Hétfõ, 2018. augusztus 20., 20.20
Sebestyén Csaba RMGE-elnök, parlamenti képviselő előadása

Miért alacsony Romániában a szövetkezési kedv?

Sebestyén Csaba RMGE-elnök, parlamenti képviselő adatokkal alátámasztva mutatott rá a hazai szövetkezési kedv iránti érdektelenség okaira
Sebestyén Csaba RMGE-elnök, parlamenti képviselő adatokkal alátámasztva mutatott rá a hazai szövetkezési kedv iránti érdektelenség okaira

Amint a közelmúltban lezajlott pécskai gazdafórumról készült tudósításunkban megígértük, visszatérünk a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnökének, Sebestyén Csaba parlamenti képviselőnek A román mezőgazdaság lehetőségei címmel megtartott előadására.

Az elnök előrebocsátotta, örvend, amiért a gazdafórumon részt vehet, mert ugye, dr. Csávossy György néhai elnök mondásával élve: „Egy jó pohár borért utazni, nincsenek távolságok”. Nos, a jelenlegi színvonalas, nagy létszámú részvétellel megszervezett gazdafórumon részt venni is megéri a fáradságot, ezért nagy szeretettel utazott Pécskára, de az országban is bárhová szívesen megy, ha meghívják.

 

 

Politikai tájékoztató helyett

 

Mivel egy éve parlamenti képviselő és a Mezőgazdasági Szakbizottságnak a tagja, talán elvárnának tőle egy politikai beszámolót, de attól inkább eltekintett, mert, mint mondta, a Nyugati Jelen elektronikus változatát olvasva, elégedetten állapíthatja meg: az olvasóknak a politikai, a gazdasági, de a mezőgazdasági tájékoztatása is rendszeres. Éppen ezért maga is felhívja a tévénézők figyelmét: a naponta szenzációhajhász céllal tálalt politikai eseményeket ne vegyék készpénznek, mert a törvényhozásban – főként az ellenzéki pártok szószólói – egymással versenyeznek, ki tud nagyobbat, érdekesebbet mondani a pulpitusról. Legérdekesebb, hogy miután némely nagyotmondó, az ország biztonságáért ölre menő, a magyarokat Erdély eladásával, az ország elárulásával vádoló politikus a pulpitustól a helyére tart, út közben mosolyog a magyar kollégákra, a közelebbi ismerősöknek kezet is nyújt, mintha gratulációt várna az elmondott szép beszédéért. Arról nem is szólva, hogy azok, akikkel néhány évvel ezelőtt még az RMDSZ-es honatyák jó egyetértésben, együtt kormányoztak, most lenyelnének bennünket egy kanál vízben. Mert a parlamenti matematika nem érzelmi, hanem érdek alapon működik. Ha nincs egyezség, simán a régi barát érdekei ellen szavaznak.

A politikai döntések sajnos a mezőgazdaságra is rányomják a bélyegüket. A gazdafórumon elhangzott kérdéseket, igényeket mindenképp továbbítani fogja a Mezőgazdasági Szakbizottságba is.

Az egyik felszólaló a mezőgazdasági szakképzés hiányát vetette fel, ami valóban égető kérdés, ezért a törvényhozás úgy döntött, hogy azok az iskolák kerüljenek a megyei mezőgazdasági igazgatóságok hatáskörébe, amelyeket azok javasolnak. Összeállítottak egy országos névsort, amelyikre 33 oktatási intézmény került fel. Közülük csupán 3 erdélyi: egy Fehér, egy Szatmár, illetve egy Maros megyei. És csupán az utóbbi vonzáskörében van nagyobb létszámú magyarság. Az RMDSZ-es képviselők beszéltek a szakminiszterrel, illetve az államtitkárral a névsor kiegészítése ügyében. Az meg is történt, csakhogy az államfő a parlamentbe visszaküldte az 1-es számú Törvénytervezetet. Tehát kezdődhet minden elölről, ezért az idén induló tanévben bizonyára nem lesz belőle semmi. Abban is egyeztettek a szakminiszterrel, hogy idéntől a mezőgazdasági gépeknek, illetve mindennek, ami a mezőgazdaságban használatos, az áfája nulla legyen. Eddig ez még nem valósult meg, de a maga által a Mezőgazdasági Kamarák működésére vonatkozó vita plénumában feltett kérdésre sem válaszolt a miniszter. Amikor négyszemközt megkérdezte, miért nem tette? Azt felelte: nem tudta a választ. Tehát bármilyen finanszírozási formát is keresnénk a Mezőgazdasági Kamarák működésére, ez a kérdés egyelőre félre van téve. Valószínűleg azért, mert a kormány fél az EU által indítható szabályszegési eljárásoktól.

Sebestyén Csaba szerint jól működik a sertéstenyésztők, a paradicsomtermesztők támogatása, most fog indulni az őshonos sertésfajták, de a román tarka szarvasmarha tenyésztését támogató rendszer is. Tapasztalhattuk, hogy Magyarországon milyen jól működik a jégeső elhárító rendszer, amire nálunk is ráállnak. Tavaly 27 viharfelhő-oszlató kilövőállomást hoztak létre, idén az egész ország területét szeretnék lefedni. E kezdeményezéseket az RMDSZ-es honatyák is támogatták. A jelenlegi mezőgazdasági miniszter az előrehaladott kora ellenére, rendkívül aktív, hiszen vele történt meg, hogy vasárnap reggel 6 órakor az APIA Hargita megyei központjának az ajtaját zárva találta, ezért benyomta azt. Amikor beindult a riasztó és a helyszínre érkeztek a biztonságiak, csodálkozva vette tudomásul, hogy vasárnap van, ezért az intézmény zárva.

 

 

Szövetkezési érdektelenség és okai

 

Ami a pécskai agrárfórum központi témáját – Szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében – illeti, az RMGE-elnök eddig nem sokat foglalkozott vele, hiszen az nagyon kényes kérdés. A rendszerváltás után az RMGE-nek az Aranyos mentén lévő székházában megkereste őt egy osztrák nagybani felvásárló, aki a környéken termett összes répát (murkot) kedvező áron felvásárolta volna egyetlen kikötéssel: méretre szortírozzák. Összehívták a gazdákat, akikkel ismertették a nagy lehetőséget, amikor azonban az összejövetelről hazafelé tartott, János bácsi behívta az udvarára, mondván: elnök úr, nekem az istállómban nagy rakás murkom van, ha az osztrák úgy megveszi, ahogy van, hát vigye, de én nem válogatom. Inkább megetetem az állatokkal. Mivel a többiek is nagyjából ezen a véleményen voltak, nem sikerült értékesíteni a terményt. Mindez azt jelenti, nálunk nincsenek olyan kényszerítő körülmények, amelyek a szövetkezésre késztetnék a gazdákat. Maga készített ugyan egy összegzést a nálunk valamikor működött Hangya Szövetkezetekről; a jelenleg Nyugat Európában olajozottan működő, hatalmas értékeket forgalmazó szövetkezeti rendszerekről is érdemes beszélni. Viszont minden, amiről sokat beszélünk, az valójában nincs. Vagyis a szövetkezetekről is sokat beszélünk, de keveset teszünk értük. Mert szerinte a szövetkezetek három dolgon múlnak: a jogi, az erkölcsi, illetve a tanügyi feltételeken. A jogi feltétele, a 2004/ 556-os, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Törvénye, amit módosítottak a 2016/164-es törvényre, illetve érvényes az általános szövetkezetekre vonatkozó 2004-es törvény is. Ezekben viszont olyan kitételek is vannak, amelyeket a mai napig sem alkalmaznak, mert bizonyos cikkelyeit az állami intézmények más-más módon értelmezik. Ugyanakkor a törvény is eléggé zavaros, ezért a gazdák idegenkednek tőle. Ugyanakkor a gazdák tudatából a mai napig sem lehetett kitörölni, mit jelentett a 40 éves kollektivizálás, ezért a bibliai 40 esztendőhöz hasonlóan, e téren is el kell telnie annyi időnek ahhoz, hogy a gazdák megbízzanak e tömörülési formában. Éppen ezért, a legnagyobb akadályozó tényező még mindig az erkölcsi háttér. Az anyagi háttérre vonatkozik az eljárás, miszerint azért nem alkalmazzák a szövetkezetekre vonatkozó kedvezményeket, mert akkor hátrányba kerülnének a kft.-k. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben a 2007–2014-es időszakban érvényes 142-es pályázat szerint a szövetkezetek elismertethették magukat termelői csoportokként, ezért pályázhattak a forgalmuk értékének a megtérítésére. I. évben 5%-ot, majd évente csökkentett visszaigénylést írt elő 0%-ig. A mostani pénzügyi időszakban is támogatást kaphatnak mezőgazdasági üzemek, illetve gyümölcsösök létrehozására, ahol 50-90%-os a támogatás. A 2014-ig terjedő időszakban csupán 165 pályázat finanszírozására volt pénz. Egyetlen olyan intézkedés volt, amelyikre az elkülönített pénznek a fele se fogyott el, mert a gazdálkodókat nem érdekelte a szövetkezetek vagy a termelői csoportok létrehozása.

A statisztikákból kiderül, hogy a nyugati országokban sem működik nagyon sok szövetkezet, de ha a meglévőknek a forgalmát tekintjük, az euró milliókra emelkedik. Példának okáért, a franciaországi szövetkezetek tavaly 84 milliárd euró, miközben a német szövetkezetek 67 milliárd euró, de a dán szövetkezetek is 25 milliárd euró fogalmat bonyolítottak le. Magyarországon az 1100 szövetkezet az értesülések szerint 1 milliárd, míg nálunk a 763 szövetkezet közül 199-nek volt összesen 0,2 milliárd euró forgalma, miközben a többi csupán vegetált. Az Európai Unióban összesen 176 ezer szövetkezet van bejegyezve, a tagság száma 141 millió, a szövetkezeti alkalmazottaknak a száma 5,4 millió.

A hazai szövetkezési kedv alacsony voltáról felmérést is készítettek, ami szerint a megkérdezettek az alacsony tagságlétszámmal, a vezetők befolyásának a hiányával, a rossz szervezéssel és vezetéssel, a vállalkozói ismeretek és menedzsment hiányával, finanszírozási hiányosságokkal, műszaki problémákkal, piaci lehetőségek hiányával, egyéb hiányosságokkal magyarázták a szövetkezési kedvnek az alacsony voltát.

Sebestyén Csaba véleménye szerint talán az a legnagyobb gond, hogy az egykori szövetkezeti vezetők, akik sok évig álltak egy-egy tömörülés élén, nem vezették be a munkába a fiatalabb generációt, ezért az ő tudásuk, tapasztalatuk elveszett. Szerinte manapság nincs az országban egyetlen olyan intézmény, ahol a gyermekeket vagy a fiatalokat megtanítják, hogyan kell szövetkezetet vezetni. Tehát innen kellene elkezdeni a szövetkezetek újraélesztését, mert ez az egyetlen módja a kisgazdák vagy másfajta szakmabeliek fejlődésének.

A jelzettekben a parlament is ludas, hiszen megalkotta a Szupermarketek törvényét, miszerint a hazai nagy üzletláncokban található alapvető élelmiszerek 51%-nak hazai termelőktől kell származnia. A törvényt azonban nem alkalmazták. Mert szinte biztos, hogy a gazdálkodók egyenként nem tudtak volna megfelelni a törvényes előírásoknak, de szövetkezve, egészen más lett volna a helyzet. Az Erdélyi Gazdában eddig legkevesebb 100 cikket közöltek a nyugati típusú szövetkezeti rendszer hasznosságáról, amiről külön könyvet is megjelentettek a gazdák széles körű tájékoztatása érdekében, de a hozzáállásban komoly változás nem történt.

Lehet nem az ő előadásával kellett volna kezdeni a Szövetkezeti rendszerek és intézmények a gazdák érdekében című fórumot, de maga kötelességének érezte feltárni a jelenlegi valós helyzetet Romániában – fejezte be előadását Sebestyén Csaba RMGE-elnök, parlamenti képviselő.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'