Vasárnap, 2018. augusztus 19., 19.14

Mátyás reneszánsz udvara

Mátyás reneszánsz udvara
Mátyás reneszánsz udvara

A Nyugati Jelen rendszeres olvasójának aligha kell felemlíteni, hogy az idei esztendő Mátyás-király-emlékév: a Kolozsvárott született Hunyadi (Corvin) Mátyás királlyá választásának 560., születésének 575. évfordulója. Erőskezű, jelentős uralkodóként vonult be a magyar történelembe, akinek uralkodása alatt a Magyar Királyság Európa jelentős hatalmává vált, alakját legendák övezik.

Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete méltó módon állít emléket a nép körében „igazságos Mátyásként” élő uralkodóról, a fő szervező, Murvai Miklós öt előadásból álló, a Nyugati Jelenben hatrészes sorozatot tervezett (mindkettő folyamatban van). Legutóbb, szerdán délután a Jelen Ház nagytermében dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, az Egri Eszterházy Károly Egyetem Kulturális Örökség és Művelődéstörténet Tanszékének adjunktusa, az Esztergomi Keresztény Múzeum kutatója Mátyás Király reneszánsz udvara c. előadását hallgathatta meg a nagyszámú közönség.

A nagyon rokonszenves előadóról (aki nem először tart itt előadást) elöljáróban annyit: „hazajött”, hisz aradi származású (apja a bizonyára sokak által ismert Nagy Sándor ny. ügyvéd), itt végezte a középiskolát. Murvai Miklós kérdésére elmondta: nem könnyű háromgyermekes családanyaként két állásban is helytállnia, de szakmabeli férje megértő, és a nagyszülők is sokat segítenek a gyermekek gondozásában.

Az est indításakor Rónai Zoltán csikys diák mondta el Vajda János Mátyásról szóló költeményét, dr. Sarkadi Nagy Emese pedig (szakemberhez méltóan) azzal indított, hogy a vetített képes előadás anyaga jórészt nem saját kutatásokból származik. A kb. egyórás értekezés azonban arról győzte meg a hallgatóságot, hogy az előadó alapos ismerője a témának, még ha az nem is kimondottan a szakterülete. Részletesen szólt a korabeli budai palotáról (annak három udvaráról és a környező épületekről – amennyit azokról a legújabb kutatások fényében tudni lehet), majd Mátyás udvarának második helyszínéről, Visegrádról. Szó esett, egyebek közt, a budai palota mázas majolika táncparkettjéről, a visegrádi Madonnáról, a díszes reneszánsz (Herkules) kútról, Mátyás kincstáráról, a Corvinákról, sőt bizonyos erdélyi (brassói, medgyesi) vonatkozásokról, hatásokról – a részletes ismertetés nyilvánvalóan lehetetlen.

Ami azonban feltétlenül megjegyzésre méltó: Mátyás udvara elődjének, a székhelyét Pozsonyba áttett Zsigmond magyar királynak és német-római császárnak a hagyatékára épült, a gótikus épületeket Mátyás reneszánsz elemekkel egészítette ki, Itáliából érkezett művészek közreműködésével (de német és németalföldi elemek is felfedezhetők a sajnos csak töredékekben megmaradt hagyatékon).

A művészettörténet iránt érdeklődő olvasó, ha nem volt jelen az előadáson, sajnálhatja.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'