Fölszálott a páva

http://hunor.rmdsz.ro/
Szerda, 2019. november 13., 17.09

Közösségünk erejét mutatja a magyar jelöltre leadott szavazat

Néhány nap múlva az urnák elé járulhatunk leadni voksunkat egy államelnökjelöltre. Mi, magyarok vagyunk talán a legkönnyebb helyzetben a bőséges kínálat mellett, hisz remélhetőleg mindannyiunk számára egyértelmű, hogy kire kell szavaznunk: Kelemen Hunorra. Miért rá és nem valamely román párt jelöltjére, esetleg egy függetlenre, erre kerestük a választ Hegedüs Csillával, az RMDSZ ügyvezető alelnökével.

 

– Vége felé közeledik az államelnöki kampány. Hogyan értékeli az elmúlt heteket? Mennyire sikerült átadnia az RMDSZ-nek az üzenetét?

– Mozgalmas, eseményekkel, találkozásokkal, konstruktív vitákkal, ötletekkel tele pár héten vagyunk túl. Találkozókat, megbeszéléseket szerveztünk, Kelemen Hunor Erdély-szerte válaszolt az emberek kérdéseire a Szájkaratékon, de találkozott nyugdíjasokkal, vállalkozókkal, pedagógusokkal és rengeteg fiatallal is. Emellett naponta tévévitákon vett és vesz részt, így juttatva el az üzenetünket a választókhoz. Három nagyon fontos dolgot szerettünk volna elmondani. Hogy egy olyan országot szeretnénk, ahol az állam tiszteli állampolgárait, ahol a románok és magyarok között kölcsönös tisztelet, RESPEKT van; hogy ZÖLD országot szeretnénk, ahol tudatosan élünk és vigyázunk környezetünkre; hogy OKOS országot szeretnénk, ahol több figyelmet fordítunk az oktatásra, a fiatal generációk nevelésére.

Ugyanakkor azt is hangsúlyoztuk, hogy Kelemen Hunor az egyetlen, aki a magyar közösség ügyeit képviselni tudja, hiszen látjuk, tapasztaltuk, hogy a román jelölteknek csak a szavazatunk kell, nem a közösségünk problémái, igényei. Ő az egyetlen, akinek fontosak a mi ügyeink! Szeretnénk, hogy a választók megértsék, a magyar jelöltre leadott szavazat nem vész kárba, közösségünk erejét mutatja, azt, hogy velünk számolni kell, hogy a magyar ügyeken nem lehet csak úgy átlépni, nem lehet azzal hitegetni, hogy példásan megoldódott a romániai kisebbségek ügye, sőt nem lehet minket Budapestre sem küldeni ünnepelni, hiszen mi itt, itthon akarunk élni, boldogulni, ünnepelni.

– Az RMDSZ ebben a kampányában első ízben alkalmazta a vetélytársak felé irányuló támadást. Miért van szükség erre?

– Azért, mert már számtalanszor megjártuk, hogy kampányban a román jelöltek mindent megígérnek, de amint megválasztják őket, ezeket az ígéreteket mind elfelejtik, és csak visszaélnek bizalmunkkal, sőt közösségünk ellen fordulnak. Gondoljunk csak vissza kicsit, mi történt akkor, amikor hittünk nekik.

Először volt Băsescu, akit kétszer magszavazták a magyarok. Annak idején koccintott a székelyekkel, megkóstolta a kürtőst, belopta magát a szívünkbe. Ma már tudjuk, hogy a régi szekunak volt a besúgója, és ő az egyik leghangosabb magyargyűlölő. Miatta nem hivatalos ünnep március 15-e, és minket Budapestre küldött ünnepelni.

2014-ben jött Iohannis, akit a magyarok 85 százaléka megszavazott. Azóta sem volt egyetlen jó szava hozzánk. Ott tett keresztbe nekünk, ahol csak érte: az iskola és egyetem ügyében lapított, megtámadta az anyanyelvhasználatot. Közben Európa-szerte azzal dicsekszik, hogy példásan megoldotta a kisebbségi kérdést. Hát kérem, mi nem ezt tapasztaljuk, hanem azt látjuk, hogy még rengeteg megoldatlan ügy van ezzel kapcsolatban.

Most megjelent egy új politikus, aki megváltóként tetszeleg. A korrupció ellen küzd, miközben ő maga is korrupciós ügyek főszereplője. Dan Barna is a szavazatainkat akarja. De szerinte magyar kérdés nincs is, és túl kell lépni az etnikai problémákon. Ő a legjobb példája annak, hogy a román jelölteknek nem kell a közösségünk, csak a szavazataink kellenek.

Ezek után résen kell lennünk, tudnunk kell, hogy a mi ügyeinket csak a magyar jelölt fogja képviselni, okosan kell döntenünk, és nem kell engednünk, hogy becsapjanak. Az első fordulóban a magyar jelöltön kívül nincs olyan politikus, aki a szavazatainkat kiérdemelné, aki felvállalja a mi ügyeinket.

– Már jóval a kampány előtt megfogalmazódott az államelnökjelölt szlogenje: a RESPEKT – az egymás iránti tisztelet. Lát esélyt arra, hogy ez a fogalom meggyökeresedjen a hazai társadalomban?

– Bárcsak így lenne! De miért is ne, hiszen ez egy olyan fogalom, amelyet mindenki ért, román és magyar is egyaránt, és amely a tiszteletről szól, arról, hogy az államnak tisztelnie kell minden polgárát, hogy a románoknak tisztelniük kell a magyarokat, és nem veszélyforrásként tekinteniük rájuk, a magyaroknak pedig tisztelniük kell a románokat. Mi a kölcsönös tiszteletben hiszünk, és ezt mondjuk el mindenkinek.

A tisztelet azonban nemcsak a két közösség viszonyára, hanem az állam és polgár közötti kapcsolatra is vonatkozik. Azt érezzük, tapasztaljuk minden nap, hogy a román állam nem tiszteli a polgárait: amikor pénzügyeinket intézzük, hatalmas sorokat kiállva, amikor gödrös utakon kell közlekednünk, amikor kórházakban egyik ajtótól a másikhoz küldenek, vagy amikor azt mondják, hogy Romániában példaértékűen van megoldva a magyar kisebbség ügye. Nos, mi azt akarjuk, hogy ezek a problémák tényleg megoldódjanak és az állam valóban tisztelje az állampolgárait!

– A médiában két nagyobb kampánytémát domborított ki az RMDSZ. Az egyik az oktatási reform, a másik a környezetvédelem. Mire alapozták az oktatási reformként meghirdetett pontokat?

– Kampánya során, és nemcsak, Kelemen Hunor rengeteg fiatallal, diákkal találkozott és beszélgetett. Ők azok, akik mindig elmondták, mi a baj az oktatással: hogy tömérdek fölösleges tantárgyuk van, túl korán kell iskolába menniük, a fáradtság miatt nem tudnak figyelni, nincs elegendő idejük iskolán kívüli tevékenységekre, hiszen rengeteg házi feladatot kell megoldaniuk, és nagyon sokszor érzik azt, hogy az iskola padjaiból kikerülve nincs reális tudásuk az őket körülvevő világról, hiszen az iskolában csupán az elméleti oktatásra fektetik a hangsúlyt. Ma az iskola mindent meg akar tanítani a gyerekeknek, de arra, ami igazán fontos, arra nem figyel – a személyiség fejlesztésére, a tehetség gondozására, a kreativitás támogatására már nem marad idő, pénz, türelem. Ezért mondjuk azt, hogy legyen kevesebb tanóra, kevesebb tananyag, több testnevelésóra, több hangsúlyt fektessenek a gyakorlati tudásra, az idegen nyelvek elsajátítására, csökkentsék a bürokráciát és vezessék be a kétszintű érettségit. Több autonómiát akarunk iskoláinknak, és azt, hogy a pedagógusok azzal foglalkozzanak, ami az érdekünk: gyermekeink fejlesztésével, ne papírhegyeket kelljen kitölteniük nap mint nap. Ezek a radikális változások talán képesek lesznek arra, hogy a romániai oktatást végre a 21. századba helyezzék.

– Miért lett központi témája az RMDSZ-nek a környezetvédelem? Egyszerűen a divathullám hozta vagy úgy vélik, a környezetvédelem a hazai társadalom létfontosságú problémája?

– A klímaváltozás nem divathullám, hanem egy igenis reális probléma. Romániában évente 25 ezer idő előtti elhalálozást okoz a környezetszennyezés. Minden országnak és társadalomnak – kicsinek és nagynak – a legsürgetőbb feladata, hogy tegyen a globális felmelegedés ellen. Azt mondani, hogy nem rajtunk múlik: tévedés. Késésben vagyunk államként és társadalomként egyaránt. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem kell elkezdenünk.

A mi generációnk úgy nőtt fel, hogy nem arra figyelt, hogy mit fogyaszt, hanem arra, hogy van-e mit fogyasztania. Ezért ma, a bőség zavarának idején sokkal többet vásárlunk, mint amennyire szükségünk van. Ez pedig azzal jár, hogy rengeteget pazarolunk, Romániában naponta 6000 tonna élelmiszert dobunk el, mindeközben vannak olyan gyerekek, akik éhesen fekszenek le minden este, az 5 évnél kisebb gyermeket nevelő családok 72 százaléka nem tudja az egészséges és szükséges étrend minimális feltételeit sem teljesíteni. Romániának fenntartható állammá kell válnia. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk erőforrásait. Más szóval: úgy és annyit fogyasztunk, hogy unokáinknak is maradjon.

Számunkra rendkívül fontos az, hogy a környezettudatosságra való nevelést már gyerekkorban elkezdjük, hogy gyerekeinknek természetes legyen az, amit mi ma tanulunk, az ésszerű vásárlás, a műanyag visszautasítása, a szelektív hulladékgyűjtés. Nem mondhatjuk folyton, hogy mi nem tudunk változtatni, hogy nem rajtunk múlik a klímaváltozás, mert igenis a változás velünk kezdődik el.

– Sokan úgy vélik, a jelenlegi hazai társadalomban az RMDSZ-jelöltnek semmiféle esélye sincs az államelnöki mandátum elnyerésére. Ön hogyan látja ezt? Miért tartották fontosnak a jelöltállítást?

– Az, hogy sokan úgy vélik, a magyar jelöltre leadott voksunk hiábavaló, félrevezetés. A román politikusok is mind azt mondják, ne szavazzunk magyar jelöltre, a mi jelöltünkre, mert neki nincs esélye nyerni, így szavazataink kárba vesznek. Ez félrevezetés, hiszen ezek a szavazatok nem vesznek kárba, közösségünk erejét mutatják, azt, hogy itt vagyunk és velünk biza számolni kell!

Számunkra az, hogy legyen közösségünknek magyar államelnökjelöltje becsületbeli ügy. Ha megnézzük a többi jelöltet, azt látjuk, hogy senkinek sem prioritás a magyar közösség, a mi problémáinkat senki sem foglalta programjába. A mi céljainkról, elvárásainkról egyetlen román politikus sem beszél. Ez a mi feladatunk és kötelességünk a magyar közösséggel szemben. Ilyenkor, kampányban pedig mindig jobban odafigyelnek arra, amit az államelnökjelöltek mondanak, ezért is fontos számunkra az, hogy minél többször hangoztassuk a respektet, a kölcsönös tiszteletet. Ugyanakkor azt látjuk, hogy ilyenkor mindig egyet lépünk a tárgyalások szintjén, és így tudjuk lebontani az előítéleteket, amelyet a két közösség egymás iránt táplál.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'