https://www.facebook.com/kelemenhunor.rmdsz
Csütörtök, 2019. szeptember 19., 05.57
Helyzetelemzés FARAGÓ PÉTER parlamenti képviselővel

Politikai csatározások útvesztőiben az ország

Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ-megyei elnök egyelőre nem lát kiutat a hosszú ideje dúló politikai harcokból
Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ-megyei elnök egyelőre nem lát kiutat a hosszú ideje dúló politikai harcokból

Faragó Péterrel, az RMDSZ Arad megyei elnökével, parlamenti képviselővel az EP-választások után kialakult hazai politikai helyzetet értékeljük.

 

 

– Képviselő úr, Bukarestben átrendeződnek-e az erőviszonyok az EP-választások után?

– Először is megragadom az alkalmat köszönetet mondani mindazoknak az Arad megyei magyaroknak, akik fontosnak érezték, és szavazataikkal támogatták az érdekvédelmi szövetséget. Az EP-választásokon ugyanis Arad megyében 10 150 szavazatot kaptunk, ami egyben azt is jelenti: eddig soha nem támogatták ilyen sokan az RMDSZ listáját, de országos szinten is a begyűlt 475 000 szavazat 15 éve el nem ért csúcsot jelent. Azt is látnunk kell viszont, hogy Romániában 15 éve nem járultak ilyen sokan urnához, ugyanis a szavazás végén 49% feletti részvételt regisztráltak. Legfontosabb: sikerült, hogy a továbbiakban is legyenek erdélyi magyar emberek az Európai Parlamentben, ugyanakkor az is sikerült, hogy a mi küldötteink képviseljenek bennünket, ne mások mondják el helyettünk, milyen az erdélyi magyarságnak a helyzete. Ne mások mondják el, hogy Románia milyen példásan megoldotta a nemzeti kisebbségeinek a helyzetét, hanem szembesíteni tudjuk az európai politikumot az itthoni valósággal. Sajnos, az utóbbi napok történései arról győznek meg, hogy inkább távolodunk attól, amit mi jó megoldásnak tekintünk itthon, a szülőföldünkön. Az EP-választásoknak a kampányát, sajnos nagyon kevéssé jellemezte az, hogy Európáról beszéltek volna a politikusok. Nagyon kevesen vették annyira komolyan a választókat, hogy nekik azt vázolják, miért kell ott lenni a brüsszeli döntéshozatalban, mik azok a döntések, amelyek Brüsszelben születnek, és azok hogyan befolyásolják mindannyiunknak a hétköznapjait. A román politikumban nem erről beszéltek, hanem belpolitikai csatározássá alakították az EP-választásokat. Ennek nem biztos, hogy most lett volna az ideje, ugyanis az emberek amúgy is nagyon keveset tudnak az Európai Unióról, nincsenek tisztában a hétköznapi életünkre gyakorolt fontosságával. Tekintve, hogy nem kapják meg a kellő tájékoztatást, nem is tudják, hogy a küldötteiknek mi a dolga az EP-ben. Sajnos, egész Európára jellemző volt, hogy az EP-kampányt belpolitikai csatározássá változtatták, belpolitikai témákat vitattak. Ezt mi másképp láttuk, és szerintem jól tettük, hogy arról beszéltünk, mennyire fontos a gazdálkodóink számára a mezőgazdasági támogatásoknak a folytatása, mennyire fontos számunkra az őshonos nemzeti kisebbségek jogait szavatoló törvénynek a kidolgozása, mennyire fontos az ország infrastruktúrájának a fejlesztésre fordítható európai alapoknak a megszerzése. Mert korszerű utak, szennyvízlefolyóknak, autópályáknak, esetleg kórházaknak az EU-pénzekből történő építése elengedhetetlenül fontos az életminőségünk javításához. Szerintem, az EP-kampánynak erről kellett volna szólnia.

 

 

Folytatódó politikai csatározás

 

– Az EP-választások után változott-e a politikai téma?

– Sajnos, nem változott, most már teljes erővel zajlanak a belpolitikai csatározások. A következő rövid időszaknak a kérdése, hogy a PSD meg tudja-e tartani a kormányzást, illetve a saját parlamenti képviselőit. Ez azon múlik, hogy az ellenzéki pártok milyen sikerrel tudják elcsábítani a PSD parlamenti képviselőit, hogy megbuktathassák a Dăncilă-kormányt.

– A jelenlegi kormánnyal szemben van-e más alternatíva?

– Mindannyian hangoztatjuk, hogy jobb, hatékonyabb kormányra, illetve sokkal jobb miniszterekre lenne szüksége az országnak, hogy eljusson egy méltányos EU-életszínvonalra. A következő napoknak a nagy kérdése, hogy lesz-e elegendő ellenzéki képviselő a bizalmatlansági indítványnak a megszavazásához. Ez nem rajtunk fog múlni, hiszen mi nem tudunk és nem is célunk újabb képviselőket bevonni az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátori frakcióiba. Ha a többi pártnak valóban az a célja, hogy megbuktassa ezt a kormányt, csábítsanak át tőle parlamenti képviselőket, illetve szenátorokat. Azt is remélem, hogy az ellenzéknek jó elképzelései vannak az estleges kormánybuktatás utáni időszakra is. Vagyis mi lesz egy hét, illetve hónapok múlva?

– A kormány külső támogatásának a felfüggesztése óta az RMDSZ-nek kialakult-e egy stabil álláspontja a hatalommal kapcsolatban?

– Az RMDSZ-nek volt egy aláírt parlamenti együttműködési megállapodása a kormányzó pártokkal, az úzvölgyi események hatására azonban a szervezet okafogyottnak nyilvánította azt, ezért semmiféle együttműködésre nem vagyunk hajlandók a kormányzó pártokkal, mert a kormány hibája, hogy a helyzet tettlegességig, sérelmezésekig, bántalmazásokig, sírgyalázásokig fajulhatott. Mindezt a kormány nem akadályozta meg, noha megtehette volna adminisztratív, védekezési intézkedésekkel megakadályozhatta volna, hogy nacionalisták berontsanak a temetőbe, ahol fizikailag fenyegettek, bántalmaztak magyar embereket. Mindez kizárólag a kormány hibája, ezért rövid időn belül meg kell oldania az úzvölgyi temető sorsát, meg kell találni az atrocitások felelőseit!

– Tudtommal Băsescu emberei erőszakoskodtak…

– Ezt így nem állíthatnám, hiszen nem tudom, kik erőszakoskodtak. Legnagyobb gond azonban, hogy a feszültég oda fajulhatott, hogy bárki is erőszakoskodhatott egy nemzetközileg elismert világháborús temetőben és környékén. Hangulatot kelthettek, sőt erőszakot, fizikai bántalmazást is alkalmazhattak, miközben nagyon csekély létszámú csendőr volt a helyszínre vezényelve, de akik ott voltak sem léptek közbe, eléggé tétlenül szemlélték a történteket. Ez viszont senki másnak, csakis és kizárólag a kormánynak a hibája, hogy e kérdést nem oldotta meg korábban, nem vágta el a lehetőségét, hogy ilyen erőszakos esemény megtörténhessen.

– Az RMDSZ mit szándékozik tenni? Talán nemzetközi fórumokhoz fordul temetőgyalázás okán?

– Az RMDSZ vezetőinek, jogászainak ezt is meg kell tenniük, hiszen a jelzett esetben nem elég nyilatkozatot adni a hazai sajtóban. Mert nemzetközi szintéren is vannak olyan kapcsolataink, lehetőségeink felhívni a figyelmet: mi történhetett meg 2019-ben az EU egyik tagállamában, ahol azt tétlenül tűrte, szemlélte az országban fennálló hatalom. Ennek nemcsak belföldi, hanem nemzetközi szinten is következményei lesznek!

 

 

Bizalmatlansági indítvány a láthatáron

 

– A kormányválsággal kapcsolatban az ellenzék megkereste-e az RMDSZ-t? Történtek-e puhatolózó megbeszélések az ellenzékkel?

– Az EP-választások után a szövetség vezetőségének több egyeztető tárgyalása is volt az ellenzékkel, de a kormánypárttal és az államfővel is. A megbeszélések arról szóltak, mik lesznek a következő lépések, azoknak milyen következményei lehetnek a román belpolitikában. Az RMDSZ-nek nincs semmilyen kifogása az ellen, hogy megszavazzon egy bizalmatlansági indítványt, de annak látni szeretnénk a szövegét, illetve azt, hogy abban számunkra is fontos dolgok vannak. Példának okáért, az úzvölgye, a MOGYE-ügye, az európai őshonos kisebbségek jogainak a szavatolásához való hozzáállás. Mindez fontos annak érdekében, hogy aláírjuk-e a bizalmatlansági indítványt. Ez lenne az első lépés, míg a második a bizalmatlansági indítványnak a megszavazása lenne. De máris felvetődik a kérdés: ha sikerül a bizalmatlansági indítvány és a kormány megbukik, milyen parlamenti többség alakíthat kormányt? Egyáltalán a kialakuló új többségnek van-e kormányprogramja, az tartalmazza-e a mi már érintett kérdéseinknek a megoldását? Mert azok nélkül nem szavazhatjuk meg az új kormányt. Mindezt feltételes módban mondtam, ugyanis egyelőre a matematika nem mutatja a beszámítható többséget. Mert minden ellenzékinek mondható tömörülést, köztük az RMDSZ és a kisebbségi képviselők egy részét is beszámítva, még mindig 20 szavazat hiányzik a bizalmatlansági indítvány sikeréhez. Ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy egyes PSD-s képviselők egyik napról a másikra, felfedeznek magukban bizonyos liberális vénát, ezért a bevált szokás szerint, „ahogy fúj a szél” átállnak az ellenzéki oldalra.

– Értem, de ha nincs egy kormányzati elképzelés, stratégia, akkor mihez kezdenek a megszerzett többséggel?

– Az elmúlt bizalmatlansági indítványok alkalmával is elmondtuk: nem feltétlenül kötődünk e kormányhoz, ezért hajlandók lennénk megszavazni egy bizalmatlansági indítványt, de egy felelős politikai tömörülésnek előbb fel kell mutatnia egy stratégiát: mi lesz a kormánybuktatás után? Mert ugye az ország javát szolgálva szükség van egy kézzelfogható kormányprogramra, megfelelő miniszterjelöltekre stb. Sajnos, pillanatnyilag nem állíthatom, hogy felelős ellenzéki elképzelések lennének a láthatáron. Ha a nyilatkozatok mögé tekintünk, világosan látszik, hogy egyetlen ellenzéki párt sem akarna kormányozni a következő másfél évben. Ugyanakkor az államfő is úgy áll a dolgokhoz, hogy a PSD-től meg kellene szabadulni, de nem biztos, hogy a jelenlegi ellenzéknek kellene kormányoznia, hiszen abban van egy bizonyos veszély, amit igazán senki nem szeretne felvállalni. Tehát a jelenlegi román politika a felelősségvállalásnak nem túl magas fokát mutatja.

– Köszönöm szépen a beszélgetést!

– Én köszönöm a lehetőséget!

 


Szóljon hozzá
CAPTCHA Image

Jelen
Puskel Péter
Communitas
'