Szerda, 2018. október 17., 14.27
Szórvány, média, nyelv

MÚRE-tanácskozás Nagyenyeden

Hegedüs Csilla, Rácz Éva és Winkler Gyula: érdemes felfigyelni a szórványra!
Hegedüs Csilla, Rácz Éva és Winkler Gyula: érdemes felfigyelni a szórványra!

Nyelvében él a nemzet, tartja a közmondás. A legveszélyeztetettebb erdélyi magyar közösségek, a szórványban élők számára ez fokozottan érvényes. A templom és iskola klasszikus párosa mellett az anyanyelvű média – illetve a politikai képviselet és a civil szféra – a nemzeti megmaradás egyik kiemelkedően fontos tartópillére.

Mégis mi a helyzet a szórványban? A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) második alkalommal szervezte meg a hétvégén Nagyenyeden, a Magyar Szórvány Napja alkalmából tanácskozását a szórvány sajtó helyzetéről.

 

 

Szórvány belső és külső szemmel

 

Kijön-e a hír a szórványból? Rácz Éva MURE-elnök kérdésfelvetése nem alaptalan, a tömbvidéki magyar sajtó számára a szórvány nem kimondottan prioritás. Alkalmanként készülnek ugyan riportok, tudósítások a szórványról, mégis kevés a legmostohább közösségekről szóló téma a meghatározó erdélyi magyar médiában.

A szórványban a sajtó nem karrier, főleg a szakmai és anyagi téren is ambiciózus fiatalok számára, inkább hivatástudaton alapuló szolgálat, jegyezték meg többen a szórványban tevékenykedő újságírók közül. Egyre inkább a jelentős magyar lakosságú nagyvárosokban, vagy tömbvidéken sem, jegyezték meg a közszolgálati rádió és televízió kolozsvári, marosvásárhelyi vagy bukaresti magyar szerkesztőségeinek újságírói, a gazdasági helyzet és a piaci verseny ott is kiéleződött, sokan közülük munkahelyüket féltik, fejlesztésekről álmodni sem mernek. A kiszállásokat már most is gyakran saját zsebből fizetik, s ez még a jobbik eset, a TV- és rádióilleték parlament általi eltörlése akár a közszolgálati (magyar és román) média végét jelenthetné.

A MURE azonban felfigyel a szórványra, a nyáron például Temesváron szervezte meg riporttáborát, melynek anyagait „Hol vagytok, temesvári magyarok” címen kötetben adta ki és mutatta be a hétvégi nagyenyedi konferencián.

Magyarországról nézve az erdélyi szórványról amolyan sablonkép alakult ki, jegyezte meg Winkler Gyula EP-képviselő. Ritkán, amikor a témával foglalkoznak, akkor a riport arról szól, hogy öreg néni vagy bácsi mesél az omladozó templom előtt, hogy fogy a magyarság. Jobb esetben népviseletbe öltözött helyiek ropják a néptáncot. A szórvány azonban sokkal többről szó, közösségi élete sokkal gazdagabb és tartalmasabb, mint ahogy a magyarországi sajtó sztereotípiái bemutatják. Intézményei, rendezvényei, kulturális és közösségi élete jelentősen bővült az utóbbi években, erre a legjobb példa a Hunyad megyei szórvány, ahová érdemes lenne riporttábort szervezni, javasolta az EP-képviselő. Hegedüs Csilla volt kulturális miniszter a szórványban néhány éve elindított, Örökségünk őrei elnevezésű program átütő sikerét és az elvárásokat jelentősen felülmúló mozgósítását mutatta be.

Maga Nagyenyed az utóbbi években történt fejlődése nagyszerű példája, különösképpen a gyönyörűen felújított híres Bethlen Kollégium esete. Szőcs Ildikó igazgató asszony bemutatta a 4 év alatt EU-s pénzekből történt teljes mértékű felújítást a MURE újságíróinak, illetve végigvezette a patinás épületben, hogy saját szemükkel láthassák, mekkora előrelépés történt.

Minden anyagi nehézség és demográfiai veszteség ellenére, az élettel teli szórvány előrehalad, sőt, további jelentős előrelépésekre képes.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'