Hétfõ, 2018. december 17., 12.45

Mátyás király, a győzhetetlen

Murvai Miklós, az esemény szervezője és Tóthpál Eszter csikys diák – utóbbi Arany János: Mátyás  anyja c. balladáját adta elő
Murvai Miklós, az esemény szervezője és Tóthpál Eszter csikys diák – utóbbi Arany János: Mátyás anyja c. balladáját adta elő

A gyakorlott előadónak két esetben van nehéz dolga: ha választott (mondjuk, történelmi) témájáról kevés, vagy ellenkezőleg, nagyon sok az adat. Mindkét esetben gondok támadhatnak.

Február utolsó napján került sor az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesületének szervezésében (ne feledjük el megemlíteni Murvai Miklós fő-mindenest, a vetített bevezető és záróképek, valamint az ezúttal is jól sikerült Meghívó szerzőjét) Olasz Angéla ny., Kölcsey-díjas, kétszer is pedagógiai érdemoklevéllel kitüntetett, tavaly önálló kötettel is jelentkezett történelemtanár Mátyás király, a győzhetetlen című előadására a jubileumi emlékév nyitányaként.

Mátyás 475 éve, 1443 februárjában született Kolozsvárott, és 15 év múltán, 1458-ban választották Magyarország királyává.

Érdeklődéssel vártam, hogyan fog a hatalmas, rendelkezésére álló információs anyaggal megbirkózni egy – telt teremben sok középiskolás fiatal jelenlétében – legfeljebb másfél órásra szabható előadásban (hosszabbat nemigen bír el a hallgatóság), hogyan fog megemlékezni az előadó a magyar történelem legendás alakjáról.

Nos, kitűnően megbirkózott a feladattal: az is lényeges ismeretekkel távozhatott, aki, esetleg, eddig semmit nem tudott Mátyásról (vajon van-e ilyen, a magyar történelem iránt csak csekély érdeklődésű emberek között is?), az „igazságosról”, a „győzhetetlenről”?

Ez utóbbi jelző az előadó azon (nem tudom, honnan eredő) megállapításából származik, miszerint „a szívekben élő királyt nem lehet legyőzni”.

Tény, hogy Mátyás Kolozsváron született (a város ismerői tudják, egykori és mai központjában, a Szent Mihály-templomtól jószerivel kőhajításnyira.  Alighanem véletlenül: várandós édesanyját, Szilágyi Erzsébetet (utazás közben) ott érték a szülési fájdalmak. Mátyás, már királyként, nem feledkezett meg szülővárosáról, kiváltságokat biztosított számára.

S ha születési helye bizonyos, annál vitatottabb származásának kérdése. Román történészek román eredetűnek mondják (nagyapja havasalföldi, Erdélybe menekült bojár lenne), mások Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár (félkézre eső) unokájának tartják. Legendák, amelyek Mátyás életét végigkísérik. Vitatkozzanak ezen a történészek, ami tény: Mátyás a magyar történelem legendás királya, akit több, közép-kelet-európai (köztük a mai Magyarország, meg Románia – Erdély – és több más szomszédos) ország is szívesen vallana magáénak. (Ausztria és fővárosa, Bécs, amelynek Szent István katedrálisa tornyán öt hónapon keresztül lebegett Mátyás zászlaja, nyilván, érthető módon, kivétel.)

A tényeken, ha történelmiek is, részleteikben lehet vitatkozni. Hogy Mátyás korában Magyarország Európa egyik nagyhatalma volt (katonai erejétől, a reneszánsz kultúrában Közép-Európában betöltött hatalmas szerepénél fogva), azon aligha.

Olasz Angéla előadása e kérdésben próbált (érvekkel, képzőművészeti illusztrációkkal) eligazítani bennünket.

 

***

Murvai Miklós, bevezetőként, megemlítette: az idei Mátyás-emlékév alkalmából az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete öt előadásra tervezett sorozatának ez volt az első előadása, a következőre április 3-án kerül majd sor. A következőket olvassák majd a Nyugati Jelenben.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu
'