Megtartó ismeret

Ünnepi istentisztelettel zárult Déván, az Erdélyi Református Egyházkerület országos konferenciája és továbbképzője, melyet immár negyedik alkalommal szerveznek Hunyad megyében. Korábban az algyógyi református ifjúsági központ biztosított teret a rendezvénynek, idén a dévai Melite Református gyülekezeti házban találkozott az Erdély 11 egyházmegyéjéből érkező 40 presbiter.   A konferenciáról a presbiteri szövetség elnökét, Pályi Józsefet kérdeztük.

– Immár negyedik alkalommal térünk vissza Hunyad megyébe. Korábban Algyógyon szerveztük a konferenciát, ahol nagyon jól éreztük magunkat. Az utóbbi években a szórványbeli presbiterek elpártoltak tőlünk, elmaradoztak a  rendezvényről, ezért gondoltuk, hogy újra ide jövünk, hátha inkább bekapcsolódnak a tevékenységbe. 

– És bevált-e a „trükk”? Jöttek-e ezúttal Hunyad megyéből? Honnan érkezett a résztvevők többsége?

– Igen, jöttek. 12-13 presbiter vesz részt a Hunyadi egyházmegyéből. És további 28 presbiter érkezett az Erdélyi Református Egyházkerület 11 – brassói, görgényi, kalotaszegi, a két marosi, kolozsi, kolozsvári, sepsi, tordai – egyházmegyéjéből.

– A konferencia kereken egyhetes továbbképzési lehetőséget kínál a presbitereknek. Hogyan zajlik a program?

– Minden reggel áhítattal indítjuk a napot, majd különböző témájú előadásokat hallgatunk, délután pedig szórványgyülekezeteket látogatunk. Eddig Marosillyére és Marosnémetire sikerült eljutnunk. Vasárnap délben istentisztelettel és úrvacsoraosztással zárul a konferencia.

– A délelőtti előadások témája nagyon színes skálát ölel fel. Kezdve a családban megélt hitről szóló előadástól egészen a szenvedélyekig, a presbiteri feladatok betöltéséig, sok mindenről szó esik. Van-e olyan téma, amely az idei konferencia vezérfonalát jelenti?

– Visky Béla professzor úr tollából jelent meg egy nagyon érdekes könyv, Megtartó ismeret címmel, amely arról szól, hogy miképpen tudunk megmaradni tiszta, keresztény emberként. A könyv kapcsán elhangzó előadás, illetve az ebbe foglalt gondolatok jelentik az idei konferencia vezérfonalát. E találkozók mindenkori célja, hogy megerősítsék hitben a presbitereket és rávilágítsanak, mi a teendőjük a gyülekezetben és a családi életben

– Visky S. Béla egyetemi tanár mellett kik vállaltak előadást idén?

– A helyi lelkipásztor Rátoni Csaba tartott előadást. Most (beszélgetésünk idején –  szerk. megj.) Szabó László rákosdi lelkész, a hét végén Nagy Albert az ótrodai gyülekezet lelkipásztora osztja meg velünk a különböző szentírási útmutatásokra épülő gondolatait.

– Hogyan működik a presbiteri szövetség az Erdélyi Református Egyházkerületben? Mennyire aktívak a presbiteri közösségek?

– Hát folyamatosan tanulnunk és tanítanunk kell e téren. Ezért is tartjuk fontosnak az ilyen jellegű továbbképzéseket, melyre évről évre szép számban eljönnek a presbiterek és presbiter feleségek. Hiszen kétségtelen, hogy egy jó presbiternek odaadó felesége kell legyen, aki megérti a férje elfoglaltságát és nem teszi kétessé  eltávozását a családból, amikor az egyház ügyében tevékenykedik.

– Az erdélyi gyülekezetek szintjén gyakran beszélünk elöregedésről. Ez a presbitériumok összetételében is tükröződik?

– Gyülekezete válogatja. Általában elmondható, hogy a fiatalok nem szívesen vállalnak szolgálatot, arra hivatkoznak, hogy nekik munkahelyük van, dolgozni kell és nem érnek rá a közösségi munkára. Én negyven éve vagyok presbiter, harminc éves koromtól, az egyházi tevékenység nem akadályozott abban, hogy jelen legyek a családban, a munkahelyemen.

– Mi tartotta meg negyven esztendeig a presbiteri szolgálatban?