Legyen-e önálló magyar iskola?
Kisjenő-Erdőhegyen közel másfél évtizede dédelgetett álom az önálló magyar nyelvű általános iskola létrehozása, amihez azonban eddig nem volt meg a törvényes keret.
Tekintve, hogy utóbbi megszületett, szerdán este a helybeli Mihai Veliciu Líceumhoz tartozó magyar nyelvű iskolai tagozat épületében szakmai fórumot szerveztek, amelyiken az intézményben oktató 14 pedagógus mellett a katolikus plébános és a református lelkipásztor, továbbá a két RMDSZ-es városi tanácsos, illetve aradi vendégek is részt vettek.
A megjelenteket Bognár Levente megyei RMDSZ elnök üdvözölte. Miután az RMPSZ 20. évfordulója alkalmából gratulált a pedagógusoknak, feltárta az új oktatási törvény által az önálló magyar nyelvű iskola létrehozására nyújtott lehetőségeket. Szerinte Kisjenő-Erdőhegyen egy anyanyelvű iskolai központ is létrejöhetne, ahol az általános iskola mellett egy szakiskolai osztályt is be lehetne indítani a középiskolába nem iratkozott körösközi végzősök számára.
Matekovits Mihály RMPSZ megyei elnök, RMDSZ oktatási alelnök kijelentette: ma nem dönteni jöttünk, hanem jövőt tervezni legalább 40-50 évre. Ha az iskolánkat önállósítani akarjuk, azzal nem a román pedagógus-kollégák ellen, hanem a magunk érdekében teszünk. Maga ismeri néhány magyar nyelvű iskolának a románról történt leválását. Tordán és Margittán is nehezen szánták rá magukat, később azonban kiderült: a hosszú távú megmaradáshoz szükséges egyetlen helyes döntést hozták, mert önálló jogi személyiségként az intézmény előtt kitárultak a pályázati, a támogatásfogadó lehetőségek.
Ft. Pántya Elemér katolikus plébános hozzászólásában az önállósodás mellett érvelt. Ezt sürgősen végre kell hajtani, mert a kormányok jönnek, mennek, megváltozhat a törvény, elmulaszthatják a lehetőséget. Ha az egészsége megengedi, a tervei között iskolaépítés is szerepel, hogy a jelenlegi épületnek az ortodox egyház telkén fekvő volta ne gördíthessen akadályt az anyanyelvű oktatás útjába.
Sime Judit tanár szerint az intézmény eddig jól működött, nem érte őket semmiféle hátrányos megkülönböztetés, ezért kár lenne mindezt a bizonytalanért feladni. Az önállósodó iskola a kis létszám miatt nem lenne életképes. Véleményéhez kapcsolódott Bíró Margit tagozatvezető is, aki szerint a 130-as létszámú önálló intézmény hosszú távon nem tudna megmaradni.
Bognár Levente az ellenkezőjének az alátámasztására az új oktatási törvényből idézett, amely szerint nemzeti kisebbségi iskola bármilyen létszámmal működhet, ezért nem szabad kishitűnek lenni, mert ezzel felszámoljuk önmagunkat. 20 év után végre van egy olyan oktatási törvény, amelyik kedvez nekünk, ezért hiba lenne kihasználatlanul hagyni. A továbbiakban kialakult vitában Apáti Adél anyaként, pedagógusként az önállósodás mellett érvelt, amihez a magyar nyelvű napközis csoportóvónője, Molnár Erzsébet is csatlakozott. Eközben Bíró Margit tagozatvezető, Sime Judit, Máthé Erzsébet, Szilasi Ildikó és Csáky Margit pedagógusok aggodalmuknak adtak hangot az önállósodás után nyakukba szakadó gondok, a karbantartó személy hiánya, az alacsony diáklétszám, a segítséghiány, leginkább azonban a csökkenő óraszámok miatti fizetéskiesések miatt. Kissé megnyugodtak Molnár Andrea, a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola igazgatójának a véleménye után, aki ismertette az önkormányzati, illetve más forrásokból történő támogatási lehetőségeket.
A kételyek végére Pellegríni Miklós főtanfelügyelő-helyettes hozzászólása tett pontot, aki kifejtette: a jelenlegi teljesen bizonytalan állapot, hiszen az erdőhegyi magyar iskola hivatalosan nem létezik, azt a líceumban vagy a tanfelügyelőségen történő vezetőségváltás hátrányos helyzetbe hozhatja, megszüntetheti. A pedagógusok ne aggódjanak a líceumban megtartott óráik miatt, mert azokat a tanfelügyelőség a szétválás után is fenntartja számukra.
Nt. Papp József református lelkipásztor a helyzetre igen találó bibliai idézettel felvezetve fejtette ki az iskola önállósodásának a szükségességét, hiszen vétek lenne egy istenadta lehetőségnek az elmulasztása, az anyanyelvű oktatás jövőjének a megalapozása. A vitában az önállósodás mellett érvelt Mosoni János és Bíró Zoltán városi tanácsos is. Utóbbi az RMDSZ helybeli elnökeként kijelentette: az önállósodást immár harmadszor vitatják, ennek a megragadása nem csak lehetőség, kötelesség is, hiszen egy önálló magyar iskola számára az anyaországból is sokkal könnyebben találnak segítő intézményeket. Legsürgősebb teendőnek tartja a telek tulajdonviszonyának a tisztázását, majd tárgyalások útján, akár telekcserével is történő megnyugtató rendezését.
A közel háromórás, konstruktív szellemben folyt vitát Bognár Levente a kételyek tisztázásának a reményével zárta, megköszönte a részvételt, majd arra kérte a jelenlévőket, döntés előtt aludjanak rá egyet.
Csinom Palkó, Csinom Jankó,
Csontos karabélyom,
Szép selymes lódingom,
Dali pár pisztolyom.
Nosza, rajta, jó katonák,
Igyunk egészséggel!
Menjen táncba ki-ki köztünk
Az ő jegyesével.
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bõséggel,
Nyújts feléje védõ kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendõt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendõt!
Boldog Asszony anyánk,
Régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén
Így szólít meg hazánk:
Magyarországról, edes hazánkról,
Ne felejtkezzél el szegény magyarokról!
Úgy hallom, hogy a találkozó létrejöttéről csak a bennfentesek értesülhettek.
Mitől féltek a szervezők, hogy nem fognak beférni a kíváncsi szülőktől és érdeklődőktől?
Hogy lehet egy ennyire fontos kérdésről zártkörű megbeszélést kezdeményezni, amire persze elviszik az újságírót, hogy utólag megírhassa a követendő utat?
Szerintem, bele kell vágni, nem szabad elszalasztani a lehetőséget! Rosszabb nem lehet mint most, a mindenkori román igazgató soha nem fogja szívén viselni a magyar tagozat sorsát.
Van még a megyében pár ekkora önálló magyar iskola, pl. a kisiratosi, amelyik működőképes.
Hosszú távon kell gondolkozni, mi jó a közösségnek, most nem az a fontos, hogy jövőre egy-két tanárnak kijön, vagy nem a katedrája.
'"Természetesen" magyar tannyelvü iskolákba jártam,hiszen
egy "igazi" magyar csak oda járhatott,szüleim pedig annak tartották magukat.Egyszerü emberek voltak,nemigen tudtak, utánanézni a kinálkozó lehetőségeknek.A falusi iskolánkban
csak a "globális magyar szempontok" voltak a mérvadók,azaz,
hogy melyik magyar tannyelvü középiskola küzd létszámhiánnyal,ugyanis oda "irányitották" a jóhiszemü
magyar szülők gyerekeit,hogy jónéhány hatodrangu semmirekellőnek állást biztositsanak.Hogy a gyermek semmire sem vitte,akkor sem ha szinte belegebedt a tanulásba?? "Annál jobb!!" Mármint ezeknek a "szuperkádereknek".Elvégre,ők éppen ezért kerültek a tanügybe!Igy legalább jónéhány tehetséges magyar gyermeket a kapanyél mellé lehetett hajtani!! Nagyon érdekes Molnár Andrea igazgatónőnek az álláspontja,ha figyelembe vesszük,hogy -tudtommal- tanulmányait(középiskolai tanulmányait is) román nyelven
végezte.
Természetesen bele kell vágni az önálló magyar iskola életrekeltésébe, de csakis megfelelő előkészítés után.
Örvendetes, hogy a két magyar egyház az iskola-alapítás mellé állt.
Balta János nem ír arról, hogy a megyei magyar oktatás nagyágyúi bemutattak-e egy értékelést az iskola tanulólétszáma várható alakulásáról, mert alapvetően a létszám határozza meg a költségvetésből az iskolának kiutalt pénzeket. Legalább megsaccolták-e az iskola minimális, a tanulólétszámtól független költségvetését ? Felvázoltak-e legalább egy iskolaciklusra (8-10 év) érvényes intézkedési tervet a zökkenőmentes működés biztosítására?
Arra jövőt nem lehet alapozni, hogy majd valahonnan pótolják a hiányzó összegeket. A pályázati pénzek esetlegesek, ezért csak a „hab a tortán” -ként szabad számítani rá, tehát 40-50 éves jövőt erre építeni, enyhén szólva költői túlzás.
A cikkből nem derül ki egyetlen érv sem az iskolaalapítás mellett ̶ kivéve, hogy a törvény megengedi.
Pellegrini úr érvelése azért sántít, mert függetlenül a tanügyi vezérkartól, a választások vetésforgója szerint születnek a politikai döntések, tehát az új győztestől függ az erdőhegyi iskola jövőbeli sorsa.
Annál rosszabb, hogy az iskolát esetleg megint hozzácsapják valamelyik nagyobb iskolához, nem történhet.
Nem az esetleges visszacsatolás, hanem az oktatás és az arra hivatottak szervezőmunkája minősége tarthatja életben/számolhatja fel az erdőhegyi, illetve az Arad megyei magyar oktatását.
Csak remélni merem, hogy ez az ötlet szintjén beharangozott iskolaalapítás nem csak választási petárda.
Választások után megtudjuk.
Lehetne oktatni tanárnők nélkül is a Demokrácia Központokban!Budapest ezt pénzeli nyakló nélkül!
Sok a politika uraim, kevés az eredmény. De nem baj, csak hogy Misi bá' szavaival éljek aki megmondta annó: 'Minek akarsz te fiam magyar szakos lenni, jobb lesz neked románba'. Mint a mókus fenn a fán... a politikus oly' vidám... táná ná ná nánáááá ná.
Nem erdőhegyiként mégis leírnám a véleményem: Ha van lehetőség az önálló magyar iskolát meg kell teremteni. Ha nem megy ezekkel a kishitű tanügyi káderekkel, akkor nélkülük. Ha másutt is így áltak volna az önálló magyar iskola alapításához, mint ezek a tanárnők, már rég megszűnt volna a magyar oktatás Déván, Máramarosszigeten, stb. Ehelyett önálló iskolák működnek ezekben a kisvárosokban, amelyek lícumi osztályt is indítanak.
A külön magyar iskola önállóan gazdálkodhat, pályázhat pénzeket, kaphat támogatást a magyar egyházaktók, Budapestről, stb, így a magyar gyerekeket jobban meg tudja szólítani.
Ha meglenne Kisjenőn az önálló magyar iskola, ki lehetne terjeszteni az intézményen bellül középfokra az oktatást, ehhez magyar gyermek lenne Tőzmiske, Újvarsánd, Szente és Nagyzerénd stb. településekről elég. Bele kell vágni, mielőtt visszavonják az oktatási törvényt! Vagy ezekkel a tanárnőkkel, vagy nélkülük, de meg kell csinálni.
Ha Tőkés-párt lesz hatalmon,
Nem lesznek iskolagondok!
Nagyon szép lenne ha Kisjenőn létezne egy magyar nyelvű iskola. De ! Tekintve az új oktatási törvényt, van négy kérdésem.
1. Van e és lessz e elegendő diák ?
2. Van e és lessz e elegendő tanár ?
3. Meg vannak a szükséges létesítmények ?
4. A legfontosabb kérdés pedig a finanszírozás.
Szerintem ez az esemény is csak az rmdsz egy választási kampány cselekménye. Ki mer ma 40-50 évre tervezni ? Esetleg álmodni, azt lehet. Ami még biztos az az hogy amilyen jó partnerei lesznek az elkövetkező új kormánynak, biztosra veszem hogy ennél az új oktatási törvénynél lessz "még újjabb"...
A kissebség egy részének energiáját hosszú ideje a pártlalapitások kötik le.Vannak Demokrácia központjaink, pártalapitási stratégiánk és megmondó embereink vannak.De nincsenek és nem lesznek gyermekeink!
Mi a velemenye Csanadinak,vagy nem hivtak meg?
Gazdag kultúránknak köszönhetően tehát elmondható, hogy: hej, ráérünk mi arra még, no, meg azt is, hogy a tett halála az okoskodás.
Már háromszor beszélgettek róla, de mert 22 év után sincs sem megyei oktatási stratégia, sem közösségi autonómia, hát mindent visz a kisebbségi kishitűség árja.
Megyék
