Fölszálott a páva

Kedd, 2018. november 13., 17.50

„Nagy nap ez Zimándköz magyarságának”

Az ünnepélyes megnyitón (balról jobbra) Lehoczky Attila iskolaigazgató, Dorel Gheorghe Vidran polgármester, Faragó Péter parlamenti képviselő, Pelegrini Miklós megyei főtanfelügyelő-helyettes, Király
Az ünnepélyes megnyitón (balról jobbra) Lehoczky Attila iskolaigazgató, Dorel Gheorghe Vidran polgármester, Faragó Péter parlamenti képviselő, Pelegrini Miklós megyei főtanfelügyelő-helyettes, Király

Az avatóra meghívott notabilitások egyikétől kölcsönöztem a címbeli kijelentést, nagyon igaznak találom. Ma délelőtt ugyanis az történt, hogy a Zimándújfalu községhez tartozó, Aradtól szinte kőhajításnyira lévő faluban magyar iskolát avattak!

Ilyet tán az utóbbi három, de legalább egy-két évtizedben biztosan nem értünk meg.

Mától a zimándközi magyar gyerekek – pontosabban a tagozatba íratott előkészítő osztályosok – anyanyelvükön kezdhetnek tanulni. Illetve ez sem egészen pontos megfogalmazás, mert a kicsik egy része vegyes házasságból származik, és otthon magyarul meg románul is beszél, mondhatni két anyanyelve van.

Ami biztos: magyar iskolában kezdi, amit 2011-ben szüntetett meg, illetve „vont össze” az akkori kormányzat anyagi okokra hivatkozva, hallom Király András volt oktatásügyi államtitkártól. A 2009-ben indult országos akció áldozatul esett a zimándközi magyar elemi iskola is.

„Feltámasztása” kb. másfél éve kezdődött, amikor a zimándújfalusi iskola igazgatója, Lehoczky Attila elindította a nehéznek ígérkező, rengeteg jóváhagyást igénylő munkát. A szülők, az egyház, az RMDSZ, sőt a községi tanács is az ügy mellé állt (Zimándújfaluban a 13 tanácsosból csupán 4 RMDSZ-es), Dorel Gheorghe Vidran polgármester pedig azt mondta: az idei tanévkezdésre méltó körülményeket biztosít az újrainduló magyar tagozat számára.

Ígéretét maradéktalanul betartotta, s a tegnapi ünnepélyes megnyitón bizonyára örömmel nyugtázta, hogy valamennyi vendég-meghívott őszinte elismerését fejezte ki neki (meg a tanácsnak) az erőfeszítéséért.

A régi iskolaépület ugyanis, amit vagy hét évig nem használtak, romlásnak indult, az idei kezdésre azonban (mintegy 700 ezer lejes, a községi tanács biztosította pénzből) teljesen megújult kívülről (új vakolás, csatorna, a fedélzet kijavítása, korszerű nyílászárók), de belülről is, ahol két termet egy városi elitiskolához is méltóan rendbe hoztak; van egy tanári szoba, s a legkisebb iskolások terméből közvetlenül megközelíthető korszerű illemhely is. Az épület végében van még két osztályterem, ha szükség lesz rájuk – remélhetőleg igen –, úgy két év alatt azt is felújítják.

Ami eddig nem készült el végleg, az az iskolaudvar. De éppen tegnap délelőtt egy munkagép térburkolókő-paletteket rakott le, a végső munkálatok tehát folyamatban vannak.

 

***

Divinyi Hajnalka (román férjével együtt) két ikerfiát, Maximilian Gabrielt és Lucian Mihait kísérte el az iskolanyitóra.

– Nagyon-nagyon örülök, hogy megnyílik az iskola, ahova valamikor magam is jártam. Fontos ez a gyerekek és a falu életében. Képzelje el, hogy ezeket a kicsiket naponta Újzimándra kellett volna vinnünk – csak három kilométer ugyan, de a buszhoz vinni, buszra várva hazavinni... Összedugtuk a fejünk az óvó nénivel, a szülőkkel, nagyon sokat imádkoztam az iskola újraindulásáért. A pap bácsi is segített, eljött a szülői értekezletre, felvilágosítani a szülőket. Szóval ma nagyon boldog vagyok, hogy sikerült.

 

***

Faragó Péter parlamenti képviselőtől, a megyei RMDSZ elnökétől azt kérdeztem, volt-e alkalma az utóbbi évtizedben hasonló évnyitón részt venni.

– Sajnos, nem. De 2011-ben már képviselő voltam, amikor sok kis magyar iskolát (is) felszámoltak, és semmit sem tudtunk tenni ellene. Kudarcként éltem meg. A mai nap, egy magyar iskola újraindítása ezért is különleges öröm számomra.

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'