JelenHaz
Vasárnap, 2019. február 24., 03.06
Megnyirbált költségvetésből is jutott magyar célokra

Működik a koalíció, de folyton résen kell lenni…

Bölöni György, a költségvetési szakbizottságban törekszik a magyarlakta önkormányzatok számára fejlesztési pénzeket szerezni
Bölöni György, a költségvetési szakbizottságban törekszik a magyarlakta önkormányzatok számára fejlesztési pénzeket szerezni

Arad megye RMDSZ-es megyei tanácsosaival, Bölöni Györggyel és Péró Tamással az elmúlt évet értékeljük, illetve az idei terveket is számba vennénk, ha az országnak, s ezáltal a megyének is költségvetése lenne…

 

Előbb Bölöni Györgyöt, a költségvetési szakbizottság tagját kérdeztük.

 

– Arad Megye Tanácsának a tavalyi költségvetéséből milyen anyagi erőforrásokat, azaz mennyi pénzt sikerült juttatni a magyarlakta települések számára?

– Mielőtt bármilyen összegekről is beszélnék, előrebocsátom: a tavalyi költségvetés nagyon mostoha volt a megyei tanácsokhoz, ezért az előző évekhez megszokott gyakorlathoz viszonyítva, a mi lehetőségeink is igen korlátozottak voltak. Az év szűkösen indult, mert a megyei tanács költségvetését a kormány alaposan megnyirbálta. A jól működő, aktív megyéktől a pénzt olyan megyékhez irányították, amelyeknél a kormány szerint „nagyobb szükség van rá, mint nálunk”. Év végéig viszont még kerültek bizonyos anyagi erőforrások, ezért végül is, elég szépen kikerekedett az összeg, amivel az önkormányzatok gazdálkodhattak.

– Mekkora összegről van szó?

– 15,32 millió lej, amiből 1,742 milliót tudtunk átirányítani a magyar érdekeltségű önkormányzatoknak. Szerintem, ez nem rossz arány, hiszen Arad megye költségvetésének az önkormányzatok támogatására elkülönített részének a 11,5 %-a, miközben a magyar lakosság számaránya alig 8%. Éppen ezért, szerintem a részesedésünk méltányosnak mondható.

– Titok-e, hogy a jelzett települések egyenként mennyi pénzt kaptak?

– A leosztás nyilvános. Tehát a Kisiratosnak juttatott 180 ezer lejből felújították a sporttelepet, illetve kiegyenlítették a közvilágítás korszerűsítésének a még hátra lévő költségeit. Hozzáteszem: az önkormányzatok finanszírozott fejlesztései nem feltétlenül a támogatás évében valósultak meg, hanem többéves beruházások is lehetnek. Nagyiratoson a közvilágítás korszerűsítése, a műfüves sportpálya és az utcák korszerűsítése 370 ezer lejes támogatást kapott. Tőzmiske község 4 településén 280 ezer lejt fordíthattak a középületek felújítására, köztük a vadászi régi iskola korszerűsítésére is. Nagypereg község két településén a közvilágítás korszerűsítésére, járdaépítésre, illetve ivóvízhálózat-bővítésre, összesen 230 ezer lejt fordíthattak a megyei tanács támogatásával. Szintye község 360 ezer lejt használhatott el utcák burkolatának a felújítására, illetve járdaépítésre. Sofronyán az új óvodaépülethez ebédlőt építhettek a 42 ezer lejes támogatásból. Vinga község összesen 275 ezer lej támogatást kapott, amiből a Majláthfalva-Fenlak közötti községi útnak a járhatóvá tételére 42 ezer lejt, a többit a vingai községháza felújítására fordították. Az elmondottakhoz fűzném, hogy az önkormányzataink tavaly is aktívak voltak, jól használták fel a megyei tanácstól számukra kiutalt közpénzeket. Az sem elhanyagolandó, hogy ellentétben más önkormányzatokkal, amelyek a megyei leosztásból kapott pénzeket különféle adósságok törlesztésére is használták, a magyar érdekeltségű községek felújításokra, közhasznú beruházásokra fordították a pénzt, mert a beruházásaik kifizetésével is napirenden vannak. Természetesen, ha megindokolják, a közpénz adósság-törlesztésre is fordítható, hiszen számos beruházás kivitelezése több évig is eltart.

– A megyei utak felújítására, karbantartására tavaly mennyi pénz jutott?

– Az annyira kevés volt, hogy szinte szóra sem érdemes, de azért elmondom: Arad Megye Tanácsának a hatáskörébe összesen 1300 kilométer út tartozik, aminek a karbantartására, esetleges felújítására tavaly 9,9 millió lej jutott, ami azt jelenti: 3-4 kilométer új utat lehetett volna építeni belőle. Éppen ezért, az összeg nem is került kiosztásra. A mi szempontunkból fontos, hogy 2018-ban befejeződött a Nagypereg–Nagylak közötti megyei rangú útnak a korszerűsítése, az aszfaltozása.

– Az idei tervekről van-e értelme beszélnünk?

– Szerintem, pillanatnyilag nincs értelme, hiszen országos, illetve megyei költségvetés hiányában, csakis tippelni lehetne, amivel azonban, egyelőre nem érdemes foglalkozni. Szerintem ugyanis, ha a jövő héten elfogadják is az országos költségvetést, amíg abból megyei, illetve helyi költségvetések lesznek, addig több hét is eltelik.

 

 

Egyházi és kulturális támogatások

 

Bölöni György kollégája, Péró Tamás Arad Megye Tanácsának a Kulturális Szakbizottságában dolgozik, ezért a továbbiakban őt kérdezzük.

 

– Pontosabban a kultúra milyen vetülete tartozik a hatáskörébe?

– Főként az egyházi és a kulturális támogatások tartoznak a munkaterületemhez. Tavaly az egyházi támogatások református vonalán sikerült 40 ezer lejjel támogatni a szentleányfalvi református templomnak a teljes felújítási munkálatait. Tekintve, hogy közpénz elköltéséről volt szó, a munkálatok során többször helyszíni szemlét tartottunk és egy jó minőségű, szakszerűen elvégzett munkát tapasztaltunk. Annak során megerősítették a templomtornyot, amivel gondok merültek fel. Éppen ezért a Református Egyház képviselőivel úgy döntöttünk, hogy a 2018-ban a megyében nekik szánt egész összeget ennek a templomnak a felújítására fordítjuk. Evangélikus-lutheránus oldalon 80 ezer lejes pénzkeret állt rendelkezésre összesen, amit közös megegyezéssel a fazekasvarsándi evangélikus-lutheránus templom felújítására, a torony konszolidálására fordítottunk. Arra további 10 ezer lejt igényeltünk, ugyanis a felújítás hatalmas összege több forrásból állt össze, amibe a lehetőségeink szerint, mi is megpróbáltunk betársulni. Tekintve, hogy ott tetőcserére is szükség van, nem csupán megyei tanácsi, hanem más források megmozgatásával is megpróbálunk segíteni. Ezen túlmenően, már be van ütemezve a tavaly elkezdett pécskai és németszentpéteri templomfelújításokban segíteni. Tavaly ugyanis a németszentpéteri római katolikus templomon újakra cserélték az esővíz-lefolyó csatornákat, de a kisiratosi római katolikus templom felújítására is pénzt tudtunk elkülöníteni.

– Végül is mennyi támogatást kapott egy-egy templom?

– A pécskai 15, míg a kisiratosi és a németszentpéteri katolikus templomok felújítását 10-10 ezer lejjel támogatta a megyei tanács. Ezzel párhuzamosan, továbbra is figyelemmel kísérjük az egyházaknál dolgozó civileknek a megyei költségvetésből történő javadalmazását. Több egyháztól kaptunk olyan jelzéseket, hogy pénzalapok nélkül, munkaerőhiánnyal küszködnek. Tavaly a kormány jóvá is hagyta Arad megyében a költségvetésből fizetett egyházi alkalmazottak számának a 10%-os emelését. Ezzel Arad megyében 427-re bővült az egyházakban dolgozó, állami pénzből fizetett civileknek a száma.

– A magyar egyházaknak hol lenne szükségük munkaerő-bővítésre?

– Megkerestek a kiszentmiklósi baptista gyülekezetből és a fazekasvarsándi evangélikus-lutheránus gyülekezetből, de az új alkalmazottak javadalmazásához szükség van az állam biztosította anyagi keretre. Tehát egy-egy kongruára lenne szükség, csakhogy a koalíciós partnereinkkel eddig nem tudtunk ez ügyben megállapodni.

– Arad megyében tavaly kik kaptak kulturális támogatást?

– Tavaly 336 600 lej értékben sikerült támogatnunk a Kisiratoson, Nagyiratoson, Kisperegen, a Szintye községbeli Szapáryligeten és Ágyán, a Tőzmiske községbeli Bélzerinden, Simonyifalván, illetve Vadászon szervezett falunapokat, néptánc-találkozókat vagy más néven megszervezett jelentős programokat különböző összegekkel. Ezenkívül támogattuk a Pro Majlát Egyesületet a Majláthfalvi Falunap megszervezésében, a szentpáli civilszervezetet a Szentpáli Falunap megszervezésében; a Pro Identitas Egyesület Zimándközön szervezett magyar bált, Sofronyán is szerveztek június elején magyar bált, amelyeket sikerült támogatni. A Szabadság-szobor Egyesületnek az Aradi Magyar Napokon szervezett programjait, köztük az Ifjú Helytörténészek Találkozóját, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezetnek támogattuk a Kaszoján szervezett programját, a pécskai M-KIDSZ megalakulása 10. évfordulójának a programját, az Erdőhegyért Egyesületet az Erdőhegyi Nap programjának a megszervezésében, a pécskai Búzavirág Egyesületet, az aradi Magyar–Magyar Gazdatalálkozót, az AMMGE programját támogattuk nem először, A Pro Identitas Egyesülettel megszerveztük a Magyar Szórvány Napját Borosjenőben, ahol nagy szabású bált szerveztek, ugyancsak támogattuk a tavaly Kisperegen megszervezett Református Egyházkerületi Nőszövetségi Találkozót, kiemelten támogattuk a Kisiratos 200. évfordulóján szervezett gazdag programot. Minden évben támogatjuk a Nagyzerindi Művésztelep munkálatait. A tavaszi költségvetésből az említett programokat támogattuk, az őszi költségvetés-kiegészítés jóvoltából a Szabadság-szobor Egyesület programját, támogattuk a nagyiratosi nyugdíjas-találkozót, az őszi kisiratosi programot, a Búzavirág őszi programját, a szentpáli szüreti mulatságot; a vadászi szüreti mulatságot. Nincs olyan magyarlakta település, ahol egy-egy civilszervezet vagy az ottani önkormányzat felvállalta programot ne támogattuk volna. Elismerem, hogy a támogatott névsorról hiányzik néhány magyarlakta település neve, de azokon nincs működő civilszervezet, vagy nem az RMDSZ vezeti az önkormányzatot, hogy közvetlen módon támogathassuk. Mindent összevetve, elmondhatjuk: Arad megyében tavaly a közreműködésünkkel a megyei költségvetésből szép számban sikerült támogatni a magyar kulturális programokat.

 

 

Mindenre odafigyelnek

 

– Gondolom, nem csak a támogatási pénzeknek a kilobbizásából áll a megyei tanácsosoknak a munkája…

– Valóban nem, hiszen számos magyar érdekeltségű önkormányzatnak részt vettünk a költségvetési vitáin, ahol a költségvetésükbe beleszámolták a megyei tanács adta összegeket is. Fontos, hogy részt vegyünk, belelássunk az önkormányzatok munkájába, mert sok helyen nem vagyunk többségben, ezért másokkal is el kell fogadtatnunk, hogy ezek a támogatások léteznek, tőlünk származnak, ezért oda kerüljenek, ahova mi szeretnénk. Más téma: tavaly februárban megváltozott az Aradi Közszállítási Vállalat autóbusz járatainak a programja. Akkor 76 szentpáli polgárnak az aláírásával, Bölöni György kollégámmal petíciót nyújtottunk be a program visszaállítása érdekében. Mert nemcsak Szentpált, hanem számos Arad-környéki település ingázó lakosságát érintette. Közel két hónapi közbenjárással, kilincseléssel, áprilisban sikerült visszaállítanunk az eredeti programot. Ezenkívül odafigyeltünk a Nagypereg–Nagylak között korszerűsített útnak a minőségére, hasonlóképpen tettünk a Kisiratos-Mácsa közötti átjáró út munkálatainak az elindításával is. Ugyancsak útépítéssel kapcsolatos, hogy tavaly a kevés költségvetésből is sikerült leaszfaltoztatni a tőzmiskei megyei úttól a nagyzerindi vasúti megállóig húzódó 1,2 kilométeres utat. Ennek jóvoltából nagyban lerövidül a Simonyifalva és Nagyzerind, illetve Bihar megye vagy a feketegyarmati időszakos határátkelő felé vezető út. A megyében járva, mindig odafigyelünk a műutaknak az állapotára, ezért a Megyei Tanács Technikai Igazgatóságát értesítettük a Nagyiratos és Kisiratos közötti megyei út burkolatának a silány minőségéről. Ugyanakkor rendszeresen kérjük a kátyúzást Kisiratos, Szentpál, Sofronya, Nagyiratos közelében lévő műutakon. Mindenhol, ahol szükséges. Kiemelten kezeljük a silány minőségű útburkolattal rendelkező, Tőzmiskét, Vadászt és Simonyifalvát átszelő megyei utat, amelynek a tőzmiskei kiserdőtől Apáti településig való teljes felújításáról valószínűleg még idén aláírják a szerződést, de csak 2020 után kerül sor a munkálatokra. Más téma: sokan sérelmezték, hogy az Arad Megyei Kórház gyermekosztályán fizetni kell azért, hogy nézhessék a tévékészüléket. Az idei költségvetésnél azt kértük, hogy a gyermekosztályon működő minden betegszobát szereljenek fel ingyenesen működő tévékészülékkel és hűtőszekrénnyel.

– A megyei tanácsban tavaly működött-e a koalíció, amely nélkül a két RMDSZ-es tanácsos szinte semmit nem tudott volna elérni?

– Amiben 2016-ban megegyeztünk, minden partner betartja, ami nem jelenti, hogy nem kell mindig résen lennünk, nem kellene kétszer-háromszor átolvasnunk a határozattervezeteket, nehogy a figyelmetlenségünk miatt átcsússzon egy-egy, számunkra kedvezőtlen döntés.

– Az országosan észlelt soviniszta megnyilvánulások a megyei tanácsban kicsengenek-e?

– Elmondhatjuk: ilyen gondjaink nincsenek, ami nem jelenti, hogy nem lennének politikai csatározások, de azok nem a magyar közösség felé irányulnak. A szakbizottságokban előbb egyeztetünk a partnerekkel, akik a legtöbbször pozitívan állnak az igényeinkhez, ami nem jelenti, hogy nekünk nem kellene hasonlóan viszonyulnunk az övékhez. Mert a magyar településeknek jutó pénzek megszavazásáért cserébe, gyakran nekünk is meg kell szavaznunk olyan dolgokat, amelyekkel nem értünk egyet, vagyis a siker érdekében, olykor le kell nyelni azt a bizonyos „békát” is. Tehát a kényes kérdéseket előbb a szakbizottságokban átbeszéljük, de olyan eset is volt, hogy a kedvezőtlen előjelek láttán, magunk kértük, hogy egy-egy magyar érdekű döntés előtt a biztonság kedvéért, jobb jövőbeli reményektől sarkallva, magunk kértük a napirendről való levételét.

– További sok szerencsés és ügyes érdekvédelmi, -érvényesítő munkát kívánok! Köszönöm a beszélgetést!

– Mi köszönjük a lehetőséget.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'