Péntek, 2018. április 27., 08.02
Winkler éves mérlege

Optimizmus és fokozott kihívások

Winkler Gyula. A Minority SafePack az éves parlamenti ülésszak legnagyobb sikere, az EU-s költségvetés viszont komoly kihívás Románia számára
Winkler Gyula. A Minority SafePack az éves parlamenti ülésszak legnagyobb sikere, az EU-s költségvetés viszont komoly kihívás Románia számára

Gyászos hangulatban kezdődött tavaly ősszel az Európai Parlament ülésszaka és optimistán végződik. A 2016–17-es parlamenti évad ugyanis a Brexit árnyékában indult, ami hatalmas csapás volt az EU számára, az euroszkeptikus pártok sorozatos vesztesége és különösképpen Macron franciaországi győzelme azonban visszaállította a derűlátást az EP-ben, összegezte csütörtökön dévai sajtóértekezletén Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő.

Túl az általános politikai fejleményeken, a 2016–17-es időszak távolról legfontosabb sikere, a kisebbségi polgári kezdeményezés (Minority SafePack) regisztrálása. Eleinte az Európai Bizottság (EB) nem volt hajlandó foglalkozni az üggyel, de három évvel ezelőtt az őshonos európai nemzeti kisebbségek képviselői (köztük az RMDSZ) beperelték az EB-t az európai bíróságnál, és hosszas eljárás után idén márciusban meg is nyerték a pert. Ezzel azonban nem ért véget a küzdelem, jövő áprilisig legalább egymillió aláírást kell szerezni legalább 7 EU-s tagországból, hogy az EB foglalkozzon a kisebbségi üggyel, nevezetesen dolgozzon ki uniós szintű kisebbségvédelmi jogrendszert. Az RMDSZ 250 000 aláírás összegyűjtését vállalta el, a konkrét gyűjtés szeptemberben indul el gőzerővel.

A másik komoly kihívás – ezúttal nem csak a kisebbségekre vonatkozóan, hanem a többségre is – a brit kilépés anyagi háttere. Nagy-Britannia ugyanis nettó befizető az EU-s költségvetésbe, miközben a keleti tagországok nettó haszonélvezők, szögezte le Winkler. A britek évente olyan 10 milliárd euróval járulnak hozzá az EU kb. 150 milliárdos költségvetéséhez, ezen összeg kiesését valahogy kezelni kell. Vagy úgy, hogy a maradó 27 tagország hozzájárulását növelik, vagy úgy, hogy a kiadásokat faragják le 10 milliárddal. Előbbi változat nem népszerű, hiszen valamennyi tagországot érint, utóbbi viszont csak egyeseket, főleg a keletieket és a délieket.

Az EU-s költségvetés 70%-át ugyanis a közös agrárpolitikára és a szegényebb régiók felzárkózására fordítja, az összes többi területnek, pedig olyan 30% jut. Igen ám, de egyes déli vagy keleti államok nem képesek felhasználni a régiós felzárkózásra szánt fejlesztési pénzeket, s e téren sajnos Románia az élen van. A 2007–13-as pénzügyi ciklusban rendelkezésre álló pénzalapok csupán 72%-t sikerült lehívni, a 2014–20-as ciklus alapjaiból, pedig csak 1-2%-t. Ilyen körülmények között a nyugati keménymag országai alighanem kézenfekvő megoldásnak tekintik a fejlesztési alapok lefaragását, már többször is utaltak erre. Ha Románia el akarja kerülni ezen kedvezőtlen fejleményt, akkor sürgős lépéseket kell tennie a lehívás fokozására. Igen ám, de még most, a 2014–20-as ciklus közepén az uniós pénzalapokat kezelő 10 romániai hatóság közül 8 nem szerezte meg a működéshez szükséges akkreditálást! Roppant aggasztó helyzet, szögezte le Winkler, más országokban is vannak még gondok, 1-2 hatóság máshol sem szerezte meg az akkreditálást, de sehol sem olyan súlyos, mint Romániában!


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas