Kedd, 2017. november 21., 19.18
Török Zsolt előadása a Jelen Házban

„Nem lehetsz jó, ha nem bízol saját magadban”

A hegymászó egykori iskolájáról is megemlékezett
A hegymászó egykori iskolájáról is megemlékezett

Török Zsolt hegymászóval találkozhatott pénteken este a Jelen Ház nyári kertjében az aradi magyar közösség. A vendéget – akit nem kell bemutatnunk, hisz megannyiszor szerepelt már lapunk hasábjain – Böszörményi Zoltán laptulajdonos köszöntötte. A vetítésekkel egybekötött előadás ezúttal eltért az eddig megszokott expedíciós élménybeszámolóktól. A 43 éves előadó hegymászói karrierjének legfontosabb stációit igyekezett feleleveníteni a hallgatóságnak, kezdve gyermekkori álmaival, családi emlékekkel, fiatalkori próbálkozásokon, kisebb-nagyobb sikereken, kudarcokon túl, az érvényesülésig és önmegvalósításig.

„Te tulajdonképpen egy hős vagy. De ezt nem kell neked nap mint nap megismételned, mert ez tulajdonképpen az egzisztenciádhoz tartozik.” – kezdte a beszélgetést Böszörményi Zoltán, párhuzamot vonva Hemingway Az öreg halász és a tenger c. remekművében lefestett küzdelem és Török Zsolt hegymászói erőfeszítései között.  

A hegymászó elmondta, szerencsésnek tartja magát, hogy egy olyan közegbe születhetett bele, ahol a családtól kezdve a közeli barátokig a hegymászás iránti érdeklődés természetes dolognak számított. Az édesanyja által mesélt hegymászós történetek és életútját jelentős mértékben meghatározó nagybácsijának – Ilisie Dezső, vagy Gedő, ahogy a legtöbben ismerik – tanításai alapkövekként szolgáltak későbbi karrierje felépítéséhez. Édesapja viszont teljességgel ellenezte hobbiját, sőt el is tiltotta az alpinizmustól, ezért fia évekig titkolta szülei előtt, hogy egyszerű túrázások helyett, ő valójában sziklafalakon csüng és keményen edz.

A visszaemlékezéseket a hegymászó fiatalkori fényképekkel illusztrálta – 7 évesen már a Retyezátban síelt, 16 éves korától mászik –, kitérve első hegymászói próbálkozásaira, melyeket természetesen Románia legszebb hegyein ejtett meg. Török Zsolt nem felejtette el, honnan indult és korábbi előadásaihoz hasonlóan most is hangsúlyozta: Arad és a szülővárosát átszelő Maros kiemelt helyet foglal el a szívében. Soha nem gondolta volna, hogy a jelenleg Csiky Gergely Főgimnázium nevet viselő egykori iskoláját elhagyva, egyszerű mezővárosi fiúként egyszer majd a Himalája csúcsait fogja megjárni. Az iskolánál maradva, nem tagadta, sosem szeretett tanulni, úgy érezte, az iskolapadban béklyóban tartják, ki akart törni a rutinból. Erre pedig az egyetlen lehetőséget a hegymászás, majd később az igazi magashegyi alpinizmus jelentette számára.

 

„Ez a város a miénk!”

A közönség belepillanthatott Zsolt legfontosabb mászásaiba. Mesélt többek között a Cho Oyu expedícióról, ahol 8150 méterig jutott fel, a sikertelen K2-esről, az Alpok-trilógiáról (Eiger, Matterhorn, Grand Jorasses északi falai), de a 2013-as sikeres Nanga Parbat (8125 m) expedícióról is, melyet ő vezetett stb.

Szó esett a 2016-os Ama Dablam és Cholatse-expedíciókról és a tavaly őszi rekordról: jelenlegi expedíciós társával, Vlad Căpușannal a világon elsőként jutottak fel (október 31-én) a Makalu-térség egyik legvadabb és legelszigeteltebb csúcsára (Peak 5/Saldim Peak, 6374 m).   

„Nem lehetsz jó, ha nem bízol saját magadban” – hangsúlyozta, kitérve a nehézségekre is, melyek legfőképp az alpinizmussal szembeni fenntartások, bizalmatlanságok, viszolygások okoznak, ez pedig még több akadályt gördít az expedíciók támogatása útjába.    

„Minden egyes Himalája expedíció után veszem a kenumat és elindulok a Maroson. Számomra ez az egyik igazi relaxáció. Nagyon szeretem ezt a folyót, szerintem rengeteget tudna nekünk nyújtani, ha kihasználnánk és kellőképpen vigyáznánk rá vagy legalább tisztelnénk” – mondta a beszélgetés vége felé. Hozzátette, igazából két dolog fonódik benne össze a hegymászással kapcsolatban: egyrészt a mai világ modern, profi, pénzzel támogatott hegymászása, másrészt a hegymászók régi, ún. fekete-fehér, a mainál sokkal egyszerűbb, ámde romantikusabb, mondhatni idealista világa. Úgy érzi, olyan értékeket kapott a szüleitől és családjától, melyek egész életében kísérni fogják. Ezeket az értékeket szeretné megőrizni, ugyanúgy, ahogy Arad kissé megkopott szellemét is. „Ahogy a nagybácsim azt mondta a Marosról, hogy ez a miénk, úgy ez a város is a miénk. Ha ezt a várost minden aradi a magáénak tekintené, már ez a gondolat sokat jelenthetne, talán”.

Az előadás végén a közönség soraiban ülők kérdéseket tettek fel a meghívottnak.

 

Török Zsolt hegymászói tevékenysége mellett hegyi vezető, ugyanakkor motivációs trénerként is dolgozik, gyakran hívják előadásokra mind az üzleti szféra képviselői, mintdpéldául tanintézményekbe, diákok közé.

 

Vlad Căpușannal való legutóbbi kezdeményezése (2017. május, Himalája, Pumori) a rossz idő miatt kudarcba fulladt. Az előadáson Zsolt elmondta, ősszel egy egészen új (indiai) expedíciónak vágnak neki, de még az is előfordulhat, hogy a Pumorira térnek vissza. 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu