Fölszálott a páva

JelenHaz
Vasárnap, 2019. október 20., 01.48
Sajt(ol)ó – Magyari Sára rovata

Másnapos hírek

 
 
2019. július 16., 17.46
Kedd

Kérdezik: a hír, hírek jelzőjeként mi a „helyes”, a másnapos vagy másodnapos?

Hajlamosak vagyunk arra, hogy egyetlen helyes választ, formát, utat, lehetőséget keressünk. Talán egyszerűbb lenne sok minden, ha ezt meg is találnánk, de nem így működik az ember, a közösség, és persze nem így működik a nyelv sem.

Értelmező szótáraink az alábbi módon határozzák meg a másnaposszavunk jelentését: 1. Az első naptól kezdve meglevő; másodnapos. 2. Előző napi mulatás miatt gyengélkedő, rossz közérzetű (személy). Másodnap szavunkat pedig így: 1. Második nap. 2. Minden második napon. A másodnapos melléknév alapjelentését ebből vezetjük le.

Így tehát egyszerű a válasz a fenti kérdésre: a hírlehet másnapos és másodnapos is. Evvel le is zárhatnánk a témát, ha nem motoszkálna a fejünkben, hogy miből is adódhat a kérdező bizonytalansága.

A mindennapiságban gyakran törekszik az ember a megértésre, az egyértelműségre, de a sajtóban vagy a szaknyelvben ez például alapvető követelmény is (lehetne): egyértelműen kellene fogalmazni, ez által is biztosítva a megértés maximális lehetőségét. Azonban a szavak nagy része többjelentésű és a kontextus, a hangsúly, a szándék stb. határozza meg, hogy a közleményben éppen melyik jelentéssel élünk. Ráadásul a másnapos, illetve a másodnapos hírek esetében van, lehetne a beszélőnek választási lehetősége, hiszen az egyik forma egyértelműbbnek tűnhet, mint a másik. A másnaposszavunk második jelentése elterjedtebb lehet bizonyos közösségekben. Gyakran használunk olyan szerkezeteket, hogy másnapos vagyok, másnapos hangulat, illetve ezt a macskajajos hangulatot erősíti a Másnaposok című film is. Ugyanakkor számtalan esetben kerül elő a másodnapos jelentés is: másnapos étel, másnapos feladat, várakozás, cikkek. Az is közrejátszhat a másnapos jelző választásában a másodnapos rovására, hogy az első forma rövidebb. Egyre gyorsuló beszédünkben nemcsak a ritmus játszik nagy szerepet, hanem gyakrabban használjuk a rövidebb szerkezetek, szavakat is: nyugalmazott helyett nyugdíjas, gyermek helyett gyerek, lány inkább, mint leány. Nyelvjárásban ez a tendencia változó lehet ugyan, de itt inkább a köznyelvi példákat vizsgáljuk.

Így tehát nyugodtan mondhatja az újságíró, hogy másnaposak a hírek egészen addig, amíg ő maga nem az, de szerencsére ez utóbbi ma már könnyen orvosolható – nyelvészeti beavatkozás nélkül is.

 

Megjelent a NyelvVész c. rovatban a MÚRE honlapján 2017. április 13-án.


 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'