Péntek, 2017. július 28., 17.59
Demográfiai helyzet az Európai Unióban

Őshonos népességcsökkenés, növekvő összlakosság

Másfélmillió fővel növekedett 2016-ben lakossága, az Európai Unió mégis demográfiai válsággal szembesül. Az Eurostat a népesség világnapja alkalmával közétett statisztikája szerint 2017. január elsején az EU összlakossága 511,8 millió volt, míg egy évvel korábban 510,3 millió ember élt az Unió 28 tagországában.

Az 1,5 milliós növekedés kizárólag a bevándorlásra vezethető vissza, 2016-ban ugyanis az EU-ban 5,114 millió gyerek született, miközben 5,130 millió ember hunyt el, ami 160 000-es természetes fogyást jelent. A reális helyzet azonban még rosszabb, hiszen az uniós születésekhez beszámítják a már korábban érkezett, azóta részben honosított bevándorlók átlagnál jóval magasabb adatait, miközben az elhunytak óriási többsége az őshonos európai lakosság köréből származnak.

 

Bevándorlás = növekedés

 

2016-ben az Unió 28 tagországa közül 18-ban statisztikailag növekedett a népesség, 10-ben pedig csökkent. Aligha meglepő, hogy a növekedés főleg a bevándorlás által erősen érintett nyugati országokban volt, míg a csökkenés kivétel nélkül a keleti és déli országokban, ahonnan ráadásul milliók vándoroltak nyugatra jobb megélhetés reményében. Abszolút számban Németország lakossága nőtt legjobban, 82,2 millióról 82,8-ra, ami egyáltalán nem meglepő, tekintettel arra, hogy a nagy migránsözön első számú célországa volt. Az egymilliónál kisebb törpeállamok kivételével arányosan azonban a migránsáradat által szintén erősen érintett Svédországban (+1,45%) növekedett legjobban, a sorban pedig Írország (+1,06%) és Ausztria (+0,95%) következik.

Ellenben Kelet-Európa lakossága aggasztóan csökken, Litvániában például 1,42%-kal! A szomszédos Lettországban (-0,96%) sem sokkal fényesebb a helyzet, s a Balkánon is apad a népesség, Bulgáriában például 0,73, Romániában pedig 0,62%-kal. Magyarország (-0,34%) és Horvátország (-0,87%) lakossága is csökkent, Csehországé (+0,24%), Szlovákiáé (+0,17%) és Lengyelországé (+0,02%) viszont növekedett valamelyest. Összehasonlításképpen Törökország lakossága 1,65%-kal gyarapodott tavaly, ami 888 000 fős növekedést jelent.

 

Természetes fogyás és némi statisztikai szaporulat

 

Az igazán nagy baj nem is annyira az össznépesség számának alakulása, hanem a negatív természetes szaporulat. Uniós szinten tavaly is többen hunytak el, mint ahány kisbaba született. Az 160 000-es éves természetes fogyás ráadásul nagyobb, mint a 2015-ben regisztrált 135 000-es csökkenés. Vagyis csupán a természetes fogyás nyomán az EU tavaly egy Arad nagyságú város teljes népességét vesztette el. Ha csupán az őshonos európai lakosság helyzetét nézzük, akkor talán egy Kolozsvár nagyságú város népességét…

Akárcsak az összlakosság alakulása terén, itt is jelentős különbségek adódnak a tagországok között, noha a tendencia hasonló: Nyugaton kiegyensúlyozottabb a helyzet, míg Keleten és Délen drasztikusabb a fogyás. Amúgy 16 tagországban regisztráltak természetes szaporulatot, 12-ben csökkenést.

A legalacsonyabb születési rátákat Dél-Európában regisztrálták: Olaszország 0,78%, Portugália 0,84%, Görögország 0,86%. A legmagasabbak pedig a nyugati országokban voltak: Írország 1,35%, Nagy-Britannia és Svédország egyaránt 1,18%. Magyarország (0,97%) és Románia (0,96%) az 1%-os uniós átlag alatt van.

Az elhalálozási ráta viszont Kelet-Európa országaiban a legnagyobb, Bulgáriában 1,51%, Lettországban 1,46 és Litvániában 1,43%. Magyarországon és Romániában egyaránt 1,3%, Horvátországban, pedig 1,29%. A legalacsonyabb elhalálozási ráta Írországban volt, 0,64%.

Az uniós tagországok 2016-ös természetes népszaporulatát a következő táblázat szemlélteti, az egymilliónál kisebb lakosságú törpeállamok kivételével. Vastag betűkkel Magyarország, Románia, valamint a legjobb helyzetű Írország, illetve a legrosszabb helyzetű Bulgária.

 

Ország

Születések (ezer fő)

Halálozások

(ezer fő)

Egyenleg

(ezer fő)

Egyenleg

%-ban

Belgium

121,9

108,1

13,8

+0,12

Hollandia

172,5

149,0

23,5

+0,14

Németország

770,0

920,0

-150,0

-0,18

Ausztria

87,7

80,7

7,0

+0,8

Nagy-Britannia

774,8

597,2

177,6

+0,27

Írország

63,9

30,4

33,5

+0,71

Franciaország

785,7

587,1

198,6

+0,30

Olaszország

473,4

615,3

-141,8

-0,23

Spanyolország

406,6

406,8

-0,2

0,00

Portugália

88,7

110,5

-23,4

-0,23

Dánia

61,6

52,8

8,8

+0,15

Svédország

117,4

91,0

26,4

+0,27

Finnország

52,8

53,9

-1,1

-0,02

Észtország

14,1

15,4

-1,3

-0,10

Lettország

22,0

28,6

-6,6

-0,34

Litvánia

30,6

41,1

-10,5

-0,37

Lengyelország

382,3

388,0

-5,8

-0,02

Szlovákia

57,6

52,4

5,2

+0,10

Csehország

112,7

107,8

-4,9

+0,05

Magyarország

95,4

127,1

-31,7

-0,32

Szlovénia

20,3

19,7

0,6

+0,03

Horvátország

37,5

51,5

-14,0

-0,34

Románia

188,4

256,5

-68,1

-0,35

Bulgária

65,0

107,6

-42,6

-0,60

Görögország

92,8

118,8

-26,0

-0,24

 

Amint a táblázatból is kiderül, a legtöbb tagországban a természetes fogyás aggasztó méreteket ölt. Magyarországon például 95 400 születésre tavaly 127 100 halálozás jutott, vagyis 31 700 fős a veszteség. Románia esetén a csökkenés még jelentősebb, 188 400 születésre ugyanis 256 500 halálozás jutott, vagyis 68 100 fővel apadt az ország lakossága. Arányosan a magyarországi helyzet csupán árnyalattal jobb, mint a romániai. Csehország, Szlovákia és Szlovénia jobban állja a sarat, a születések és a halálozások száma szinte egyensúlyban vannak, Horvátországban és a balti államokban viszont jelentős a fogyás.

Németország helyzete is aggasztó, az adatok népességcserére utalnak: az országban 150 000-rel kevesebben születtek, mint ahányan elhunytak, az össznépesség mégis 600 000-rel növekedett. Németországban – és általában a nyugati országokban – a születési rátához jelentősen hozzájárulnak a már bennlévő, gyakran állampolgársággal is rendelkező bevándorlók, az újszülöttek között rengeteg a kis Ahmed, Fatima nevű, vagy a színes bőrű csecsemő.

Akárcsak az előző években, a két népesedési végletet mondhatni az EU két földrajzi végletein regisztrálták. Bulgária népesedési helyzete a legsúlyosabb, ott a természetes fogyás 0,6%-ot ért el tavaly, mivel 65 000 születésre 107 600 elhalálozás jutott. 0,71%-os természetes gyarapodással Írország viszont utcahosszal Európa népesedési bajnoka. Ráadásul az őshonos fehér katolikus kelta lakosság szaporodásáról van szó, mivel a szigetországban kicsi a bevándorlók száma, s azok is többnyire a diaszpórából őseik szülőföldjére hazatérő amerikás írek. Amúgy Írország az egyetlen EU-s ország, ahol biztosan az őshonos európai keresztények természetes gyarapodásáráról beszélhetünk, a többi nyugati ország esetében ugyanis a többlet leginkább a már bennlévő bevándorlóknak tudható be, noha erről nem készült statisztika.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.hirtv.hu