a magyarok rovására?
Nagy István: Megalázónak érezné leírni az érveit? A Monografia Pecica azért nincs meg minden könyvespolcon. Hátha mást is érdekelne...
Hozzászólt: József / Péntek, 2011. december 02., 19.49 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

A képen látható vasútállomáson az RMDSZ Borbély-minisztere miatt nincs kiírva Pécska magyarul? Igaz, a templomtéri iskolán is csak román tábla van.
Hozzászólt: Nagy István / Péntek, 2011. december 02., 19.45 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Sandor, nem szeretem a Sandorokat! A számítógépem sem szereti. Pirossal húzta alá. :)
Én a magyarul írók közül az ékezeteket használókat szeretem. Ön a saját nevére sem tett ékezetet.

Amennyiben valóban érdeklik a pécskai demográfiai folyamatok, akkor lapozza föl a 2007-ben megjelent Monografia Pecica című kötetet, és talál benne támpontokat.

Egyébiránt ha valaki valóban kíváncsi a szempontjaimra, akkor állok rendelkezésére. Vannak adataim, és érveim, de névtelen vagdalkozók keressenek maguknak egy rongylabdát.

A megszületett gyermeknek szülei vannak. Az eltemetett magyarnak leszármazottai. Annyi, amennyi. Ezeknek számossága nem a választott elöljárók kilététől függ!!!
Hozzászólt: Vazul / Péntek, 2011. december 02., 19.27 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Kedves hozászólók, a helyzet tényleg tragikus, de számomra semmi különleges nincs benne - beleillik a magyarság általános demográfiai trendjébe. Ajánlom, várják csak meg Arad város erdményeit majd lesz ott is meglepetés. Amúgy Sándor, nem teljesen pontosan informált amikor azt állitja, hogy máshol nem csökkent drasztikusan a magyarság száma - de mivel serencsénkre máshol a románok száma is csökkent, úgy ez nem olyan feltűnő. Mondjak példákat Székelyföldről? Csikszereda 2002 - 34.359 magyar, 2012 - 30.719 magyar, Sepsiszentgyőrgy 2002 - 46 121 magyar, 2012 - 41 898 magyar, Gyergyószentmiklós 2002 - 17 524 magyar, 2012 - 15 508 magyar. Sándor, Ön szerint ezek az adatok biztatóak (föleg, tudva hogy az ottani nagy lélekszámú roma kisebbség magyarnak vallja magát)?
Hozzászólt: Sandor-nak / Péntek, 2011. december 02., 19.25 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Az okokhoz meg hozza jarul a magyar lakta telepulesek kiskiralya es szuk barati kore, sajat testvereit ellehetetleniti megalazza,mit tehet az ember mashol probal megelhetest talalni.
Hozzászólt: Lajos / Péntek, 2011. december 02., 11.22 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

T. " Sandor" ! Ön felteszi a kérdést és mindjárt a választ is megadja rá. NEM TÉVED ! (sajnos)

Csak annyit tennék hozzá, hogy mifelénk nagyon sok magyar vezető a nyakán viseli a koronát.
De ez egészen más kérdéskör.
Hozzászólt: Sandor / Péntek, 2011. december 02., 09.57 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy Temes és Arad megyében valami nagyon rossz folyamat van, a magyarság megszűnése egy-két évtizeden belül várható. Ugyanakkor ilyen égető gondok nincsenek sem s székelyeknél, de más partiumi megyékben sem. Ennek valami oka kell, hogy legyen.
Amit Kovács Gábor leírt az nyilván igaz Pécskára. De miért nem igaz ez egyébként hasonló helyzetű szintén határmenti kisváros Nagykárolyra? Utóbbi településen 52%-ról 55%-ra nőtt (!) a magyarság aránya 1992 óta!
Én a különbség oka mögött a helyi magyar vezető réteg minőségének különbségét vélem felfedezni. De lehet, tévedek. De akkor mondjátok meg, mi a különbség oka?
Hozzászólt: blue77 / Csütörtök, 2011. december 01., 20.01 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

és megdöbbentőek a szederháti adatok is...valamikor ez egy magyar falu volt :(
Hozzászólt: blue77 / Csütörtök, 2011. december 01., 19.59 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Így volt ez Pankotán vagy Újszentesen is...a 28 % megdöbbentő, 10 év műlva már lehet, hogy a 20%-is csak szűkösen lesz meg, ha egyáltalán meglesz...
Hozzászólt: Kovács Gábor / Csütörtök, 2011. december 01., 19.04 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Okok, röviden, személyeskedés nélkül...:
1) egykézés, kevés gyermek vállalása (ellentétben pl. a romákkal). Nem reprezentatív, de eléggé jellemző példaként a '99-ben nyolcadikot végzett pécskai osztályunkról (20 fiatal, magyar): ha jól emlékszem, csak kettőnek volt egynél több testvére (hárman voltak testvérek mindkét esetben), ellenben heten voltak "egykék".

2) Magyarországra/külföldre történő átvándorlás, főleg a fiatalok körében. Fenti példát folytatva, 8-9-n mentek "Magyarba" középiskolába, ebből öten kinn is maradtak (valószínűleg végleg), tehát az aktuális "évjárat" magyar fiataljainak a negyede, akik most személyükkel, később meg gyermekestől fognak hiányozni a helyi statisztikából. Ehhez még jönnek azok, akik más, erdályi nagyvárosban keresik boldogulásukat (újabb 5-6 "kiesett" pécskai magyar, fenti példamhoz).

3) Vegyesházasságokban, a születő gyermek döntő arányban, felnőve többségi nemzetiségű lesz, sőt, több esetben a kisebbségi szülő, nemcsak a gyermeke, hanem a saját nemzeti identitásáról lemond.

4) A többségi iskolába adott magyar gyermek identitástudata erősen kopik a román közegben, nagyobb eséllyel lesz, később, román (házas)társa...továbbiakban, lásd 3.

Ezek sajnos 10-20 év alatt ilyen eredményeket produkáltak. A következő számlálás eredményei még rosszabbak lesznek, tekintve a helyi magyarság rohamos előregedését.Belenyugodni, persze nem szabad, de a megoldás vagy nagyon nehéz, vagy talán nincs is...S ezt a "balhét" nem hinném, hogy annak a nyakába kellene varrni, aki minden évben Klebelsberg-napot szervez s szinte évente kiad/megszerkeszt egy helyi vonatkozású könyvet...
Hozzászólt: sajnálatos !!!!!!!! / Csütörtök, 2011. december 01., 18.57 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Így múlik el a világ dicsősége !
Hozzászólt: Sandor / Csütörtök, 2011. december 01., 17.12 Válaszoljál rá! Válaszoljál rá!

Próbálom folyamatosan követni a népszámlálási eredményeket, de ennyire rossz számokat, mind ezek Pécskán, még sehol sem láttam. Nem csak a székelyeknél ahol általában nőtt, de Szatmárban és Biharban is jellemzően megmaradt a magyarok aránya, (Hol kicsit nőtt, hol kicsit csökkent.) De ilyesmit, mint Pécskán, ahol 1992 és 2011 között 40-ről 28%-ra csökkent a magyarok arány sehol sem láttam.
Hol van most Nagy István a mindenhez hozzászóló pécskai 'vándorpolitikus'? Szívesen elolvasnám mivel magyarázza lakóhelye szégyenletes eredményeit?

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'