JelenHaz
Vasárnap, 2019. augusztus 18., 14.40
Marosnémeti hőerőmű

Mentési stratégia vagy politikai blöff?

Hőerőmű Marosnémetin. Választási évben zseniálisabbnál zseniálisabb megmentési ötletek röppennek fel. De csak akkor….
Hőerőmű Marosnémetin. Választási évben zseniálisabbnál zseniálisabb megmentési ötletek röppennek fel. De csak akkor….

Átveszi a Hunyad megyei tanács a marosnémeti hőerőművet? Vagy inkább Indonéziából importált kőszénnel mentik meg? Netán átalakítják földgáz-alapú hőerőművé?

Az utóbbi időben ilyen hírek röppentek fel a sajtóban, a hőerőmű vezetősége és a szakszervezetek képviselői részéről. Vagy mindezek csupán megszokott politikai blöffök választások előtt?

Felvetődött például, hogy a hőerőművet kivonják a Hunyad megyei energetikai konszern (CEH) kötelékéből adóságai nélkül, s az ily módon létesítendő, tiszta lappal kezdő cég a megyei tanács kötelékébe kerülne. A jogszabályok szerint az állam ugyanis csak olyan cégnek nyújthat támogatást, amelyiknek nincsenek adóságai. Végül is 2013-ban már megtették, amikor felszámolták az Országos Kőszénbánya Vállalatot, a megmenthetőnek gondolt bányákat összevonták a parosényi és marosnémeti hőerőművekkel az újonnan létesített CEH keretében, amely új vállalatként tiszta lappal indult, a történelmi adósságok nélkül. Elvileg a trükköt megismételhetik, de ez csak halasztás lenne, véli Pogocsán Ferdinánd dévai alpolgármester, aki mérnökként a hőerőműnél dolgozott a városvezetői tisztség betöltése előtt. A hőerőműnek ugyanis nincs érvényes környezetvédelmi engedélye, emiatt a Hunyad megyei környezetvédelmi igazgatóság már néhány éve a hőerőmű bezárását rendelte el, utóbbi viszont az igazságügyhöz fordult, noha privátban elismerik, hogy a Környezetvédelmi Igazgatóságnak igaza van. A per 2016 óta húzódik – alighanem az alkalmazottak megélhetésére való tekintettel –, korszerűsítés hiányában azonban az előbb vagy utóbb meghozandó ítélet csakis a bezárást erősítheti meg. Az új céges trükk, tehát aligha jelent hosszú távú megoldást.

Az indonéziai kőszén importja sem mentheti meg a hőerőművet. Annak 3-4%-os hamutartalma valóban lényegesen alacsonyabb a Zsil-völgyi kőszén 40%-os tartalmához képest, a légszennyezés tehát csökkenhetne, s a hőerőmű megfelelne a környezetvédelmi normáknak. Csakhogy a hőerőművet eleve az olyan 2700 kilokalória értékű Zsil-völgyi kőszénre építették, az 5-6000 kilokalória értékű indonéz kőszenet nem lehet felhasználni. Ahogy személygépkocsik tartályába sem lehet a sokkal magasabb kalória-értékű kerozént önteni, magyarázza Pogocsán. Az import kőszenet feltétlenül a Zsil-völgyivel kell vegyíteni, hogy működhessen a hőerőmű, ez valamennyi korábbi importnál így volt.

A földgázra való átállást már jó egy évtizede említik, de semmilyen konkrét lépés sem történt. Az is időbe telne, arról nem is beszélve, hogy jelentős anyagi beruházást igényelne.

Mindezekre való tekintettel inkább választási blöffnek lehet tekinteni az utóbbi napokban felröppentett híreket. A 2014-es államelnöki választás évében a Hunyad megyei PSD-sek folyamatosan hangoztatták, hogy kínai befektetők tolongnak a hőerőműért. A választás után nyilván nem lett semmi az egész évben nagy dobra vert beruházásból. Most is választások előtt „találnak” különféle csodásnál csodásabb megoldásokat. Azok, akik évek óta irányítják a hőerőművet és a megyét, de eddig semmilyen konkrét stratégia sem jutott eszükbe.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'