https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Szombat, 2019. szeptember 21., 12.25

Magyar királysírokra bukkantak az egresi régészeti feltárások során?

Major Balázs a feltételezett királysírokat mutatja be a sajtónak
Major Balázs a feltételezett királysírokat mutatja be a sajtónak

A Temes megyei Egresen (Igriș) idén májusban, illetve júliusban és augusztusban végzett régészeti feltárások eredményét mutatták be a sajtónak 2019 augusztus 28-án, az ásatások helyszínén. A II. András magyar király és felesége temetkezési helyéül szolgáló ciszterci kolostor feltárását célzó, 2013-ban elkezdődött kutatásban elsősorban a temesvári Bánság Múzeuma és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei vesznek részt.

„Az idén három hónapig tartó feltárások meglepő eredményeket hoztak – nyilatkozta a sajtónak az ásatásokat vezető Daniela Tănase  régész. A ciszterci kolostort 1179-ben alapították és most előkerültek egy korábbi, feltehetően 10- 11-dik századi kisebb templom alapjai. Ez azért is meglepő, mert a ciszterci szerzetesek általában lakatlan területeken építették kolostoraikat, de úgy tűnik, hogy Egres már a kolostor létrehozása előtt is lakott volt. A másik fontos felfedezés két téglalap alakú téglaépítmény feltárása a ciszterci templom központi pillérei mellett, amelyek akár a királysírok maradványai is lehetnek – mondta Daniela Tănase ásatásvezető, aki egy előző napi, friss leletet is megemlített, ami egy bizánci aranypénz II. András uralkodása idejéből.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészeinek csapatát Major Balázs vezeti, aki összefoglalta a sajtó számára a 2013-ben elkezdődött egresi kutatások és a 2016 óta tartó ásatások eredményeit: „A kutatási program azzal a céllal indult, hogy az egresi kolostort megtalálja, az építés történetét rekonstruálja és amennyiben olyan leletek kerülnek elő és megfelelő anyagi háttérrel rendelkezik a csapat, akkor be is mutathassa a közönségnek. Egres kolostora kiemelkedően fontos az összes ciszter középkori kolostor közül, amelyek ebben a régióban nagy számmal voltak, mert nemcsak királyi alapítás volt, hanem legalább egy magyar uralkodó, II András ide temetkezett és halála előtt 3 évvel Courtanay Jolántát, konstantinápolyi latin császárlányt is ide temették.

Hosszú közös munkára tekinthetünk vissza, amelynek során minden létező modern technológiát igyekszünk bevetni a kolostor felderítése és az előkerülő leletek dokumentációja miatt, a geofizikai felmérésektől, amivel megtaláltuk magát a kolostort egészen odáig, hogy 3D-s dokumentációk készülnek a sírokról, antropológiai vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok, a lehető legújabb technológiákkal igyekszünk eredményeket elérni. Az eredmények szempontjából kiemelkedő az idei év három hónapnyi ásatási szezonja, amelynek során sikerült egyértelműen tisztázni, hogy a ciszterek nem üres területre építkeztek itt, hiszen vannak korábbi templom, temető, házak maradványai ezen a területen. Még a munka nagy része hátravan, de már sikerült meghatározni a templom alapméreteit, szerkezetét, amelyek alapján elmondhatjuk hogy a korszak egyik kiemelkedő, nagy méretű bazilikájáról és a hozzá tartozó kolostorról volt itt szó.”

 

 

A magyar és a román régészek egyik legfontosabb célja II. András és felesége sírjának a megtalálása. Az egresi királysírokról Major Balázs az alábbiakat nyilatkozta a Nyugati Jelennek: „Annyit már most tudunk, hogy a templomtér egyik kiemelkedő részén, a központi pillérek oldalánál van két olyan tumba építmény alapozás, amely igen hasonló egymáshoz és mindenképpen a templom első építési periódusában kerülhetett oda. Nem kizárt, mivel más ennyire jól kiépített objektumokat nem találtunk, hogy az egyik Jolánta királyné, a másik II. András sírhelye lehetett. Ennek nagy a valószínűsége, de további kutatások szükségesek. Az sem kizárt, hogy a feltért vörös márvány faragványok egy része is tartozhatott ezekhez a sírokhoz, de ez is további tanulmányokat igényel. A tumba egy tégla építmény, amelybe beletolták a koporsót a halottal. A téglaépítmény belül le se volt vakolva, de a külső díszítése gazdag, lehetett vörös márványhoz hasonló mészkőből, ilyen elemeket is találtunk a feltárások során”. Major Balázs hozzátette: „ezt a kolostort többször is lerombolták, 1241-ben a mongolok (tatárok), utána több ostrom volt majd végül jött az oszmánkori pusztítás. Nagy valószínűséggel a királysírokat is elérte ez a pusztítás. Lehet hogy a középkor későbbi szakaszában már csak a helye volt meg a királysíroknak és esetleg egy emléklap őrizte a helyet, de a kutatások tovább kell folytatódjanak, mert a kiráysírok töredékei még előkerülhetnek, mint az történt Gertrudis, II András első felesége esetében.”

Az egresi ciszterci kolostor és templom 3D-s rekonstrukcióján Búzás Gergely régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója dolgozik, aki szerint egy 17 méter széles és közel 50 méter hosszú templom maradványait tárták fel Egresen, ami ebben a régióban nagy méretű bazilikának számít. „A feltárások során próbáljuk elképzelni, hogy milyen volt az épület és folyamatosan rekonstrukciókat gyártunk. Ezek a 3D-s rekonstrukciók azért fontosak, mert az ásatás végén az eredményeket egy vizuális rekonstrukció tudja a legjobban leszűrni és megmutatni, elmesélni a nem okvetlenül szakember érdeklődő számára: mit is tártunk fel, milyen is volt ez a templom valaha?” – nyilatkozta lapunknak Búzás Gergely.

A sajtótájékoztató alkalmából az egresi ásatások során előkerült kályhacsempe, kerámiaedény, ékszerek, arany- és ezüstpénzek, bronzveretek, kódexveretek is bemutatásra kerültek. Az ásatások jövőre is folytatódnak és a régészek a királysírok további maradványainak a feltárásban reménykednek.

Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'