Vasárnap, 2018. december 16., 05.34
Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina előadóestje Déván

Lélekbeli találkozás Sütő Andrással

Lélekbeli találkozás Sütő Andrással
Lélekbeli találkozás Sütő Andrással

A lélek mélyén élő erdélyi magyar voltunkkal való találkozás, őszinte és kíméletlen szembesülés, feloldozás és megbékélés élményét élhettük át november 13-án a  dévai magyar oktatási központban a Sütő András gondolatait életre keltő előadás során. Kilyén Ilka és Ritziu Ilka Krisztina olyan élethelyzeteket elevenített meg a színpadon, melyek mindannyiunk számára ismerősek voltak, rólunk szóltak, a mi erdélyi világunkról, kisebbségi létünkről, élniakarásunkról, ahogyan erről szól Sütő András minden egyes szava. – Nehéz, de csodálatos munka volt újraolvasni Sütő teljes életművét, éjt nappallá téve böngésztem a sorokat, ebben éltem, benne laktam – mesélt az előadás születéséről Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművész, aki úgy érezte, az írásokban feszülő gondolati konfliktust lányával, a szintén művészi hivatásnak elkötelezett Ritziu Ilka Krisztinával közösen tudja leginkább megjeleníteni a színpadon – a  két generáció összecsapásaként, mely a végén a kisebbségi lét és az értékőrzés lényegének megértésében oldódik fel.  A zsenge korú lány nem érti ugyan a suttogva kimondott, sorok közé rejtett szavak súlyát, a hamis ideológiák lélekölő voltát, önazonosságunk megőrzésének küzdelmét, de táncra perdül és dalra fakad, megcáfolva a népi kultúra elhalását. A Sütő, s anyai részről a Székely család Pusztakamarás egyik legnépesebb családja volt, amelyből mindig kikerültek mesélő kedvű asszonyok, férfiak. Telenként olyan folklórt borítottak az asztalra, amilyent azóta se látunk, hallunk – hangzottak a  sütői szavak, s mintegy cáfolatként, a kegyetlen igazság feloldásaként szólalt meg időről időre a mezőségi népdalkincs egy-egy gyöngyszeme. 

Az Anyám könnyű álmot ígér lapjairól megelevenedő történeteket, Az ugató madár, Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán egymásnak feszülőpárbeszédei, esszékbe, interjúkba épült gondolatok alakították önálló, egységes drámává. A hallgatóság lelkében Sütő András édesanyja szólalt meg: a  Végre megmondtuk  katarktikus érzésével.  Mintha nem is szemlélői, hanem szereplői lettek volna a színpadon zajló eseményeknek. Talán ezért is volt szükség az előadás közös lezárására. Kilyén Ilka nagyszerű ráérzéssel adta meg a hangot hallgatóságának, a sokféle jelentést hordozó haszid népdal – Szól a kakas már – közös eléneklésére.

A Magyar Nyelv Napján nem is érhette volna ennél szebb élmény a dévai közönséget. Köszönet érte a szervezőknek és mindenekelőtt az előadóknak, akik a Bethlen Alap támogatásával vállalták a Sütő András gondolataira épült műsor szórványvidéki előadását. Így Segesvár és Beszterce után Déva is vendégül láthatta a Szavak Nagyfejedelmét, a gondolatai által jelen lévő, 91 évvel ezelőtt született nagy erdélyi írót, Sütő Andrást.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu
'