Szombat, 2018. február 24., 04.28
Az új év első könyvbemutatója

Palota a Zrínyi utca sarkán

Berecz Gábor, Puskel Péter, Ujj János
Berecz Gábor, Puskel Péter, Ujj János

Az újság a Jelen Ház kávézójába hirdette meg szerdára a Palota a Zrínyi utcában c. könyv bemutatóját. Ahogy azonban a délután öt órai időpont közeledett, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az érdeklődők nemhogy az ülő-, de még az állóhelyeken sem férnének el a kicsi helyiségben, így a Ház (szerencsére éppen hozzáférhető) nagytermébe költözött a közönség.

Berecz Gábor, a Kölcsey Egyesület ügyvezető elnöke elmondta: Puskel Péter könyve – az Egyesület 41. kiadványa – része annak a törekvésnek, amelynek célja Arad és a megye magyar történeti, kulturális, egyházi, tanügyi stb. múltjának megismertetése, közkinccsé tétele. Magyarázattal szolgált arra is, hogy a már tavaly szeptemberben megjelent könyv bemutatójára miért került sor csak most, három hónap múltán. Tulajdonképpen örülnünk kellene, jegyzi meg e cikk írója, hogy más, magyar vonatkozású események torlódása miatt...

Ujj János helytörténész a rá jellemző alapossággal és dokumentáltsággal ismertette a karcsú (a könyvészetet, fotókat leszámítva mintegy félszáz oldalas) kötetet, megemlítve, hogy a cím egy Zerkovitz-operett (Csókos asszony) – a szatmárnémeti színház nemrég Aradon is bemutatta – egyik híres dalát (Van egy kis palota a Bajza utca sarkán) juttatja eszébe. De az aradi Bohus-palota egyáltalán nem kicsi (Európa bármelyik nagyvárosában is számottevő épület volna), és annak idején, megépítésekor, több mint száz éve, sok szempontból (betonfödém-elemek használata, központi fűtés, négy felvonó, az első, kimondottan mozi céljára kialakított aradi helyiség stb.) a város legmodernebb épületének számított. Adalékokkal szolgált továbbá a Bohus család (a kötetben is bőven szereplő) történetét kiegészítve olyan adatokkal, amelyek bizonyítják, hogy a (Felvidékről származó) világosi bárók milyen pozitív szerepet játszottak a hegyaljai nagyközség történetében.

Bohusné Szögyény Antónia, az 1849-es világosi fegyverletétel – meg a kisdedóvók létrehozása – kapcsán a magyar történelembe is bevonult nagyasszony szobra ma is a világosi kastély előtt áll, bár egy időben, az 1950-es évek proletkultos időszakában megpróbálták eltüntetni. Hogy miért nem sikerült (a helybeliek ellenállása nyomán), arról is szólt a méltató, felidézve, ilyen összefüggésben, a XX. század közepe történelmét is.

Hangsúlyozta: Arad központjában legalább húsz jelentős palotát lehet összeszámolni – ha mindenikről akár kisebb terjedelmű tanulmány születne, több száz oldalas kötetet lehetne összeállítani belőlük.

Puskel Péter egyebek közt a könyv megszületésének ötletét osztotta meg a közönséggel: a megyei könyvtárban véletlenül találkozott magyarországi, lőkösházai kutatókkal, akik a Bohus és Bréda család közötti kapcsolatokat igyekeztek kibogozni, ez adta a végső lökést. Szólt továbbá arról, hogy a Bohusok rendezték meg az első vidéki magyar sporteseményt (Széchenyi 1828-as lovasversenyének mintájára), még az 1831-es aradi, városligeti (számon tartott) céllövő versenye előtt.

Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület titkára emlékeztetett arra, hogy Bognár Levente, Arad alpolgármestere kezdeményezése révén a (mára erősen lerobbant) Bohus-palota mozitermének rehabilitálása és magyar kulturális központként való működtetése bekerült a város hosszú távú kulturális programjába, és reményét fejezte ki, hogy az előbb-utóbb megvalósul. Bognár Levente azt emelte ki: üdvös lenne a Kölcsey Egyesület keretében műemlékvédelmi szakosztályt létrehozni, továbbá bizonyos (Arad múltjával kapcsolatos) fontos könyveket románul is megjelentetni, hogy a többség megismerhesse tartalmukat.

Az új év első aradi magyar könyvbemutatója túlmutatott önmagán. Kövesse a jó kezdetet még eredményesebb folytatás.


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
www.mti.hu
www.hirkereso.ro
www.hirtv.hu