Hétfõ, 2018. december 17., 12.39
Évfordulós beszélgetés dr. Radu Lupescu történésszel

Mátyás király a történelem tükrében

Hunyadi Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron. Ez évforduló alkalmából hívta meg a vajdahunyadi vármúzeum dr. Radu Lupescu történészt, a Sapientia Tudományegyetem oktatóját, hogy román nyelven ismertesse Mátyás királlyá választásának történetét. Az előadást követő beszélgetésünk tehát e témával indult.

 

– Melyek voltak azok a történelmi, társadalmi tényezők, melyek lehetővé tették az alig 15 éves Hunyadi Mátyás trónra lépését? – kérdeztük a történészt.

– A korábbi magyarországi hagyomány arról szólt, hogy mindig egy már bevált dinasztiából hívtak meg uralkodót. Mátyás elődei az Anjou, a Luxemburgi, a Habsburg dinasztiából származtak. Teljesen rendkívüli helyzet volt, hogy 1458-ban úgy alakultak az események, hogy a magyar nemesség egyik képviselője léphetett trónra. Természetesen ezt előkészítette a családnak egy korábbi felmenője, Hunyadi János, aki megalapozta a család tekintélyét, hatalmát, vagyonát, előkelőségét, és végső soron kialakított egy olyan familiáris rendszert a kis- és középnemesség tömegével, amely az alapját képezte annak, hogy szükség esetén – ahogy ez történt is a rákosmezei országgyűlésen, Pest mellett 1458-ban – ez a nemesi tömeg képes legyen befolyásolni a lényegi döntéseket. Ennek tulajdonítható, hogy Mátyást sikerült királlyá választani.  

– Ebben azért jelentős szerepe volt Mátyás édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek is, aki valószínűleg nem véletlenül ihlette meg a magyar irodalom nagyjait.

– Igen sokszor megfeledkeznek Szilágyi Erzsébetnek a szerepéről, amely valóban jelentős volt. Hunyadi János halála után nagyon nehéz pillanatokban kellett helytállnia. Nem csupán a családi birtokok megőrzésére figyelt, hanem azokra a Hunyadi János szerezte politikai jellegű javakra, birtokokra is, melyek valójában a királyt illették volna, de egyfajta politikai, hatalmi bázist jelentettek a családnak. Szilágyi Erzsébet e birtokokat is megtartotta. Emellett sikerült kihevernie a hirtelen rázúduló megpróbáltatásokat: férje halálát, nagyobbik fiának, Hunyadi Lászlónak felségsértés miatti lefejezését. Ráadásul a kisebbik fiát sem tudhatta maga mellett, hiszen Mátyás Prágában raboskodott. Szóval 1457 őszén szinte a nulláról, a semmiből indulva sikerült keresztülvinnie, hogy a következő évi országgyűlésen a fiát, aki nem is volt az országban, megválasszák Magyarország királyává. Rendkívüli teljesítmény egy anya részéről.

– Hunyadi Mátyás mai napig az egyik legnagyobb magyar királyként él a nép emlékezetében. Minek köszönhette e nagyságát?

– Kétségtelen, hogy minden uralkodói fejezet, amelyhez hozzányúlt, Mátyás nagyságát mutatta. Nagyon jó neveltetésben részesült és úgy tűnik, tehetsége is volt az uralkodáshoz. Ez kül- és bel-, illetve művelődéspolitikájában egyaránt nyomon követhető. Természetesen utólag megvádolhatjuk azzal, hogy nem figyelt a török veszélyre, és inkább nyugat irányába hódított. De az is igaz, hogy szinte egyedüli magyar király, aki képes volt nyugat irányába hódítani. Olyan területeket szerzett meg, melyek sohasem tartoztak Magyarországhoz. A későbbiekben bebizonyosodott, hogy ezek fölösleges hódítások voltak, de akkor ez még nem volt ennyire nyilvánvaló. Nagyságától tanúskodik a rengeteg reform, amellyel az ország modernizációját kívánta előmozdítani. A művészetpártolása, a mecenatúrája, a könyvtárnak a kiépítése. Mindebbe óriási energiákat fektetett. Mindemmellett Mátyás nagyságát retropsektív jelleggel kell megvizsgálni. Ugyanis az őt követő időszakban, különösen a mohácsi csatavesztés után a törökök állandó jelenléte nagyon megviselte az országot, és mindenki visszasírta a korábbi állapotokat, elsődlegesen a Mátyás-kori állapotokat. A korábbi stabilitási periódusok már feledésbe mentek. Mert nagyszerű uralkodó volt például Luxemburgi Zsigmond is, de az ő kora már távol esett, emléke elhalványult. Mátyás uralkodásának visszasiratásában minden bizonnyal szerepe volt egyfajta nemzeti érzésnek is, hiszen ő hazai volt, saját volt és akkor mindenféle legendák kezdtek kialakulni a személyisége körül. De ez a szemlélet mind a halála után körvonalazódott. Amúgy Mátyásról köztudomású, hogy nagyon keményen megadóztatta a lakosságot és ezt be is hajtotta. Azok az adók, melyek korábban rendkívülinek számítottak, Mátyás uralkodása idején rendes adóvá váltak, melyeket évente be kellett fizetni. Úgyhogy nem volt könnyű. Ez a magyarázata annak, hogy elég sokan hellyel-közzel fellázadtak ellene. Voltak igen jelentős Mátyás ellenes összeesküvések, lázadások, ráadásul ezek között olyan emberek is vannak, akik nagyon közel álltak hozzá. A legismertebb Vitéz János összeesküvési kísérlete, amibe belebukott ő is és Jannus Pannonius is, aki Vitéz János rokona volt. Egyszóval Mátyás kétségtelenül nagy uralkodó volt, ám az a kép, mely manapság általánosan elterjedt róla, jóval a halála után alakult ki, egyfajta nosztalgiázás hatása alatt.

– Előadását román nyelven tartotta és többnyire „Hunedoreşti” néven említette a Hunyadi családot. Az utóbbi évszázadban megjelent különböző kiadványokban, illetve a köznyelvben azonban a család számtalan néven szerepel: Corvin, Huniazi, Hunedoreşti, Corvineşti, Hunedoreni stb. Jelenleg a vajdahunyadi múzeum egy Hunyadi-út márkanevének levédésén dolgozik. Ehhez azonban szükséges volna az egységes román névhasználat. Ön, történészként melyik nevet látná megfelelőnek?

–  Ez egy valós probléma. A magyar történetírás nem szenved, mert ott adva van a Hunyadi elnevezés és ez teljesen megfelel az írásos forrásoknak. Jóval nehezebb a család román megnevezése, mivel a román történeti irodalomban ennek a családnak nem volt tradíciója. Ez istenigazából csak a 20. században alakult ki. És ebből fakad az, hogy nagyon sokféleképpen nevezik a családot románul. Nehéz meghatározni, hogy ezek közül melyik jobb. Hivatalosan azért a „de Hunedoara” lenne az igazi, hiszen így fordítható a „Hunyadi” név. Pillanatnyilag viszont a Corvin a legelfogadottabb, minekutána ez közérthető, egyértelműen utal a családra, nemzetközileg is könnyen értelmezhető. Csak az a sajnálatos, hogy maga a család ezt soha nem használta, csupán Hunyadi Mátyás házasságon kívül született természetes fia, a 31 évet élt Corvin János, de ő már a család utolsó nemzedékét képviselte. Ám Mátyás király és az összes felmenője soha nem nevezte magát „Corvin”-nak, tehát én nem tartom a legszerencsésebbnek ezt a névhasználatot.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu
'